Nyelvünk és Kultúránk - az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének tájékoztatója, 73. szám (1988)

Nagy Károly: Svédországban is a magyarságért - Útinapló

tisztikák alapján (SMO Híradója, 1986. szeptember), és jelenleg mintegy 350— 400 új magyar menekült bevándorló várja letelepedésének intézését ország­szerte. „1986-ban 16 egyesület volt tagja a Svédországi Magyarok Országos Szövet­ségének, összesen 3031 tagot számlálva” — jelentette a szövetség 1985-ben vá­lasztott elnöke, Jakabffy Ernő 1987. február 27-én (SMO Híradója, 1987. már­cius). Ez a szövetség hívta meg közös előadóestre Borbándi Gyula írót, az Új Látóhatár főszerkesztőjét Münchenből és Nagy Károly szociológust az Egyesült Államokból 1988. május 13-a és 23-a között. Öt városban nyolc előadásra és szervezett beszélgetésre szólt a felkérés. Téma: „Magyar szigetvilágban ma és holnap.” Május 13—14. Megérkezünk Svédországba, a Stockholm melletti Magyar Házban lakunk. Ez a Magyar Ház a székhelye a Svédországi Magyarok Orszá­gos Szövetségének is, s így ténylegesen „összefogó erő, központ és otthon az egész svédországi magyarság számára”, mint ahogy azt a fenntartó Magyar Ház Közösség megalakulásának 10 éves évfordulóján írták Híradójukban (1987. március). Nyolc évig Jakabffy Ernő volt a közösség elnöke — az országos szö­vetség elnöke ezalatt Rezsőfy Alajos volt —, ma Kalocsi Margit vezeti a közös­séget, amely 1013 fizető tagjával 12 környékbeli magyar egyesület munkájának ad otthont. Bejáratánál emléktábla hirdeti, hogy a svédországi magyarok 1848 és 1956 szabadságeszményeinek alapján állnak. 120 személyt befogadó előadótermében március 15-én és október 23-án ünnepi műsorokat tartanak, máskor itt és a ház többi tágas helyiségében elő­adásokat, miséket, istentiszteleteket, cserkészfoglalkozásokat, önképzőköri ösz­­szejöveteleket, kiállításokat, filmvetítéseket, könyvtári, klubesteket, gyűléseket látogatnak a résztvevők. 1988 tavaszán előttünk Magyarországról Csurka István, Lezsák Sándor és Birinyi József, a svájci Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemtől Bárczay Gyula és Szőllősy Árpád, Amerikából pedig Lipták Béla tartottak itt előadást. De volt itt korábban Faragó Laura, Ferdinandy György, Gosztonyi Péter, Illyés Kinga, Kányádi Sándor, Konrád György, Lőrincze Lajos, Mózsi Ferenc, Petri György, Tollas Tibor és Varga László is, sok más vendégelőadó mellett. Május 15-én, vasárnap közös ebéd után kerekasztal-beszélgetés „Magyar­ságtudat — anyanyelvoktatás: tanárok, szülők, intézmények feladatai és lehe­tőségei” címmel. A kölcsönös bemutatkozások után a harminc résztvevő ki­cseréli tapasztalatait. Közös a vélemény: a magyarság külföldi megtartásának egyik legfontosabb tényezője a magyar közösségi élet. Este 6-kor zsúfolt a nagyterem. Előadásunk után kérdések, vita, hozzá­szólások. Vacsora után mintegy harminc résztvevővel még éjszakáig folyik a szervezett beszélgetés az európai magyar életről és irodalomról; az anyanyelvi konferenciáról mint nemzetközi magyar művelődési, tudományos és kulturális programról és a Magyarok Világszövetségéről mint a magyarországi kormányzat egyik politikai, adminisztratív szervéről; a magyarországi fejleményekről és a Kárpát-medence magyar nemzeti kisebbségeiről. A beszélgetést, vitákat mind­végig demokratikus nyitottság, kemény őszinteség, egymást megbecsülő tole­rancia és a tényekkel szembesülő nézetek revideálására való készség jellemzi.

Next