Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. IX. kötet. Magyarország III. – Budapest és Fiume (Budapest, 1893)

Budapest - Budapesti élet. Jókai Mórtól - A királykoronázás

A magyar király jelvényei: a korona, a palást, a kormánypaloza, a pallos, az ország almája, mind ősi szent ereklyék, melyeknek varázsát a sok százados alkotmányos és létért való küzdelem biztosította. A szertartás rendjét az országgyűlés határozza meg, miután maga a koronázási ünnepély is egy országos ülés­számban megy. A parlament pedig ennél megtartja szigorúan a hagyományt. Már a koronázást megelőző napon megkezdődnek a szertartások. Az ország zászlósai fölnyittatják a korona és egyéb jelvények szekrényét s azoknak rendben találtatásáról jelentést tesznek a felségnek. Valamennyi vármegyéből felgyülekeznek Budapestre a megyét képviselő lovas bandériumok. A lánczhíddal szemben, a pesti Dunaparton van emelve a koronázási domb, melyhez az ország összes vármegyéi küldtek föl földet. Most uralkodó dicső királyunk koronázása napján már reggel öt órakor talpon volt az egész város s reggel hét órakor a díszfogatok sokasága s a pompába öltözött lovagok mind együtt voltak a királyi vár udvarán. Fél óra múlva harsogó trombitaszóval jött ki a várkapu alól egy csapat huszárság, utánuk az udvari apródok, a testőrség, a miniszterek és ország­nagyok, a császári és királyi ház tagjai s azután a király, magyar tábornoki egyenruhában — mind lóháton. A bandériumok és a közönség lelkesült éljenzése üdvözölte a királyt. Utána jött a királyné ugyanabban a koronás ü­veghintóban, melyben felséges elődje járult a koronázás elé. A hintót nyolcz fehér ló vonta lassú lépésben. A királynén fehér selyemruha volt, csipkékkel és gyémántokkal díszítve s a fején brilliantoktól ragyogó korona. Utána hat per lótól vont hintón a főudvarmesternő és azután a császári és királyi főherczeg és főherczegnő s a palotahölgyek. A menetet a magyar testőrség másik csapata zárta be. Az egész menet a budai plébánia-templom elé vonult, a­hol a lépcsőzetnél a püspöki kar fogadta a királyt. Maga a koronázási szertartás egy óráig tartott. Az esztergomi herczegprimás kente föl a király homlokát a szentelt chrysmával s a nádort helyettesítő miniszterelnökkel, gr. Andrássy Gyulával együtt helyezé fejére Szent István koronáját, övező dereka körül az ország pallosát, s csatolta vállára az első királyné által hímezett, szent alakokkal gazdag királyi palástot. Ez alatt Liszt Ferencz koronázási miséjét zengette a templomi chórus. Mikor a megkoronázott király az oltár zsámolyáról fölemelkedett, a magyar miniszterelnök hármas „éljen" kiáltással üdvözlé a fölkent uralkodót, mit a templom százszorosan zengett vissza, de az éljen kiáltás kihatott az

Next