Pintér Jenő: A magyar irodalom története 2. A magyar irodalom a tizenkilencedik században (Budapest, 1938)

A tizenkilencedik század utolsó harmada

585 Irodalom.—Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Tizennégy kötet. Budapest, 1891—1914. — Gyulai Pál : Bírálatok. Budapest, 1911. — Ferenczi Zoltán szerkesztésében : A magyar irodalom története 1900-ig. Buda­pest, 1913. — Császár Elemér : Vértesi Arnold. Budapesti Szemle, 1914. évf. —­ Gálos Rezső : Ágai Adolf. Irodalomtörténet. 1917. évf. — Schöpflin Aladár : Magyar írók. Budapest, 1917. — Schwarcz Hajnalka : Abonyi Lajos. Budapest, 1917. — Kóky Lajos : Ágai Adolf. Budapesti Szemle. 1918. évf. — Szinnyei Ferenc : Justh Zsigmond. U. o. 1918. évf. — Mitrovics Gyula : Beöthy Zsolt mint szépíró. U. o. 1919. évf. — Révay Mór János : Írók, köny­vek, kiadók. Budapest, 1920. — Császár Elemér: A magyar regény története. Budapest, 1922. — Zsigmond Ferenc : Beöthy Zsolt mint szépíró. Irodalom­történet. 1922. évf. — Kéky Lajos : Beöthy Zsolt. Budapest, 1924. — Zolt­­vány Irén : Erotika és irodalom. Budapest, 1924. — Galamb Sándor : A rajz­forma fejlődése elbeszélő irodalmunkban. Budapesti Szemle, 1925. évf. — Schöpflin Aladár : Írók, könyvek, emlékek. Budapest, 1925. — Bartha Jó­zsef : Két nemzedék magyar irodalma. Budapest, 1926. — Gyulai Fál kritikai dolgozatainak újabb gyűjteménye. Budapest, 1927. — Alszeghy Zsolt : Bár­sony István munkái. Irodalomtörténet. 1928. évf. — U. az : Benedek Elek. U. o. 1929. évf. — Kéky Lajos : Benedek Elek. Budapesti Szemle, 1929. évf. — Speneder Andor : Werner Gyula. Irodalomtörténeti Közlemények, 1929. évf. — Benedek Marcell: Magyar író tragédiája 1929-ben. Benedek Elek utolsó évei. Budapest, 1930. — Kokas Endre : Az 1880-as évek irodalmi élete. Pannonhalma, 1930. — Kiss Gizella : Justh Zsigmond. Budapest, 1932. — Nagy József : Tóth Béla élete és munkássága. Budapest, 1932. — Radics Ferenc: Emlékezés Vadnai Károlyra. Budapest, 1933. — Kéky Lajos: Abonyi Lajos. Budapesti Szemle, 1933. évf. — Steiner Lenke : Ágai Adolf. Budapest, 1933. — Dénes Clarissa : A rajz kialakulása irodalmunkban. Buda­pest, 1933. — Bolgár Zsuzsa : Vadnay Károly. Budapest, 1934. — Komlós Aladár: Bródy Sándor. A Toll. 1934. évf. — Pintér Jenő magyar irodalomtör­ténete. VII. köt. Budapest, 1934. — Schreiber Erzsébet : Zola és a francia iro­dalom. Pécs, 1934. — Lovrich Gizella : A tárca a magyar irodalomban. Buda­pest, 1937. — Rejtő Márta : Ifj. Ábrányi Kornél, az ember és az író. Buda­pest, 1937. — Takács József : Ifj. Ábrányi Kornél élete és szépirodalmi munkássága. Budapest, 1937. — Vezér Erzsébet: Benedek Elek. Buda­pest, 1937. Tolnai Lajos: A realizmusnak Tolnai Lajos (1837—1902) volt az egyik legtöbbet ígérő tehetsége tizenkilencedik századi elbeszélő irodal­munkban. Nem váltotta be a munkásságához fűzött reményeket, fantázia nélkül végzett megfigyelései elnyomták benne a művészt, de úttörő érdemei így is jelentékenyek. Regényeiben és novelláiban az éles megfigyelő tehetség erős torzító kedvteléssel párosul. Ismeri az embereket, de csak a rossz­lelkű alakokat ragadja ki közülük. Munkáiból a református papok, tanítók, nemesurak, földesgazdák, mesteremberek és cselédek sze­mélyei visszataszító színben lépnek elénk ; a mágnások, polgárok, tisztviselők, politikusok, írók és művészek jellemzésében is szarkasztikus mérgű. Gyilkosabb rossz kedvvel senki sem írt a tizenkilencedik századi magyar írók közül, csúfondárossága nem

Next