Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-10-10 / 41. szám

VII. évfolyam, 41. szám. Nyíregyháza, 1886. október 10. VEGYES TARTALMÚ HETI­LAP SZABOLCS VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. BW M­egjelenik hetenk­int egyszer vasárnapon. ""99B Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások .Jóba, Elek­ kiadótulajdonos könyvnyom­dájához (nagy - debreczeni­­ utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czikie alatt kéretnek bekü­ldetni. Bérmentetlen levelek < s­ i­< ismertt kezektől fo­gadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségén­ küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer halálozott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 ki­ Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirde­tés után 30 kr fizettetik. A nyilttéri közlemények díja soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni­ utcza 1551. szám), továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Hansenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban in. Horn & Com­p által Hamburgban. El fiz­­­­­ elek : postán "v " i.j.slown házhoz hordva. Egész évre 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 » A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. (Másolat.) 7602/1886. Egy. számhoz. Beregvár­megye alispánjától. Pályázat: Megyei mértékhitelesítő ál­lásra Beregszászban 100 frt. bizto­sték és tiszti szerző­dés mellett. A jelzett állás meghatározott javadalm­azás­sal egybekötve nincs, hanem az illető jogosítva lesz a hitelesítő helyiség bére fejében, valamint a mértékhite­lesítési alap javára évenként 300 frtot fizetni, az adófize­tési kötelezettség is őt terhelvén. Az egyelőre 6 évi idő­tartamra megkötendő tiszti szerződés részletes feltételei kívonatra azonnal megküldetnek. Az életkort, eddigi fog­lalkozást, feddhetlen előéletet, a megkívántató képzett­séget és a netaláni hadkötelezettsé­gi viszonyt igazoló ok­mányokkal felszerelt pályázati kérvények folyó évi októ­ber hó l-ig Beregmegye alispánjához nyújtandók be. Be­regszász, 1886. évi szeptember 14-én. Jobszty',"t. k. alisp". Hivatalos közlemények, fiW~ A vármegye közönségének az új szabály­rendeletek körözése tárgyában kelt határozata, lapunk mai számával, minden egyes község részére meg­küldött külön lenyomatban olvasható, mire a fő­szolgabíró urak, Nyíregyháza város polgármestere és a községi elöljárók figyelmét felkéri a szerkesztőség. 8,873. K. • , , , §gy. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak, Hevesmegye árvaszékének f. évi 12,755 *z. alatt kelt átiratát szabályszerű közhirré tétel, esetleg további intézkedés végett, a megye hivatalos közlönye utján, tu­domására hozom. Kelt Nyíregyházán, 1886. szeptember 21-én. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 12,755/886. ár. Tekintetes Alispán úr ! Peincz Mártonné szül. Mihályi Magdolna deméndi örök­hagyó haláleset felvételi irén örökösei, mint Szabolcs­megye területén, de ott ismeretlen helyen tartózkodók, vannak feltüntetve. Azért is nevezett örökhagyó halál­eset fölvételi ivét hivatalos tisztelettel — azon kérelmünk mellett van szerencsénk megküldeni, miszerint az örök­hagyó örököseinek lakhelyét kipuhatolni s az eredmény­ről, a haláleset felvételi ív visszaküldése mellett, gyám­hatóságunkat értesíteni szíveskedjék. — Kelt a Heves­megye árvaszéke résziről Egerben 1886. julius 28. napján tartott nyilvános tanács üléséből, Csernyik, h. elnök. 9,336. K. —Iggy Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak, Beregmegye alispánjának 7602/1886. sz. alatt meg­küldött pályázati hirdetményét másolatban, szabályszerű közhirrététel végett, kiadom. Kelt Nyiregyh­ázán, 1886. október 3-án. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. ^ — Szabolcsvármegye alispánjától. 1886. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A deési kir. törvényszék f. é. 2194 sz. alatt kelt­ nyomozó levele végett kiadat­ik. megfelelő eljárás és esetleg jelentéstétel Kelt Nyíregyházán. 1886. október 7. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 2,9V886- Nyomozólevél. Lopás bűntettével jogosan vádolt deési (Szolnok Doboka megye) származású pék-inas Sapk­a József, a­ki 15 éves, izraellita vallású, gyenge kicsiny testalkatú, arcza hosszúkás, arezszine szőke, haja világos gesztenyeszinü, homloka magas, sze­mei kékek, szemöldöke gesztenyeszínű, orra rendes, szája rendes, fogai épek, álla rendes, ismertető jele nincsen, beszéli a magyar, német, oláh és zsidó nyelvet, ruházata polgárias. Deés város tartózkodási helyéről ismeretlen helyre eltávozott. Minek folytán a hatóságok felkéretnek megtalálása esetén, elfogatni és a deési kir. törvényszék­hez biztos őrizet alatt átkísértetni. A kir. kftv. törvény­szék nevében Deésen 1886 augusztus hó 4-én. Miksa Jó­zsef vizsgálóbíró. 9.120. K. 1886. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabíráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községi előljárókn­ak. A m. kir. belügyminiszter f. évi 48030 sz. alatti rendeletét másolatban tudomásvétel végett közlöm. Kelt Nyíregyházán 1886 október 6-án. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Magyar királyi belügyminiszter, 48030. szám. Körrendelet. A pénzügyminiszter úr folyó évi au­gusztus hó 11 én 45192 szám alatt hozzám intézett át­irata szerint a gersthofi templom építési bizottságának kérvénye folytán megengedte, hogy az által az osztrák cs. kir. pénzügyminiszter úrnak folyó évi márczius hó 7 én kelt 5361 számú engedélye folytán, 1887 évi február hó .3-án tartandó húzással a gersthofi Szt.­Lipót fogadalmi és plébánia­templom felépítésére rendezendő tárgysors­játék sorsjegyei a magyar szent korona területén is áru­ba bocsáttathassanak. Miről a törvényhatóságot, tudomás végett, ezennel értesitem. Budapesten 1886 évi augusz­tus hó 27-én a miniszter helyett Beniczky államtitkár. Az „Erkölcs-nemesitő Egylet" és fiókjai ív A párbajnál a segédek kétségen kívül igen fontos személyek annyira, hogy nélkülök különösen ma, csak nagyon elvétve történik. párbaj: Amint a kihívás egyik fél részéről megtör­tént, a sértő és sértett felek többé egymással nem érintkeznek , hanem csakis az általuk megnevezett két-két segéd közvetítésével. A segédek első­sorban is a fölött tanácskoz­nak, ha valjon az adott esetben a sértés olyannak veendő-e, amelyet csak fegyveres párbaj torolhat meg, vagy annak mellőzésével is kiegyenlíthető a dolog? Kötelességük elkövetni minden lehetőt arra nézve, hogy a feleket egymással kibékítsék ugy azonban, hogy az uralkodó társadalmi közvéle­­ m „NYÍRVIDÉK*4 TÁRCZÁJA. A hiúság áldozata. — Elbeszélés: Rácz Istvántól. — A magyar alföld egyik sz­ó fekvésű falujába ve­zetem a szives olvasót, amelynek határait a kaczéran ka­nyargó Tisza szegélyezi füzeseivel és nádasaival. A gyönyörű tavaszi nap épen múló félben van, de a levegő üde frisseségéből egészen hiányzik a csipősség; még csak a szellő sem játszadozik a fákon zöldellő apró levélkékkel. Bizonyos méla csend uralja az egész tájat, amely elragadja s megbűvöli a szemlélőt. Közeled­ve az előttünk fekvő kis helységhez, amely­nek kiemelkedő kisded tornyára az áldozó nap e pilla­natban veti búcsú­sugárait, annak mindjárt kezdetén, egy szé­lesen elterülő s csaknem a Tiszáig lenyúló tágas kert közepén, ódon divatú kastély tűnik szemünkbe; sőt, ha figyelmesebben vizsgálódunk, észre kell vennünk a lak elő­l lévő terasse-on mozgó alakokat is, akiket bizonyosan a kellemes idő csalt ki a szabadba. Nem teszem próbára a nyájas olvasó türelmét, ha­nem, mivel különben is e megpillantott alakok lesznek történetünk szereplői, nem lesz felesleges ha megismer­merkedünk velők. Történetünk hősei épen az esti sétának kezdetén vannak. Elül magas barna nő áll, fején régi divatú fej­kötővel, amely­­ben fekete hajat takar. Arczvonásairól ítélve, felül lehet már az ötvenen, de a hajdani szépség nyomait még nem fújta be az idő szele. Büszke magas homlokán a redőknek semmi nyoma; szemeiben a tűz olykor-olykor még most is fel­csillámlik, egész alakját pedig testének meglepő hajlékonysága csak emeli. Ez Bélteky­né a kastély úrnője. Férjét nagyon korán veszité el s talán épen urnői helyzetének kifolyása ama büszke­ség, amely egész lényén elömlik, és amely nála a nő, gyöngédséget a férfiasság bizonyos zománczával voná be. Balján egy katonatiszt áll; egy vékony nyulánk alak, akinek arczán, fiatalsága daczára, red 'k mutatkoznak; bágyadt fényű szemeiben a fiatalkori tűz kialvófélben van; mig ajkain örökös szarkasztikus mosoly honol; egész valóján pedig az életuntság helytelenkedik. Szóval azok közé tartozik, akik az első találkozás alkalmával nem tesznek az emberre kedvező benyomást Közvetle­nül utánok Béltekyné leánya Vilma jött balját egy ifjú­nak, jobbját pedig unoka­nővérének Putnoky Ilonának karjaiba fűzve. Vilma egészen mása anyjának. Az an­yá­nál hervadóban levő szépség, a leánynál viruló teljében van. Az ébenfekete dúshaj, a magas szép homlok, a se­lyem pillá; árnyéka alatt agyogó szempár, a gyöngysor­hoz hasonló fogak, a piros ajkak, a magas de arányos haj­lékony termet, mindmegannyi édes anyai örökség. Putnoky Ilona épen ellentéte a szép de büszke Vilmának. Ilonán a hiúságnak és büszkeségnek semmi jele, hanem valami vonzó szelíd báj teszik őt kedvessé. Arczvonásai nem oly kifogástalan szépek ugyan mint Vilmáéi, de ábrán­dos kék szemeiben szelíd ártatlanság és szívjóság tündö­köl. Egyedül dús szőke selyem­ haji az, amely bát­ran versenyezhet unokanővéréével. Végre a társaságot egy fiatal ember egészíti ki, a két ifjú leány kíséretében, 24 — 25 évvel és feltűnő szép férfias vonásokat. E rokon­szenves ifjú neve Kolty Kálmán. Sokáig haladtak már szótlanul, mindegyik a má­siktól várva a szót, míg végre a csendet Kolty Kálmán törte meg. — Ma igazán gyönyörű időnk van, még csak a szellő sem lengedez s a fák levelei egészen mozdulatlanok. Felhőtlen tiszta az égbolt, ami a mi éghajlatunk alatt nem mindennapi. Engedjenek meg hogy én is a meg­szokott tárgyra terelem a beszédet, de én úgy tartom, hogy az idő mégsem oly prózai tárgy, mint azt tartják. Ismernek csak ezek a szép Olaszország tiszta derült egét, amelyen ritkán jelentkezik egy-egy felhő foszlány, élveznék csak tiszta üdítő levegőjét, hiszem hogy nem tartanák annyira unalmasnak és boszantónak a róla való beszélgetést. — Óh Kolty úr! szólt Ilonka Ne sorozzon ben­nünket az ilyenek közzé, ne higgje hogy mi unalmasnak találnánk az ön beszédét. Ugy­e kedves Vilmám, mi örömmel üdvözöljük a mosolygó hajnalt; most sem jöt­tünk volna ki, ha nem találnánk élvezetet az est kelleme­iben. És ha kellemesnek tartjuk, hálátlanok volnánk, ha róla még csak beszélni sem akarnánk. Hát még ön hogy­ne szeretné, aki színről-szire látta Olasz­ország festői vidékeit és narancs erdőit ! Beszéljen kérem nekünk e szépségekről, mi örömmel fogjuk azt hallgatni. Bélteky Vilma mindeddig szótlanul haladt, a nem sokat látszott ügyelni az Ilona és Kolty Kálmán között fejlődő társalgásra. Valami mással foglalkozhatott lelke. Bosszús lehetett, legalább a szemeiben olykor-olykor felvillanó tüz erre enged következtetni. — Nagyon szívesen engedek kívánságának — foly­tatá Kálmán a beszédet. — A benyomások még nem oly régiek, az idő nem törölte azokat még ki emlékemből. Úr a régi hősök eme regényes hazája, hol minden hely­hez egy-egy nevezetes történelmi emlék fűződik , amelyek lelkünkben felkeltik az emlékezetet és századokat vissa­repülve láttatja velünk Rómát erényeivel ás bűneivél. És ahol a hősök szabadságért küzdöttek, azon a föl­dön szabadság után vágyódik az embernek lelke ; s úgy érzi, mintha a lágy szellő, amely homlokát érinti, égi lehelet volna, amely őt az ember legszentebb jogainak kivívására ösztönözné. Kolty arcza e perczben kigyuladt s szemeiben a lelkesedés tüze lángolt. Valóban megragadó képpé olvad­tak e pillanatban különben is szép szabályos vonásai. Az­után mintha ő maga is észre vette volna érzelmei túllán­golását, uralkodni igyekezett magán, s a büszkén föl­emelt fő lassan kint kezdett aláhanyatlani. Vilma és Ilona talán a karjaikon keresztül futott delejesség hatalma alatt, a beállott csendet nem akarták, vagy nem tudták megtörni, szintén néma ajakkal haladtak mellette. Pár perczig tartó szünet után azonban Ilonka törte meg a Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva a csendet.

Next