Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-26 / 20. szám

NyíregyháziR, 1981. Január 26. * Szerda XXIIl. ésrfolyam • 20. vám. Bw. ». SMTAWÓ­­JUI­LC* ü­ fc­AM. wnataumi mmnla^A •ts^vt­MBamue: évrs H, miüFmi K. öi K.­­Ta­mraiBán­k­i ^n nmí ••Tiilli^TiMii íií^wniliii! „^ Feszültség Belgrád és Prága között Bécs, jan. 25 Saját tudósítónktól. A cseh lapok izgatottan tárgyalják azt a külpolitikai feszültséget, amelyet Sztambolijszki bolgár miniszterelnök prágai útja Prága és Belgrád kormánykörei között támasztott. Idézik és kommentálják a belgrádi Politika c. lap cik­két, amely azt mond­j­a többek közt: — Nem az első eset, hogy Prágában olyan jelenségek tapintathat­ó, amelyek a jugoszlávok elégedetlenségét vívják ki. Most már eleget hallgatta­k. A cseheknek igen sok rendbehozni valójuk van saját államukban. Intézzék tehát a saját dolgaikat, ahely­tt, hogy nekünk osztogatnának tanácsokat a bolgárok­hoz való közeledést illetőleg. Ha pedig továbbra is azon fáradodnak, hogy közvetítőkép lépjenek fel köztünk és Bu­gária közt, úgy akaratunk ellenére is arra leszünk kényszerítve, hogy eddigi magatartásunkat Prága iránt megváltoz­tassuk. Pártoskodás „Debrecenben Ali a harc"-­ mondja az egyik tudósítás. „Az uj párttal szemben uj blokk alakul" mondja a másik. Mégis csak szerencsétlen, haszontalan náció vagyunk mi Be kell öamernünk. Most a­mikor ezernyi sebből vértünk, amikor dirib darabra van szabdalva szép ősi országunk • már már a teljes felosztás réme fenyeget, ami­kor kelet felöl khiotikus zavarok, újabb pusz­tulás, a teljes felfordulás vészes jellegei tor­nyosulnak horizontunk felé, akkor dul nálunk legjobban az ösi szenvedély, a pártoskodás. Még meg se alakul az „egyedül üdvözítő" új párt, amelynek keretében új ösvényeket, új utakat keresnének a kibontakozás felé azok, akik a jelenlegi pártkeretek közt nem tudják feltalálni a különböző irányzatok egészséges erő-egyensúlyát, — éa máris alakulóban van a comra-recontra-blok, amely a születendő gyermek elparentálását tűzte ki célul. Soha nem volt olyan szükség az összes társadalmi erők, tényezők egyetértő békés együttműködésére, mint épen most és épen most veszünk hírt egy olyan felekezetközi há­borúságról, amely eszközeiben, szenvedélyeiben túltesz a középkor legödázabb vallásháborúinak hátborzongató eseményein. Alig tudjuk elh­nni, azt egyenesen kizárt­nak tartjuk, hogy a debreceni események elő­idézése körül felelős egyéneket bármi elitélt­ cdő Szándékosság, vagy mulasztás te­helné, mert olyan galadságot, mint a templomgyalázás csak a nép salakjából kikerülő nepredéc elemek 6t me­hetnek ki és követhetnek el, vagy pedig közönséges agent provokatőrök, kiknek érdekük­ben áll a polgári társadalom békéjének minél hatékonyabb megbolygatása és­­ elforgatása, — de m­ár az a modor,­­ hogyan az esetet az ottani lapok kiélezik, kihasználják, a felekezet­közi egyenetlenkedés szitásához kapóra veszik, az már egyenesen kétségbeejtő. Sokat gondolkoztam rajta, hogy vol­ské­pen mi is lehet az oka annak, hogy a magyar vallás szempontjából is ennyire tagolt. Nincs OQég egy másik náció a föld kerekén, vailan felekezeti szempontból annyi fele amely lenne megoszolva mint a magyar. És az is érdekes, hogy ha már ilyen szerencsétlenül vagyunk tagolva, mi az oka annak, hogy még a legvál­ságosabb percekben sem tudjuk egymást megérteni, mert az sok volna, hanem legalább békén megtűrni ? Mi az oka annak, hogy nálunk egy ugyan­azon cél kivitelénél (m­ert hiszen a különböző párt­alakulásoknál sem lehet eltagadni,­ hogy megannyi a haza sorsának elmozdításának ne­mes célját tűzi ki végső céljai) anny homlok­egyenest ellenkező irányzatok közt osztódik azét a politikai nemzet ? Azt his­em, hogy nem tévedek, ha a baj ősforrását a magyar em­ber ön­álóságra, függet­lenségre, szabadságra vágyó karakterében talá­lom, amely minden dologban az egyéni önálló­ságra, a másoktól, a mások véleményétől füg­getlen felfogásra törekszik A szabad­ágérzet túltengése kinövése ez. Itt mindenki önállóan szeret gondolkozni ez határozat. Mit nekem f más véleménye? Miféle badaraágot talál ki ez, amaz ? Mi c'mni akar engem, ez, amaz vezetni ? Ha igy tovább . . Itt nincs tekintély, niccsenek próféták. Mindenki megy a maga esze, orra v­an . . . Én­dul a harc, dul a pártoskodás Szerény, szerencsétlen el­vakult nemzet... froda-e, ha sokan gyötrődnek, aggódva a álmatlan éjjelek rémlátásai közt hánykolódva, a haza sorsrg töprenkedve, már már­­ U tt 1­runk: mi Bár jönne egy kéz egy isteni erőa kéz, amely megragadná a gyeplőket, megzabolázná a szilaj szenvedélyeket és vasmarokkal meg­rendszabályozná,­­ szabadságával, függetlensé­gével élni nem tudó, csak vissgad­ni tudó m­­a­­­gyar nemzetet. Szóló. Cservenyák Gyula bűnügyének tárgyalása Nyíregyháza, jan. 25. (Saját tudósítónktól.) A máriapócsi gyilkosság bün­ügyének fő­tárgyalását ma reggel kezdte meg Kosinszky Károly tanácsa, amelyben szavaz­óbirák­ként Kelemen Gábor és Stróbl Alajos foglalnak he­lyet. A jegyzőkönyvet Rácz István dr. törvény­széki jegyző vezeti. A vádat Sz­ékely Gyula kir. ü­gye az képviseli, míg a védo­kat Porkoláb Zoltán dr. ügyvéd látja el. Cservenyák Gyula vádlott 25 éves, nyírott bajuszú, szőke, magas, erőteljes, telt izmu, jó megjelenésű fiatalember Nyugod­an viselkedk és a legnagyobb lelki nyugalommal utasítja vissza vádat. Kllítása szerint be fogja bizonyí­tani, hogy 9 gyilkosság napján át egész napon át otthon tartózkodott Nyircsaholyban, tehát 30 kilométer távolságra a gyilkosság színhelyétől, amely körülmény fizikailag is lehetetlenné teszi, hogy ő lenne a gyilkos. A vérnyomok onnan erednek, hogy favágás közben megsér­tette a kezét. Ezután jönnek a tanúk, akik bizony vajmi keveset tudnak. Azt tudják, hogy falusi szokás szerint ha egy legény más faluból akar nősülni, akkor jól vigyázzon, hogy a leánnyal egy falu­ból való legény­ek be ne verjék a fejét. Már pedig Czapár Illés máriapócsi ember nyircsaholyi leányt akart feleségül venni. létera Az egyik tanú Prekup Mihály meg is mondja az ilyen legény viselkedésére a maga véleményét: „Idegen ka yának lába között a farkas­, vagyis a más falubeli legény húzza meg magát, ha Nyirca a holyba jár a szeretője után? A tárgyalást ma délután folytatják, sőt holnapra is idéztek tanukat. ítélet körülbelül holnaputánra várható. Korlátozták a kedvezményes vasúti jegyek kiadását A Magyar Távirat iroda jelent: A minisz­tertanács január 21 én tartott ülésén újból fog­lalkozott a vasti menetdíjkedvezmények fe­­l­vizsgálatának kérdésével. tíz alkalommal dr. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter elő­terjesztése alapján az eddig érvényben volt ilyen kedvezmények igen jelentékeny végleg megszüntette. Egyebek közt nem részét lesz­nek egyáltalán engedélyezhetők a jövőre nézve az Országos Közlekedésügyi Tanács tarifabizot­tságának tagjai, valamint a Máv kezelése a­att álló helyiérdekű vasutak részvénytársasági igaz­gatói által ed­dig élvezett szövetségi jegyek, az egyes állami közegek részére adott éves sza­badjegyet, valamint az egyes magánszemélyek részére engedélyezett időleges szabadjegyek és féláru jegy váltására jogosító időleges igazol­ványok. I A Jézus-ezred Budapest, január 25. (Saját tudósítónktól.) Egy stokholmi lap szerint a Kommünard címü bolseviki lap azt írja, hogy a bolsevikieknek annak idején a nyugati fronton való­ban hozzájárult az úgynevezett balsikereikhez nagy­ Jézus-ezred, amely­nek tagjai kizárólag papok. Ezeknek egyedüli fegy­verük a kereszt, amely azonban nem úgy hat, mint Faust­ban Valentin keresztje Mefisztóra, hanem ellenkezőleg A Jézus-ezred katonái ugyanis teljes egyházi ornátusban, litániákat énekelve, magasra tartott kereszttel mennek rohamra és támadásuk megdöbbentő hatást gyakorol a nép fiaiból kikerült vörös katonákra, akik velük szembe kerülnek. A vörösek egyáltalában nem lőnek reájuk, hanem vagy megadják magukat vagy pedig visszavonulnak. A vörös parancsnokok teljesen tehetetlenek a Jézus­ezreddel szemben, mert a kereszt ellen nem használ sem a szigor, sem pedig a taktika.

Next