Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-10-19 / 239. szám

BflF_gyl­*ZB, 1M0. október 19. Kedd S7Á&OLCS VÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Dvorcsák Győző a nemzetiségi kisebbségek minisztériumáról Budapest, okt. 18 (Saját tudósítónktól.) A Virradat írja: Ismeretes, hogy Pestvár­megye közgyűlése elhatározta, hogy felír a nemzetgyűléshez a nemzetiségi kisebbségek minisztériumának megszüntetése tárgyában A kérdés, amely a határozat alapjául szolgált az, hogy van-e szükség nemzetiségi kisebbség minisztériumára. Erről a kérdésről a magyar­országi tótság vezére, Dvorcsák Győző nemzet­gyűlési képviselő a következő kijelentést tette az újságírók előtt: Tudomásom van nemzetiségi kisebbségek minisztériuma ellen intézett támadásokról. Nem akarok rosszindulatot tulajdonítani azoknak a köröknek, ahonnan a támadások kiindultak, de óva intek attól, hogy fegyvert szolgáltassunk azoknak, akik anélkül is dús arzenállal harcol­nak ellenünk. Megszívlelendőnek tartom, hogy éppen a pestvármegyei határozattal egyidőben jelentette ki Szobár, hogy a magyarok és csehek között beeső viszonyról addig szó sem lehet, míg a nemzetiségi kisebbségek minisztériumát meg nem szüntetik." Hát olyasmit kívánunk, amivel legnagyobb ellenségünknek teszünk kedvére ? Meg kell állapítanom, hogy a cenzúra túlságos előzékenységet tanúsított a nemzetiségi kisebb­ségek minisztériuma ellen irt támadásokkal szemben ugyanakkor, amikor a külföldi sajtó­ban cikkek jelennek meg arról, hogy mily mér­tékben el voltak nyomva a mi nemzetiségeink. Meg kell érteniök a Pest vármegye határain túl is támadóknak, hogy terjed Magyar­ország s nem szabad kockára tenni országos érdekeket egy két könnyelmű dikció kedvéért. Felületességre valló sziraptomák ezek, pedig még meg kellene szívlelnünk, hogy nem te­szünk jó szolgálatot a nemzet ügyének, ha bizonyos kérdéseket körültekintés nélkül nyil­vánosan szellőztetünk. A nemzeti hadsereg bevonulásának évfordulója Székesfehérvárott A kormányzó beszéde Budapest, okt. 18. (Saját tudósitónktól.) Székesfehérvárról jelentik, hogy ott vasár­nap a nemzeti hadsereg bevonulásának évfor­dulója alkalmából ünnepség volt, amelyen Horthy Miklós kormányzó őfőméltósága a kö­vetkező beszédet mondotta : Egy évvel ezelőtt tulajdonképen e helyen fejeződött be egy sötét, szégyenteljes időszak és innen indult előre négyszázéves álmunk meg­valósulása, a szebb magyar jövőnek záloga: a nemzeti hadsereg. Fehér vármegye hazafias közönsége szob­rot emelt e történelmi helyen, oltárául a haza­szeretetnek, hadseregünkbe vetett bizalmának reménységének s örök tilalomjául a széthúzás­nak. Ez az emlékszobor késztet az résre és ha visszagondolok az elmúlt emléke­eszten­dőre, sok szép és nagy alkotás jelzi egy uj, szebb dicsőbb korszak virradatát. Van megbíz­ható hadseregünk, alkotmányos életünk helyre­állott, a külföld kezd bennünket megismerni, értékelni és megbecsülni munka pedig már éledezik az építő és termelő az egész vonalon. És ha én hazánk egén ma nem a nap­fényt, hanem a fellegeket látom, annak oka az, hogy nem minden alakult úgy, ahogyan egy évvel ezelőtt Szent István városában elképzel­tem és óhajtottam. Azt hittem hogy a nemzet annyi megpróbáltatás, szégyen és megalázás után egészen eggyé forr a haza megmenté­sében Ez nem történt meg, az emberek nem tudják levetkőzni a forradalmi mámort, min­denki vezetni akar, de senki sem vezettetni, mindenki politizál s mindenki, de különösen egyes csoportok egymaguk akarják az összes kérdéseket megoldani, még­pedig azonnal, egy­csapásra. Sorrend nélkül, meggondolatlanul, előkészítés nélkül vetik bele a közvéleménybe a legnagyobb problémákat. Ez nem vezethet megoldásra és megnyugvásra, csak izgalmakra s az alig visszaszerzett belső béke megrendí­tésére még akkor is, ha ezek a törekvések kü­lönben jóhiszeműek és hazafiasságból erednek. Egy jogállamban tömegek, felelőtlen­ elemek nem diktálhatnak, csak az alkotmányos fóru­mok, amelyeknek vezetését mindenki respek­tálni tartozik. Ezek a fórumok kell, hogy kibír­janak minden igazságos, pártatlan, főleg hiva­tott kritikát, de nem engedhetem meg, hogy a­­ politizálást és hívatlan kritikát egyesek oly­­ mértékben űzzék, hogy az már a töm­egek lazí­tásába csapjon át. .Elhatározott akaratom, hogy a magyar nép végleges megnyugvása érdeké­ben a demagógiát egyszer s mindenkorra elné­mítsam. Újabban mind sűrűbben, újra lehetett­­ észlelni olyan törekvéseket, amelyek a király­­ személyének kérdését igyekeztek előtérbe tolni. s Mindnyájan egyetértünk abban, hogy ez az ország, meg nem tagadva ezer éves múltját, s mint királyság folytassa életét a nemzetek nagy közösségében és mindnyájan szeretnők Szent István koronáját régi fényében tündökölve látni. Odáig azonban még nagy külpolitikai feladatok és a belső konszolidáció nehéz munkáinak be­fejezése állanak előttünk. Azok, akik a király személyének kérdését idő előtt bolygatják, a nemzet egységét bont­ják meg, az ország polgárainak lelkét forradal­masítják, megakasztják a belső konszolidációt és ezzel bénítják külpolitikai cselekvőképessé­günket. Jól tudom, vannak olyanok is, akiket nem a múlt hagyományaihoz való ragaszkodás vezet, hanem önző célokból, vagy egyenesen azzal a gonosz szándékkal tartják ébren az ily kérdéseket, hogy ezáltal megzavarják és meg­akasszák azt a gyógyulási folyamatot, amelyre a nemzetnek a háború és forradalmak pusztí­tásai után szüksége van. Sőt akadnak, akik kölcsönös bizalmatlan­ság ébresztése és széthúzás előidézése végett a rágalmak és gyanúsítások piszkos eszközeivel dolgoznak, nem kímélve néhol rosszhiszeműleg az én személyemet sem, holott mindenkinek tudnia kellene, hogy Magyarországnak a kirá­lyi hatalom gyakorlása szünetelésének a nemzetgyűlés által a legfőbb hatalom idejére hely­tartójául megválasztott kormányzója nem élhet vissza e hatalommal, nem nyúlhat a hatalom, nem nyúlhat a királyi trón után királyi Én így fogom fel kötelességemet, értsék meg köte­lességüket mások is. Aki nem érti meg, azzal meg fogjuk értetni. Kísérletezésre idő nincs. Aki nem alkalmazkodik a jogrendhez, az bűn­hődni fog. Az első év küzdelmei után a máso­dik évet is az imperatív megnyugtatás jegyében óhajtom megkezdeni, amelynek Isten segítségé­vel idővel gazdag és hatalmas Magyarország lesz az eredménye, koronás királlyal az élén, akit a nemzet lelkesedve, tárt karokkal fogad. ? Hirm 2 ««»­•€»at* s — S XLI. évfolyam * 239. s zam A keresztény szocialisták győzelme Ausztriában Budapest, okt. 18 (Saját tudósitónktól.) A tegnap lezajló ausztriai választások hát­térbe szólították a szociáldemokratákat. A ke­resztény szocialisták Bécsben öt, Alsó-Ausztriá­ban négy, Felső-Ausztriában három, összesen tizenkét kerületet nyertek meg, míg ezzel szem­ben a szociáldemokratákra összesen nyolc ke­rület jutott. Most hetvenhárom keresztényszoci­alista áll, hatvanegy szociáldemokratával szem­ben az ausztriai nemzetgyűlésen, míg a korábbi nemzetgyűlésen a keresztényszocialisták száma 63, a szociáldemokratáké 71 volt. Lengyel előnyomulás Budapest, okt. 18. (Saját tudósitónktól.) Hága. A lengyel hadsereg megszállta Pinszket. Santa Luccia elpusztult Budapest, okt. 18. (Saját tudósitónktól.) Madrid. Santa Luccián földrengés volt. A halottak száma több száz. A város elpusz­tult. Ujonc­ sztrájk a Felvidéken Tizenhat csehet az Ung folyóba dobtak Budapest, okt. 18. Saját, tudósítónktól Bécs. A magyarok, németek és tótok fel­hívásainak, hogy nem kell engedelmeskedni a cseh behívó­­parancsnak, meg volt az eredmé­nye. Az újoncok hatvan százaléka nem vonult be. A cseh sajtó hallgat a megszégyenítő kudarcról. Bécs, Pálócon negyven újoncot, akik nem engedelmeskedtek a behívási parancsnak letar­tóztattak s bekísérték Ungvárra. Az Ung folyó hídján az újoncok­­ rávetet­ték magukat a kísérő tizenhat fegyveres cseh katonára, akiket lefegyvereztek és az Ung folyó sebes sodrába dobtak. A cseh katonák mind ott lelték halálukat. A forrongás a Felvidéken napról napra jobban terjed. Lengyelország a kis án­tán­tban Budapest, okt. 18. (Saját tudósitónktól.) Párisi Szikra : Lengyelország be­lépett a kis ántántba. Kerenszky Prágában Bécs. Kerenszky volt orosz miniszter­elnök kíséretével Prágába érkezett. Az újság­írók előtt kijelentette, hogy az orosz szovjet bukásának küszöbén minden orosz demokratá­nak készen kell állania a jövő feladataira. A mai tőzsde hirei Budapest, okt. 18. Saját tudósitónktól. Érkezett d. u. két órakor. A legújabb tőzsdei árfolyamok : Napoleon 1150, font 1290, lera 560, dollár 395, frank 2690, márka 555, líra 1550, rubel S60, lej 725, szokol 480. Zürichi nyitás: 165.

Next