Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-10-23 / 237. szám

Nyíregyháza, 1919 •któber 23 Csütörtök XL. évfolyam 237 Cenzúrát : SobMetfui Nicolae Pop Bahil SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetés : 1.esz évre 72 K, félévre negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K, 36 K, = = Tani­oknak félévre 24 korona. =. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ ( Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI­ ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 329. POSTACHEOUE 29551 Juttatás B meggyőző adatait adják Magyar renaissance előtt Egész nemzetünkön átható ha­talmas szóra volna szükség, mely­nek megrázó erejét az adná meg, amit mond : elpusz­ulunk ha most meg nem fogjuk egymás kezét. Akadna e ma olyan, a a ki a Kos­suthok, Széchenyiek vateai ere­jével fogná össze a sziveket, igaz­ságának delejével állítaná, meg a magyar fórum zsibaját? Aligha. Ma a közös céltörést, az össze­fogást hirdető szó szárnyavesz­tetten hull alá, átütötten az el­fogultság, szűk láttkör, önzés, bosszúvágy s más alig elemezfed­ő indulatok mérgezett nyilától, amelynek kiröpitésére olyhamar készen van ám mindenki Az ifjú magyar nemzedék öterejű­ erdejét­ől döntöttek a háborús évek fejsztcsa­pásai. Talán dresz­tük miat fogyott meg a magyar héroszok száma oly kevésre, hogy nincs titán, a ki megmozdítaná a magyar glóbuszt. Talán elvesztüs billentette azok számára az erő mérlegét, akikben sokkal sebb a vérben, idegikben keve ösztönös készség a magyar adott kö­zösség élzésére, semhogy vaalaha is tiszáman tenni tudtak vo­na érte és a ma olyan bonyolult ma­gyar probléma megoldására al­kalmasak volnának. • Talán friss­­ nergia­forrásain­kat a háboru irtózatos szenve­dései apasztották meg annyira, hogy akcióképtelenségig bágyadt a nemzeti öntudat és kialakulha­tott a cinizm­us, a közöny, a kö­zéleti ledér­ség, a moralitásnak hiánya, mely lehetővé teszi a legdrágább javak negacióját és azt a politikai vabank játékot, amely közállapotainkat ma jel­zi m­­i . Kétségtelen, hogy erős, fiatal­ember anyagunknak, a háború­ban történt elvesztése nagymér­tékben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar közösség olyan könnyen agonizált, de ennek bekövetke­zése sokkal tragikusabb semhogy egyedül az erőmegcsappanás vol­na az oka Annak, aki a nemzeti rekonstrukció nagy művéhez ön­zetlenül akar hozzájárulni, a bu­kás egyéb okait, egész okozó előzményét világosan kell látnia, mielőtt építéséhez tervet készí­tene. E kutató mr­unkában pedig a tár­gyilagosságnak arra a magaslatára kell emelkednie, ahol az emberi tényeket a tudományos vizsgálat elfogulatlanságával nézik és ku­tatják, még akkor is, ha az ered­ményként előálló megállapítás amennyiben a lezajlott esemé­nyekben neki is része volt, akár elhatározásból, akár a politikai jégzajlásra sodortatva — szub­jektíve, magára a kutatóra is le­sújtó kritikát tartalmaz. Heroiz­mus ez, de a nag­v tá­sadalmi evolúciókat csak a névtelen hé­roszok ereje tette lehetővé, míg a heroiku­ vállalkozások héroszi lélek nélkül azzal a katasztrófá­val járnak, amelybe éppen a kö­zelmúltban sodorta tűnk. Azon a ponton allunk hogy el­szánt tattek várnak ránk, d­e a fejlődésünk utjába esett szikla­omlást csak millió­­ s millió váll egymáshoz levésevel dobhatjuk felre. A közös célra ható munka előtt elszánt akarat s ez előtt, mint előző telektani folyamat, értelemben s az elhatározásra döntő motívumokban ,való egy­ség kell. Élelmet, célt, elhatározást és akaratot pedig az összességre diktálni nem lehet, ez csak to­vábbi fejlődési zavart mert azzal a természetes okozhat, vissza­hatással jár amelyet a é­en szabadságának megsértése min­dent­ oz okozott, hz­ egy közös célra törő cselekvés akaratát­ csak belátással érhetjük el A közelmúltak örökre tanúsá­gos konkrétumai e belátás és be-Bacsó Béla Éjjeli orvtámadás A megszúrt detektív — Lövések az éjszakában Nyíregyháza, okt. 22. (A Nyirvidék tudósítójától) Kedden este tizenegy óra tájban két riasztotta fel revolver­dörrenés első álmukból a Kállói utca békés polgárait A lövések után egy sötét alak futott az utca felé, s az elősiető őrjárat már csak egy vérben fekvő embert talált a járda kövezetén A rendőrség emberei a se­besültben BOROSS András de­tektívet ismerték fel, akit rögtön beszállítottak a leg­közelebbi őrtanyára, ahol első­segélyben részesítették. Bo­ross itt magához térve elme­sélte a támadás történetét. Hazafelé igyekeztem, s ami­dőn a Kállói­ utca 18 számú ház elé értem, a sötétből egy is­meretlen férfi ugrott elém ezen szavakkal: — Te vagy az a híres de­tektív ? Ismered-e Nyeste Sán­dort? megra-Meglepetésemben­gadtam a férfi bátot és a falhoz mellén a ka­sz megtántorodott, lódítottam, de a kö­vetkező pillanatban ismét ne­kem ugrott és késsel az ar­comba szúrt, mire elvágód­tam és elvesztettem eszmé­letemet. Mikor pár perc múlva magamhoz jöttem, láttam, hogy Nyeste mellettem áll és néz engem. Végső erőfe­szítéssel kihúztam zsebemből szolgálati revolveremet és rá­lőttem. Erre Nyeste futni kez­dett, amidőn még egy lövést eresztettem uténa. A lövései azonban nem találtak s Nyeste sértetlenül megfutamodott. Borosst ezután az Erzsé­bet közkórházba szállították, ahol azonnal orvosi segély­ben részesítették. Állapota nem súlyos, néhány nap múlva elhagyja a kórházat. Az esetről nyomban érte­sítették a rendőrségi közpon­tot, ahonnan az ügyeletes Ára 60 fillér. * Kéziratokat nem adunk vissza. rendőrtiszt azonnal intézke­déseket tett Nyeste Sándor kézivkeli­ésére Nyestét, aki Nyeste Ferenc direktóriumi tag öccse, sikerült, még az éj folyamán letartóztatni s jelenleg a rendőrség fogdá­jában várja további társát.­ Kih­allgatása alkalmával ki­je­lntet­e, hogy nem tud visszaemlékezni semmire, mert nagyon ittas volt. Véd­­kezá­tével szemben azonban már a rendőrség birtokában van a véres zsebkés, amivel meg­szúrta Borosst. Előre látható tehát, h­ogy a bizonyítékok súlya alatt rövide­en töredel­mes beeemelést fog tenni. Vertse K. Andor. Meghívó ez angol vásárra A bukaresti briit konzulátus értesíte­te az erdélyi kereske­delmi és iparkamarákat, hogy 1920 február 23-tól március­ á ig Londonban nagy ipaii vásárt rendeznek, amelynek kiegészítő részeit fogják ké­pezni a Glasgowban és Bur­minghammban rendezendő kiál­lítások. A kiállításra beérke­zett ipari termékek jegyzékét a kamaráknak megküldik. Az angol főkonzulátus a kama­ránál jelentkező érdekelteknek egy későbbi időpontban füze­teket is fog küldeni, amelyek az ipari vásárra vonatkozó tudnivalókat tartalmazzák. Százmilliós arany kölcsön a németeknek A Reuter ügynökség jelenti, hogy egy német misszió az argentínai kormánnyal egy százmilliós arany pezarákban nyújtandó kölcsönről tárgyal. A pénzt Németország élelmi­szerek vásárlására fogja for­dítani. Caitax - képviselíet A „Chemarea" irt Le Mans­ból. A Sortheben megtartott képviselőjelölésnél az 5 köz­társasági jelölt közé, 165 szavazattal, Cailleax is be­került.

Next