Nyugati Kapu, 2000 (2. évfolyam, 42-85. szám)

2000-01-07 / 42. szám

Nyugati Kapu A kéményseprő szerencsét hoz Török László: „Sokan zaklatásnak veszik a megjelenésünket” A népi hiedelem szerint a kéményseprők szerencsét hoznak. Amint azt Török Lász­ló kéményseprő vállalkozó la­punk érdeklődésére elmondta, ez valóban így van. Persze nem főnyereményhez juttatják az embereket - mint ezt sokan hiszik ennél sokkal hétköz­napibb, s mégis óriási jelen­tőségű a kéményseprők külde­tése. T. M. — A szerencse apró dolgokból tevő­dik össze. Régen, amikor rosszul megépített kémények segítették, he­lyesebben épphogy nem segítették a tökéletes égést, óriási szerencsének számított, ha a kéményseprő időben kitisztította a járatokat, s a szénmo­­noxid nem szedhette áldozatait. Való­jában innen ered, hogy szerencsét ho­zunk, mert beavatkozásunkkal meg­előztük a bajt. Az utcán megfogják a ruhánkat, kérnek egy szálat a sep­rőnkből. Mindezt összevetve, nincs információm arról, hogy valakit én juttattam volna hozzá a várva várt lottó ötöshöz, vagy bármilyen fan­tasztikus szerencséhez - mondta a sok éve az édesapjával dolgozó Török László kéményseprő. - Hány embernek jut eszébe, hogy feítőberendezéseit tüzeléstechnikai szakemberekkel vizsgáltassa meg? - A lakosság egy része kifejezetten zaklatásnak veszi a kéményseprő megjelenését. Pedig számos sajnála­tos eset igazolja, hogy munkánk fon­tos és elengedhetetlen. Jó tudni, mi­előtt üzembe helyez valaki egy fűtő­­berendezést, meg kell győződnie a kémény hibátlanságáról, természete­sen szakember bevonásával. Vannak azután olyanok, akik a megelőzés szándékával évente több alkalommal is igénylik közbenjárásunkat. Mun­katerületünk meglehetősen széles, hiszen Sopronra és a környékbeli fal­vakra, településekre terjed ki. A fal­vakban általában falragaszokon tu­datjuk, hogy mikor végezzük a kémé­nyek ellenőrzését, tisztítását. Nyom­tatványokon közöljük a családi házak tulajdonosaival, hogy a nap melyik szakában kérünk bebocsátást. A la­kosság biztonsága, a gyors és pontos munkavégzés érdekében szeretnénk, ha mindenhova bejuthatnánk. - A munkájukat segítik technikai felszerelések? - Számos műszer van segítségünk­re, hogy gyorsan és pontosan megha­tározhassuk, illetve felismerhessük a kémények, a tüzeléstechnikai beren­dezések hiányosságait, hibáit. Ta­pasztalat, ha a kéményseprőket been­gedik, az esetleges hibákat kijavítják, az emberélet védelmén keresztül feltétlenül szerencsét hoznak. Kamarai mérleg Seregestől vannak tények, amelyek megerősítenek min­den olyan véleményt, nézetet, amely szerint jó munkát vég­zett Sopronban a kereskedel­mi és iparkamara. Az esztendőről az elnökség tár­gyalt, tagjai véleményeztek, észre­vételeket tettek többek között arról, hogyan segítette a kamara a kisrégió gazdaságát és vállalkozásait, milyen volt az érdekképviselet és az érdek­­védelem. Ötvenhat szakmai rendezvény tar­tottak, havonta ingyenes konzultáció­val egybekötött tájékoztatót szer­veztek adótanácsadóknak, könyve­lőknek, valamint kezdő vállalkozók­nak. Négyszer volt olyan program, amelynek előadói az unióval kapcso­latos kérdésekről - például pályázati lehetőségek - beszéltek. Többször volt felkészítő a pályázatokról és a pályázatírásról, tájékoztató az üzleti kapcsolatok bővítéséről, a piaci lehe­tőségekről. Ugyancsak hasznosak voltak a fórumok. A vállalkozók ér­demben kaptak segítséget céginfor­mációs és jogszabályokkal kapcso­latos kérdésekben. 1999-ben is fontos tevékenységet jelentett a külkeres­kedelemhez szükséges származási igazolások és az ATA-Camet igazol­ványok kiadása. Utóbbiból nyolcvan­­hármat adott ki a kamara 83 millió forint értékben. A panaszos bejelen­téseket igyekeztek helyben kivizsgál­ni - a legtöbb probléma a kereske­delem, az építőipar és a személy­taxizás területén volt -, minősítették a vásárokat és kiállításokat - ezek a soproni rendezvények jól sikerültek -, érdekeket képviseltek és védel­meztek, rendeleteket véleményeztek, lobbiztak. Az irodában ügyes-bajos dologgal havonta 300-460 ember for­dult meg, a telefonon segítséget ké­rők száma 250-450 között volt. Az elnökség tagjai jó és hasznos kapcsolatként értékelték a kisrégió gazdasági kamarái, ipartestületei és hegyközségei, a nagycenki és a kóp­­házi önkormányzattal, valamint a ci­vil szervezetekkel való együttmű­ködést. Kormos mesternők Nürnbergből A fenti cikkről jutott az eszünkbe. Ha egyszer valaki megírja a kéménysep­rő szakma hiteles történetét ebben a régióban, biztosan szól majd a régi mesterekről - netán mesternőkről -, s az előszóban fölemlegeti azokat a kéményseprő leánykákat is (Nürn­­bergben éltek), akikre háromszázhat­van esztendeje tett panaszt három helyi mester a városi tanácsnál. Az tény, hogy a lányok nagy közkedvelt­ségnek örvendtek, talán ezt viselték el nehezen a férfiak, akik beadvá­nyukban nyomós érveket sorakoztat­tak föl, panaszt tettek a nőnemű kon­kurencia ellen, mondván, a lányok a kéményt nem tudják jól tisztítani, kárt okozhatnak, ráadásul még „kü­lönféle bujaságokra képesek”. Ezek a gonosz érvek azután hatottak a város vezetőire... Magyarországon az első kéményseprőmesternő Szegeden szolgált, Fazsinai Dezsőnének hívták, az esztendő pedig a múlt század ele­je, ezerkilencszáztizenegy. HUBERTUS ÉTTEREM SOPRON BÉCSI DOMB Konyhalányokat, takarítónőket, magas fizetéssel felveszünk. Jelentkezés személyesen. Tel.: 99/334-290 A­z ószövetség idején Mó­zes törvénye értelmében minden ötvenedik év ju­bileumi év volt, örvendetes év, amelyben a rabszolgák vissza­nyerték szabadságukat és min­denkinek elengedték adósságát. Mi most - a Krisztus utáni má­sodik évezred utolsó évében - szintén örvendetes évet, jubileu­mi évet ünneplünk. Jubileumi ün­neplésünk alapja Jézus örömhíre, melyet János apostol így fogal­mazott meg evangéliumában: Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, ha­nem örökké éljen. Nem azért küldte el Isten a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvösséget szerezzen a vi­lágnak. Számunkra, hívő keresz­tény emberek számára, Jézus Krisztus a világtörténelem leg­fontosabb személyisége, az ő szü­letése, élete, szenvedése, halála és feltámadása a világtörténelem legfontosabb eseménye. Mi magyarok ebben az évben kettős jubileumot ünnepelünk, hi­szen ebben az évben ünnepeljük első királyunk, Szent István ki­rály megkoronázását is. Ez azért jelentős eseménye magyar ke­resztény történelmüknek, mert ezzel lett hazánk keresztény ország, melynek törvényei Jézus Krisztus tanítására, az evangéli­um újszövetségi törvényére épül­nek. Megvalósította azt, amit a Ma­gyar Katolikus Katekizmus így fogalmaz: A keresztény politikus hivatása az, hogy az evangélium szellemében építse a társadalom életét. Szent István volt az első keresztény magyar politikus, aki legjobb hite és tudása szerint szolgálta nemzete javát, és ma már tudjuk, hogy nem eredmény­telenül. Nekünk is az ő példáját kell követnünk, amint erre jubileumi jelmondatunk is emlékeztet: Múl­tunk a reményünk, Krisztus a jö­vőnk! UTRAVALO Múltunk a reményünk, Krisztus a jövőnk! _________________, 2000. január 7., péntek TOLLHEGYEN Szent István a söröscímkén Sokan emlékezhetnek a jubileumi, Szent István névre keresztelt sörkü­lönlegességre. Az új márka fél literes, tizenkét fokos volt, első királyunk halálának 950. évfordulóján tisztelgett vele a gyár ilyen demokratikus és populáris módon. Erre mondta a történelemtudományok doktora, hogy a nemzet - ezerkilencszáznyolcvannyolcat írtunk akkor - nem ké­pes kulturáltan gondolni történelmének eseményeire és kimagasló személyiségeire. Azért jutott az eszembe a dolog, mert millenniumi év van, ráadásul befejeződött a 2000 magyar című szavazás. Az előbbihez csak annyit, hogy most még a vízcsapból is az emlékezés folyik, az utóbbihoz pedig az tartozik, hogy a legtöbb szavazatot - a játékban 34 ezren voksoltak -, az évezred magyarja címet Szent István kapta. Semmi kétség: király volt és szent, történelmünk egyik legnagyobb alakja. A további sorrend: Széchenyi István, Kádár János, Árpád fejedelem, Mátyás király, Sem­melweis Ignác, Szent-Györgyi Albert, Ady Endre, Arany János, Kossuth Lajos, Neumann János, Petőfi Sándor, József Attila, Deák Ferenc, Hunyadi János, Bartók Béla... A kortárs kategóriában az ezredforduló embere címet Göncz Árpád nyerte el, a további helyezettek: Horn Gyula, Egerszegi Krisztina, Teller Ede, Béres József, Hofi Géza, Kovács (Kokó) István, Makovecz Imre... A történelmi lecke tehát adott a mai magyaroknak. A tudat emlegetése, a lista vitatása, a sorrend vál­toztatása, újabb szavazás. Hogy végképp emlékezetes maradjon nekünk az óesztendő, az ószázad. Volt már egyszer Szent István a söröscímkén. Akkor a kegyelemdöfést egy sörgyár mérte rá. Bár az is igaz, hogy 1988 nyarán legendás királyunk húsz forintért simán eljutott a széles tö­megekhez. L. F. SZTRÁJKKÉSZÜLTSÉG

Next