Nyelvünk és Kultúránk - A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának folyóirata, 168-171. szám (42. évfolyam, 2012)

2012 / 3 - Magyar örökség - Bakos István: A nyugati magyar örökség magyarországi fogadásáról

A nyugati magyar örökség magyarországi fogadásáról diaszpóra­­ értékeinek, alkotóinak elismerését és megismerését, a magyar szellemi-kulturális örökség védelmét. A Bethlen Gábor Alapítvány elmúlt harminc év során adományozott, mintegy háromszáz kitüntetésének (Bethlen Gábor-díj, Márton Áron-emlékérem, Tamási Áron-díj, Teleki Tál-érdemérem) egyharmadát — magyarságszolgálatuk elismeréseként — négy kontinens félszáz országában élő nyugati nemzettársaink kapták. A legjelentősebb hazai civil kitüntetésről, a Magyar Örökség-díjról is szólok. Állampol­gárok Ezüstkönyvbe kerülő javaslatai (jelenleg háromezer van) alapján, alapos mérlegeléssel dönt a jeles személyekből kialakított Bizottság, amelyben 1995-től, megalakulásától kezdve részt veszek. Évente négyszer adományozzuk e kitüntető elismerést; alkalmanként 7-7 kivá­ló személynek, műnek, intézménynek vagy közösségnek. Az ezredfordulóig a nyugati magyarság képviselői közül Neumann János, Bay Zoltán, a Püski házaspár, Márai Sándor, Szőts István, Teller Ede, Hites Kristóf, Tollas Tibor, Böröcz József, Szent-Györgyi Albert, Mindszenty József, Wass Albert, Borbándi Gyula és közösen Kovács Béla - Nagy Ferenc , Varga Béla kapták e díjat. Az elsők között szerepel három intézmény: a Külföldi Magyar Cserkész Szövetség, a Sao Pauló-i Szt. Gellért Apátság és a Szent Imre Kollégium, valamint a határon túli magyarokat szolgáló DUNA Televízió. Az ezredforduló után már előtérbe kerültek a magyar közösségeket éltető szervezetek és vezetőik: Deák Ernő Bécsi Naplója, Molnár Ágoston Amerikai Magyar Alapítványa, Lauer Edit Amerikai Magyar Koalíciója, Csapó Endre és az ausztráliai Magyar Élet, Nádasdy Ferenc Nádasdy Alapítványa, aztán a Genfi Magyar Könyvtár, a Bécsi Európa Klub, (posztumusz)a Burg Kastl-i Magyar Gimnázium, Magyaródy Szabolcs, valamint Molnár Tamás professzor... Legutóbb Szabó Zoltán és az ITT-OTT Találkozók Magyar Baráti Közössége részesült e kitüntető elismerésben. Bízom benne, hogy előbb-utóbb a nyugati magyarság és a Kárpát-medence együttműködését szolgáló KUFSTEIN Konferencia is be­kerül a Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumába. A nyugati magyar örökség hazai fogadására van egy kitűnő fordított példám is. A nyu­gati világ jeles magyar intézménye, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCsSz) fo­gadta be, segítette életre kelteni újjászülető testvérszervezeteit a csonka hazában. Ők voltak azok, akik átmentették, évtizedeken át őrizték és tovább építették a Kárpát-medencében fölszámolt magyar cserkészetet, éltették e magyar örökséget, s visszahozták a szülőföld­re. Immár két évtizede az újjáépülő szervezetek éltető-segítő patrónusaiként dolgoznak Magyarországon és az utódállamok magyar cserkészeteiben. Az egész magyar cserkészetet integráló nemzeti intézménnyé váltak, s egyre nagyobb szerepet játszanak a magyar ifjúság nemzetnevelésében. Köszönet érte. Van egy ellenpéldám is: A Magyarok Világszövetsége, a nyugati magyarok öröksége „Gyenge nemzet az, amely nem az egész népet foglalja magába, és csűrbe had az a nép, amely nem tömörül eszmevilágában egy nemzetté. ”, hirdette gróf Apponyi Albert. 46 NYELVÜNK ÉS KULTÚRÁNK 2012/3

Next