Nyelvünk és Kultúránk - az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének tájékoztatója, 73. szám (1988)

Nagy Károly: Svédországban is a magyarságért - Útinapló

Május 16-án, hétfőn egész napos pedagógus-továbbképző szeminárium Stockholm és környéke magyar anyanyelvi oktatóinak a Magyar Házban, a SMO Szövetsége Iskolabizottsága és svéd tanügyi hivatalok közös szervezésében. Huszonkét tanár, tanító, óvónő cseréli ki tapasztalatait, és hallgatja meg Bor­­bándi Gyula előadását a nyugati magyar szigetekről, irodalomról, publikációról, és az én beszámolómat az amerikai magyar nyelvoktatás és az anyanyelvi kon­ferencia tankönyvkészítő munkájának módszereiről. Délután Szente Imre előadását hallgatjuk. Szente Imre egyetemi tanár — több tanítványa is részt vett a továbbképző napon —, költő és műfordító. (És nagyszerű magyar „nótafa” is, amit egy jó hangulatú együtt daloláskor magunk is megtapasztalhattunk.) Az ő magyar fordításában adta ki a Nemzetőr Szolzsenyicin A Gulag szigetcsoport­jának­ első négy részét két kötetben, 1110 oldalon, és tavaly jelent meg teljes Katenara-fordítása „szemnek próza, fülnek költészet” formában, rengeteg leleménnyel, ízes, gyönyörű magyar nyelven. Előadásában Szente Imre ismertet egy most megjelent svéd nyelvű tanulmány­­kötetet a romániai magyar kisebbség elleni etnocidiumról (Ungaria I Trann­­sylvanien, Stockholm, Contra Förlag, 1988, 160 o.), és felolvas az általa fordított Kalevalából. A könyv megjelenése a SMOSZ támogatásának is köszönhető. A beszélgetések sok módszert, tapasztalatot hoznak napvilágra, megisme­rünk egy új tankönyvet is, Mérvei Ferenc és Szabó Ilona: Magyarok — Familjen Magyar című 235 oldalas taneszközét, amelynek egymással szembeni magyar és svéd nyelvű oldalai a kontrasztív nyelvoktatás előnyeit igyekeznek érvénye­síteni. Közös a pedagógusok véleménye: a svédországi magyar nyelvoktatás jövőjéhez fontos a tanítók, szülők, gyermekek és a magyar közösségek, egyesü­letek szoros együttműködése, egymás támogatása. Május 17-én, kedden városnézés Jakabffy Ernővel , pénteken és szom­baton Szendrői Erzsébet és Bálint voltak a szíves „idegenvezetőink” és Vánky Anikóval és Farkassal a vendéglátóink. Thinsz Gézával ebédelünk, akinek könnyed, néha csípős humora — és ön­iróniája — mellett alkotó teljesítményei nagyon is komolyak: tavaly jelent meg 12. verses­kötete (Bodzavirág), azonkívül svéd költőket fordít magyarra, ma­gyar költőket és elbeszélőket fordít svédre (néha Csatlós Jánossal közösen, aki­vel szintén többször találkoztunk ottlétünk alatt). Jó fogadtatásban részesült svédre fordított Illyés- és Weöres-válogatása, most adták ki fordításban Gergely Ágnes verseskötetét. Este az ifjúság kért velünk beszélgetést. Sokukkal már eddig is találkoztunk az előadáson és a kerekasztal-beszélgetések során, s láttunk videofilmeket a napokban tartott cserkésztáborozásról, meg a tavalyiról is. A Magyar Ház Kö­zösség elnöke, Kalocsai Margit az ott működő 61. sz. Gizella Királyné Cserkész­­csapat vezetője is. Keresztesi György az európai új ifjúsági lap, a Motolla szer­kesztésében is munkát vállalt; felesége, Tünde — öt éve jöttek ide Erdélyből — a Magyar Ház könyvtárosa. A közös vacsora után húsz-huszonöt tizenéves, huszonéves fiatal érdeklődik az európai, amerikai magyar ifjúsági életről. Borbándi Gyula tájékoztat az 1956 után MEFESZ—UFHS-ről, a cserkészekről, Burg Kastlról (amelynek diák­szín­játszó csoportját tavaly látta vendégül a Magyar Ház), én az amerikai magyar cserkészekről, iskolákról, a Magyar Baráti Közösség — Itt-ott konferenciáiról és a szintén kétnyelvű, kétkultúrájú fiatalok alapította, történelmi jelentőségűen

Next