Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. XVI. kötet. Galícia (Budapest, 1899)
Galiczia - Közgazdaság - Földmívelés és baromtenyésztés. Pilat Tádétól, fordította Katona Lajos
g. 102 -809 lábú, lógó fülű lengyel sertés, melyet nem igen hosszú dereka jellemez; nagyon kemény sörtéjű és e sörte keresett kiviteli czikk. Egyébként kevésbbé zsíros húsa miatt kivált füstölt húsnak és sonkának való. Néhány év óta főleg a lembergi gazdasági egyesület területén a honi fajtának yorkshirei sertéssel való nemesítésére is törekszenek, mely czélra telivér-tenyésztőket alapítottak s azokból juttatnak mag állatokat a félvér-kondák és kan-állomások számára. A belföldi sertéstenyésztés azon kivűl, hogy teljesen fedözi a nem csekély honi szükségletet, még évenként körülbelül 540.000 darabot szállít a nyugati tartományokba és Éjszak-Németországba, nevezetesen Porosz-Sziléziába. A kivitelre szánt sertéseket a kereskedők a vidéken összevásárolván, nagyobb falkákban adják vasútra. Az utóbbi években e kivitel tetemesen csökkent, sőt egy-egy időre teljesen szünetelt is azon állategészségügyi intézkedések következtében, melyek a sertésvész elfojtására szükségesekké váltak. E korlátozások megszüntetése, amennyiben föntartásukra további ok nincs, egyik leghőbb óhajtása a galicziai kisbirtokosságnak, melyre nézve a sertéskivitel igen nagy fontosságú. A radautzi (Bukovina) állami ménesből való hucul mén.