Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1886-10-10 / 41. szám
VII. évfolyam, 41. szám. Nyíregyháza, 1886. október 10. VEGYES TARTALMÚ HETILAP SZABOLCS VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. BW Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon. ""99B Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások .Jóba, Elek kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czikie alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek < s i< ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségén küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer halálozott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 ki Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyilttéri közlemények díja soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni utcza 1551. szám), továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Hansenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban in. Horn & Comp által Hamburgban. El fiz elek : postán "v " i.j.slown házhoz hordva. Egész évre 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 » A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. (Másolat.) 7602/1886. Egy. számhoz. Beregvármegye alispánjától. Pályázat: Megyei mértékhitelesítő állásra Beregszászban 100 frt. biztosték és tiszti szerződés mellett. A jelzett állás meghatározott javadalmazással egybekötve nincs, hanem az illető jogosítva lesz a hitelesítő helyiség bére fejében, valamint a mértékhitelesítési alap javára évenként 300 frtot fizetni, az adófizetési kötelezettség is őt terhelvén. Az egyelőre 6 évi időtartamra megkötendő tiszti szerződés részletes feltételei kívonatra azonnal megküldetnek. Az életkort, eddigi foglalkozást, feddhetlen előéletet, a megkívántató képzettséget és a netaláni hadkötelezettségi viszonyt igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvények folyó évi október hó l-ig Beregmegye alispánjához nyújtandók be. Beregszász, 1886. évi szeptember 14-én. Jobszty',"t. k. alisp". Hivatalos közlemények, fiW~ A vármegye közönségének az új szabályrendeletek körözése tárgyában kelt határozata, lapunk mai számával, minden egyes község részére megküldött külön lenyomatban olvasható, mire a főszolgabíró urak, Nyíregyháza város polgármestere és a községi elöljárók figyelmét felkéri a szerkesztőség. 8,873. K. • , , , §gy. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak, Hevesmegye árvaszékének f. évi 12,755 *z. alatt kelt átiratát szabályszerű közhirré tétel, esetleg további intézkedés végett, a megye hivatalos közlönye utján, tudomására hozom. Kelt Nyíregyházán, 1886. szeptember 21-én. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 12,755/886. ár. Tekintetes Alispán úr ! Peincz Mártonné szül. Mihályi Magdolna deméndi örökhagyó haláleset felvételi irén örökösei, mint Szabolcsmegye területén, de ott ismeretlen helyen tartózkodók, vannak feltüntetve. Azért is nevezett örökhagyó haláleset fölvételi ivét hivatalos tisztelettel — azon kérelmünk mellett van szerencsénk megküldeni, miszerint az örökhagyó örököseinek lakhelyét kipuhatolni s az eredményről, a haláleset felvételi ív visszaküldése mellett, gyámhatóságunkat értesíteni szíveskedjék. — Kelt a Hevesmegye árvaszéke résziről Egerben 1886. julius 28. napján tartott nyilvános tanács üléséből, Csernyik, h. elnök. 9,336. K. —Iggy Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak, Beregmegye alispánjának 7602/1886. sz. alatt megküldött pályázati hirdetményét másolatban, szabályszerű közhirrététel végett, kiadom. Kelt Nyiregyházán, 1886. október 3-án. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. ^ — Szabolcsvármegye alispánjától. 1886. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A deési kir. törvényszék f. é. 2194 sz. alatt kelt nyomozó levele végett kiadatik. megfelelő eljárás és esetleg jelentéstétel Kelt Nyíregyházán. 1886. október 7. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 2,9V886- Nyomozólevél. Lopás bűntettével jogosan vádolt deési (Szolnok Doboka megye) származású pék-inas Sapka József, aki 15 éves, izraellita vallású, gyenge kicsiny testalkatú, arcza hosszúkás, arezszine szőke, haja világos gesztenyeszinü, homloka magas, szemei kékek, szemöldöke gesztenyeszínű, orra rendes, szája rendes, fogai épek, álla rendes, ismertető jele nincsen, beszéli a magyar, német, oláh és zsidó nyelvet, ruházata polgárias. Deés város tartózkodási helyéről ismeretlen helyre eltávozott. Minek folytán a hatóságok felkéretnek megtalálása esetén, elfogatni és a deési kir. törvényszékhez biztos őrizet alatt átkísértetni. A kir. kftv. törvényszék nevében Deésen 1886 augusztus hó 4-én. Miksa József vizsgálóbíró. 9.120. K. 1886. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabíráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi előljáróknak. A m. kir. belügyminiszter f. évi 48030 sz. alatti rendeletét másolatban tudomásvétel végett közlöm. Kelt Nyíregyházán 1886 október 6-án. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Magyar királyi belügyminiszter, 48030. szám. Körrendelet. A pénzügyminiszter úr folyó évi augusztus hó 11 én 45192 szám alatt hozzám intézett átirata szerint a gersthofi templom építési bizottságának kérvénye folytán megengedte, hogy az által az osztrák cs. kir. pénzügyminiszter úrnak folyó évi márczius hó 7 én kelt 5361 számú engedélye folytán, 1887 évi február hó .3-án tartandó húzással a gersthofi Szt.Lipót fogadalmi és plébániatemplom felépítésére rendezendő tárgysorsjáték sorsjegyei a magyar szent korona területén is áruba bocsáttathassanak. Miről a törvényhatóságot, tudomás végett, ezennel értesitem. Budapesten 1886 évi augusztus hó 27-én a miniszter helyett Beniczky államtitkár. Az „Erkölcs-nemesitő Egylet" és fiókjai ív A párbajnál a segédek kétségen kívül igen fontos személyek annyira, hogy nélkülök különösen ma, csak nagyon elvétve történik. párbaj: Amint a kihívás egyik fél részéről megtörtént, a sértő és sértett felek többé egymással nem érintkeznek , hanem csakis az általuk megnevezett két-két segéd közvetítésével. A segédek elsősorban is a fölött tanácskoznak, ha valjon az adott esetben a sértés olyannak veendő-e, amelyet csak fegyveres párbaj torolhat meg, vagy annak mellőzésével is kiegyenlíthető a dolog? Kötelességük elkövetni minden lehetőt arra nézve, hogy a feleket egymással kibékítsék ugy azonban, hogy az uralkodó társadalmi közvéle m „NYÍRVIDÉK*4 TÁRCZÁJA. A hiúság áldozata. — Elbeszélés: Rácz Istvántól. — A magyar alföld egyik szó fekvésű falujába vezetem a szives olvasót, amelynek határait a kaczéran kanyargó Tisza szegélyezi füzeseivel és nádasaival. A gyönyörű tavaszi nap épen múló félben van, de a levegő üde frisseségéből egészen hiányzik a csipősség; még csak a szellő sem játszadozik a fákon zöldellő apró levélkékkel. Bizonyos méla csend uralja az egész tájat, amely elragadja s megbűvöli a szemlélőt. Közeledve az előttünk fekvő kis helységhez, amelynek kiemelkedő kisded tornyára az áldozó nap e pillanatban veti búcsúsugárait, annak mindjárt kezdetén, egy szélesen elterülő s csaknem a Tiszáig lenyúló tágas kert közepén, ódon divatú kastély tűnik szemünkbe; sőt, ha figyelmesebben vizsgálódunk, észre kell vennünk a lak elől lévő terasse-on mozgó alakokat is, akiket bizonyosan a kellemes idő csalt ki a szabadba. Nem teszem próbára a nyájas olvasó türelmét, hanem, mivel különben is e megpillantott alakok lesznek történetünk szereplői, nem lesz felesleges ha megismermerkedünk velők. Történetünk hősei épen az esti sétának kezdetén vannak. Elül magas barna nő áll, fején régi divatú fejkötővel, amelyben fekete hajat takar. Arczvonásairól ítélve, felül lehet már az ötvenen, de a hajdani szépség nyomait még nem fújta be az idő szele. Büszke magas homlokán a redőknek semmi nyoma; szemeiben a tűz olykor-olykor még most is felcsillámlik, egész alakját pedig testének meglepő hajlékonysága csak emeli. Ez Béltekyné a kastély úrnője. Férjét nagyon korán veszité el s talán épen urnői helyzetének kifolyása ama büszkeség, amely egész lényén elömlik, és amely nála a nő, gyöngédséget a férfiasság bizonyos zománczával voná be. Balján egy katonatiszt áll; egy vékony nyulánk alak, akinek arczán, fiatalsága daczára, red 'k mutatkoznak; bágyadt fényű szemeiben a fiatalkori tűz kialvófélben van; mig ajkain örökös szarkasztikus mosoly honol; egész valóján pedig az életuntság helytelenkedik. Szóval azok közé tartozik, akik az első találkozás alkalmával nem tesznek az emberre kedvező benyomást Közvetlenül utánok Béltekyné leánya Vilma jött balját egy ifjúnak, jobbját pedig unokanővérének Putnoky Ilonának karjaiba fűzve. Vilma egészen mása anyjának. Az anyánál hervadóban levő szépség, a leánynál viruló teljében van. Az ébenfekete dúshaj, a magas szép homlok, a selyem pillá; árnyéka alatt agyogó szempár, a gyöngysorhoz hasonló fogak, a piros ajkak, a magas de arányos hajlékony termet, mindmegannyi édes anyai örökség. Putnoky Ilona épen ellentéte a szép de büszke Vilmának. Ilonán a hiúságnak és büszkeségnek semmi jele, hanem valami vonzó szelíd báj teszik őt kedvessé. Arczvonásai nem oly kifogástalan szépek ugyan mint Vilmáéi, de ábrándos kék szemeiben szelíd ártatlanság és szívjóság tündököl. Egyedül dús szőke selyem haji az, amely bátran versenyezhet unokanővéréével. Végre a társaságot egy fiatal ember egészíti ki, a két ifjú leány kíséretében, 24 — 25 évvel és feltűnő szép férfias vonásokat. E rokonszenves ifjú neve Kolty Kálmán. Sokáig haladtak már szótlanul, mindegyik a másiktól várva a szót, míg végre a csendet Kolty Kálmán törte meg. — Ma igazán gyönyörű időnk van, még csak a szellő sem lengedez s a fák levelei egészen mozdulatlanok. Felhőtlen tiszta az égbolt, ami a mi éghajlatunk alatt nem mindennapi. Engedjenek meg hogy én is a megszokott tárgyra terelem a beszédet, de én úgy tartom, hogy az idő mégsem oly prózai tárgy, mint azt tartják. Ismernek csak ezek a szép Olaszország tiszta derült egét, amelyen ritkán jelentkezik egy-egy felhő foszlány, élveznék csak tiszta üdítő levegőjét, hiszem hogy nem tartanák annyira unalmasnak és boszantónak a róla való beszélgetést. — Óh Kolty úr! szólt Ilonka Ne sorozzon bennünket az ilyenek közzé, ne higgje hogy mi unalmasnak találnánk az ön beszédét. Ugye kedves Vilmám, mi örömmel üdvözöljük a mosolygó hajnalt; most sem jöttünk volna ki, ha nem találnánk élvezetet az est kellemeiben. És ha kellemesnek tartjuk, hálátlanok volnánk, ha róla még csak beszélni sem akarnánk. Hát még ön hogyne szeretné, aki színről-szire látta Olaszország festői vidékeit és narancs erdőit ! Beszéljen kérem nekünk e szépségekről, mi örömmel fogjuk azt hallgatni. Bélteky Vilma mindeddig szótlanul haladt, a nem sokat látszott ügyelni az Ilona és Kolty Kálmán között fejlődő társalgásra. Valami mással foglalkozhatott lelke. Bosszús lehetett, legalább a szemeiben olykor-olykor felvillanó tüz erre enged következtetni. — Nagyon szívesen engedek kívánságának — folytatá Kálmán a beszédet. — A benyomások még nem oly régiek, az idő nem törölte azokat még ki emlékemből. Úr a régi hősök eme regényes hazája, hol minden helyhez egy-egy nevezetes történelmi emlék fűződik , amelyek lelkünkben felkeltik az emlékezetet és századokat vissarepülve láttatja velünk Rómát erényeivel ás bűneivél. És ahol a hősök szabadságért küzdöttek, azon a földön szabadság után vágyódik az embernek lelke ; s úgy érzi, mintha a lágy szellő, amely homlokát érinti, égi lehelet volna, amely őt az ember legszentebb jogainak kivívására ösztönözné. Kolty arcza e perczben kigyuladt s szemeiben a lelkesedés tüze lángolt. Valóban megragadó képpé olvadtak e pillanatban különben is szép szabályos vonásai. Azután mintha ő maga is észre vette volna érzelmei túllángolását, uralkodni igyekezett magán, s a büszkén fölemelt fő lassan kint kezdett aláhanyatlani. Vilma és Ilona talán a karjaikon keresztül futott delejesség hatalma alatt, a beállott csendet nem akarták, vagy nem tudták megtörni, szintén néma ajakkal haladtak mellette. Pár perczig tartó szünet után azonban Ilonka törte meg a Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva a csendet.