Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-09-21 / 215. szám

lyk­agyházfi* 1180. szeptember 21. * Kerfd SZABOLCS VÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA­I^——^WIWPW— i . . :etési évek: het/ben : égéss: évre 1 € sO K, félévre negyedévre 40 K, egy hónapra V5 K, vidék­en: •gész évre 800 K, félévre 100 K, negyedévre 50 K,­­ •ay hónapra 20 K. — Egyes szőm­ ára 1 korona. — Tíiii TH"- •" BBMHM Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT S. SZÁM. Telefon­szám 130. Postachequo 29656 Kéziratokat nem adunk vissza. A numerus clausus és a zsidóság Budapest, szept. 20­ (Saját tudósítónktól) A mai nemzetgyűlésen Ruppert Rezső szólalt fel a numerus clausus tárgyában és Prohászkával, majd Gömbössel polemizált. A liberalizmust vette védelmébe, amelynek az a baja, hogy a XIX. szá­zadban csak formailag jutott diadalra, a szabadság­jogokat biztosította, de anyagi lehetőségeket nem adott hozzá. A zsidóságot szinte bűnbakként­­állít­ják elő. A háborúban sok zsidó tartotta vissza magát, de ezt a vezetők lehetővé tették. Az a fel­fogása, hogy a front felbomlásának a békevággyal való átitatottság és Wilsonba vetett őszinte hit volt az oka. A javaslatról az a véleménye, hogy nem szolgálja a magyarság érdekeit, sőt vét az ellen, mert a lateiner pályáról leszoruló zsidóság még nagyobb számban tódul a kereskedelmiekre, ahol jól boldogul. Az egyetemről kiszorult érettségizettek a szellemi proletáriátust szaporítják. A látogatási kényszer a szegény hallgatók érdekeit védi. Fél, hogy zseniket vesztünk el. Egy Pasteur­re, Semmel­weisre szükségünk lehet. Az ülés lapzártakor tart. A lengyel—orosz konfliktus Budapest, szept. 20 (Saját tudósítónktól.) Riga. A lengyel orosz békedelegáció elnö­­kei előzetes értekezletet tartanak. A békekon­ferencia kedden tartja első ülését. Varsó. Lengyel harctéri jelentés szept. 19-ről: Az ellenség üldözése során megszálltuk a Pruth alsó folyását, Haszyhíin, Ol­ov, Tar­nopol. Bródy városokat, Dubnot elfog­laltuk és kemény küzdelemmel Kovno irá­nyában haladunk előre. Máshol kedvező helyi­harcok Németország monarchista puccs előtt Budapest, szept. 20. (Saját tudósítónktól.) Berlin. A szocialista sajtó monarchista puccsot jósol, Hindenburg és Ludendorf állító­lag szeptember 29 én kikiáltják a bajor király­ságot A trónra Lajos volt trónörökös kerül. Beiratkozások a budapesti egyetemen Budapest, szept 20 (Saját tudósítónktól.) A Magyar Tudomány­egyetemen ma kez­dődtek meg a beiratkozások. Most azok irat­kozhatnak be, akik már igazolták magukat. Laehne Hugó itthon Budapest, szept. 20. (Saját tudósítónktól.) Laehne Hugó volt államtitkár hosszabb külföldi útjáról hazaérkezett s az újságokból értesülvén a személyével kapcsolatban tett tanú­vallomásokról, azonnal kihallgattatását kérte a hadbíróságnál. —­­ Németország bukaresti követe Budapest, szept. 20. (Saját tudósítónktól) Berlin. Kaemse, a kancellár helyettese, a legjelentősebb miniszter kilépett a kormányból. Ő lesz Németország bukaresti követe. A mai tőzsde hírei Érkezett délután 2 órakor. Valuta: Lej 582, márka 479, dollár 295, Napoleon 898,51 óra 1260, rubel 324,szokol 396, korona dinár 965, franc dinár 950. III. évfolyam 215. szám. A keresztény sajtó vasárnapja Bangha páter Nyíregyházán Nyíregyháza, szept. 20. (Nyirvidék tudósítójától.) A nagy örömnapon, a nemzeti hadsereg vitézeinek bevonulásakor zengett először a nyír­egyházi rikkancsok ajkán a keresztény újságok neve. Uj Nemzedék, Nemzeti Újság és a többi Lelkes keresztény magyarok mér akkor gyűjtést indítottak, hogy a nemzeti megújhodást hihető újságok méltó helyen árusíthassanak. Ami ak­kor szép terv volt, a keresztény nemzeti újságok árusító bódéinak felállítása, ma valóra vált. El­készült az ízléssel megalkotott három újságbódé­s felavatását várta. Odaállították őket a leg­forgalmasabb utak mentére, ahol mint bástya­tornyok figyelmeztetik keresztény magyar köte­lességeire a járó­kelőt. A bódék átvételére és felavatására küldöttek érkeztek a Központi Sajtó­vállalattól. Megindult a felavatás részleteinek megbeszélése, mikor a keresztény nemzeti moz­galom hatalmas gárdájából elemi erővel adott hangot a vágy : a keresztény sajtó csodás ürejü küzdésnek, Bangha páternek Nyíregyházára hívása. Bangha Bála valóban megjelent hivőinek szavára s a tegnapi napot az új sajtómozga­lom hatalmas demonstratív erejű ünnepévé avatta. Bangha Nyíregyházán Pénteken már plakáton hirdeti az ötven tagú rendezőbizottság a varázsos szavú jezsuita páter érkezésének hírét. Szombaton délután magyar ruhás virágos lánykák s a sajtómozga­lom híveinek jelentős csapata várják az állo­máson Bangha vonatát. Ott látjuk Dr. Jármy Béla főispánt, Énekes János kanonokot, Dr. Benes Kálmán polgármestert, a hölgyek és tes­tületek küldöttségét- A vonatból kiszálló pátert lelkes éljen köszönti, melyet mosolygó főbólin­tással viszonoz és Énekes János kanonok üd­vözlő szavaira az intim melegségű fogadtást a keresztény sajtó ügyére hárítja. A leánykák, krizanténum csokorral kedveskednek, majd siet mindenki be a városba, hogy a templomban helyet kapjon. Bangha páter fél hétkor már konferenciát tart. A gyönyörű román hajó ünnepi fényben úszik s egészen megtelik közönséggel. Az or­gona szava is mintegy elfogultabb, mikor fehér karingben Bangha a szószékre megy. Néhány perc múlva már cseng-bong hatalmas orgánu­mának zenéje és észbe szivbe elmélyítő erővel vési az igazi keresztény kurzus alapvető igaz­ságait, a valláson nyugvó kötelességtudást te­kintély­tiszteletet és szeretetet. Mondatai a mindennapi élet útjain visznek át, majd maga­san m­elnek a filozófia örvényén. Konferenciabeszédének varázsa hír szár­nyára kél, másnap a szokottnál is zsúfoltabb a vasárnapi templom: a törhetetlen erejű apostol két órai miséje után gyónok­ sokaságát látja el vigasszal. A déli szent mise után ismét a szó­széken van és szárnyalnak hatalmas igéi a tu­domány és hit testvériségéről. Ekkor már a délutáni sajtó népgyűésre is megtörténnek az előkészületek. A sajtóbódékat zöld füzér ékesíti s már ott izeg-mozog benne az árusító nénike is és szépen elrendezi a drága portékát, a Köz­ponti Sajtó­vállalat lapjait. A Korona erkélye alatt pódium áll, nemzeti színű­ zászlók, koro­nás pajzsok ékesítik. A népgyűlés Délután óriási tömeg tölti be a Kossuth­tér északi felét. A nép jött el Bangha pátert meghallgatni. Három óra van, mikor a páter kíséretével a pódiumon megjelenik. Ott látjuk körülötte Miklóssy István gör. kath. püspököt Damjanovich Emil kanonokot, Báró Buttler Sándort, Dr. Klekner Károlyt, Nagy Ferencet, a Központi Sajtóvállalat igazgatóját, Felber Gusztávot a központ sajtókiküldöttjét.­­ A népgyűlést dr. Klekner Károly nyitja meg. Az uj magyar krédó cseng ajakáról: Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni, örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Hittem és reméltem — mondja tovább — szemben a nagy hitetlen táborral már az októ­beri forradalom idején, mely az erkölcsi zül­lést megindította, a szocialista terror idején, mikor a hivők serege még kisebb lett, a pro­letárdiktatúra szennyes viharában,­ a román megszállás alatt s ma, a keresztény kurzus idején, mikor az erkölcstelen élet, a törtetés mások kárára ugyanaz a régi bűn. Hittem és hiszem a vigasztalan dolgok mélyén a keresztény erkölcs akarását, mely mind erősebben tör a felszínre, ugy, hogy a gazok rettegve látják eljövetelét. Hiszem, hogy ez a néma forradalom győzelemre jut s elhozza az együttmunkálás epedve vágyott békéjét. Ennek igy, ezen az uton kellett Mélyen estünk az erkölcstelenség bekövetkezni. mocsarába, eltompult érzékünk a jó és szép iránt, abban a tudatban követtük el a bűnt, hogy jót teszünk. Nagy rázkódások után tudtunk csak feleszmélni. De még mindig kísértéseknek lehetünk kitéve s leginkább olvasmányainkban, a sajtóban. Ezért a sajtó jelentőségének kidomborítására­l közébünk hívtuk a keresztény erkölcsök nagy " bajnokát, páter Banghát, hadd ébressze a fel­támadás hitét hatalmas szavával bennünk. (Lelkes éljenzés ) Bangha páter beszél A lelkes megnyitóra szólásra egyenesedik a páter sugár alakja. Előbb elrendezi hallgató­ságát. Mozdulatain, szavain a társalgás közvet­lensége, ajkán nem szűnő mosoly, a végtelen szereteté, mikor a hívőkről, az ostorozó gúnyé, mikor hitének és magyarságának ellenségeiről szól. Hatalmas szónoki erő. Másfél órán át rá­tapad a szem, mondatai fekete felhővé sűrítik a magyar valóság sok sötét foltját, aztán vil­lámcsapásként sújt le ítélete, csattanva találó szavakban, melyeket sokszor maró szarkazmus élesít. Változ­at­os, plasztikus képek sorával tartja frissen a figyelmet, melyet gyakran üdít fel ízes humorával. Az eredmény lenyűgöző, cselekvést parancsoló meggyőzés. Megdöbbentő képet fest a destruktív sajtó rombolásáról és­­ megdönthetetlenül bizonyítja be, hogy a tiszta erkölcsű sajtó támogatása magyarságunk lét­kérdése. Egy egy tételének kifejtését lelkes él­en fogadja s beszédét mindvégig tetszés hangos megnyilvánulása kiséri. Beszédét ezek­kel a szavakkal kezdi meg: A sajtó nagyhatalom „Keresztény testvérek, magyar nők és férfiak: ” Nyíregyháza az ötvenedik város és község, ahol beszédet tartok. A templomban, mint pap, aztán a népgyűlésen, mint magyar ember. A templomon kívül is beszélek, mert Magyar­országot tönkre tette valami, amiről kevesen tudják milyen hatalmas, veszedelmes: a rossz sajtó, belső ellenségeink sajtója. Még ma sem látják tisztán veszedelmes voltát. Pedig az a két, négy, hat vagy nyolc oldalas újság világ­rengető hatalom. Napoleon egy újságtól, a „Bayerische Kurir"-tól jobban féltette hatalmát, mint Oroszországtól vagy Angliától. A sajtó ma a pénz mellett egyetlen nagy hatalom. Ura 2 koroia r

Next