Okos Kata - A Nők Lapja Kalendáriuma, 1962
Sinka József: Űrhajózás 1961-ben
gassági rakétákkal felbocsátott kísérleti kutyák. A szovjetrakétatechnika feladata ebben az időben a rakéták teljesítőképességének és üzembiztonságának növelése volt. Ilyen előzmények után érkezett el 1957. október 4-e, amikor is sor kerülhetett a világ első mesterséges holdjának, az első szputnyiknak felbocsátására. E kísérlet során még csupán azt vizsgálták, hogy miként jut a mesterséges hold a pályájára, mennyi ideig keringhet a Föld körül, s milyen hőmérsékleti viszonyok uralkodnak a pálya mentén. A kapott adatok alapján került sor arra, hogy a magassági rakétákkal végzett kutyakísérletek tapasztalatainak felhasználásával 1957. november 3-án, a második szputnyik fedélzetén felbocsássák Lajkát a világűrbe. E kísérlet bebizonyította, hogy meg tudjuk teremteni az életben maradás feltételeit kozmikus viszonyok közt is. Egyúttal azonban újabb jelenségre hívta fel a figyelmet: a mesterséges holdak pörgőmozgására. Bizonyára láttak önök is mesterséges holdat átvonulni az égen, s megfigyelhették, hogy annak fényessége általában nem állandó, hanem lüktet. Ez a fényesség-lüktetés a pörgés következménye. A pörgés azonban kellemetlen hatással van az élő szervezetre, így valamilyen módon meg kell szüntetnünk, ha ember is utazni akar a világűrben. Ehhez azonban először arra van szükség, hogy közelebbről ismerjük a pörgés okait. A kérdés vizsgálatára az 1958. május 15-én felbocsátott harmadik szputnyikkal került sor. Ennek egyik műszere pontos tájékoztatást adott a pörgés lefolyásáról. Egyéb műszerei a környezet viszonyait jelezték folyamatosan, s így meg lehetett találni a kapcsolatot a pörgés és az azt létrehozó külső okok közt. A harmadik szputnyik műszerei azt is tanulmányozták, hogyan alakul az élőlények — köztük az ember — számára veszélyes sugárzások erőssége a Föld közelében, különféle magasságokban annak felszínétől. A szputnyik keringése során a Földön levő állomások vizsgálták a Nap tevékenységeinek alakulását, s így megtalálták a kapcsolatot a sugárzások erősségének változása és a naptevékenység közt. Ezek a mérések adták az első támpontot az embert is szállító első , szputnyikok pályamagasságának meghatározására. Ezek a szputnyikok ugyanis az a seregük folytán még szándékosan elkerülték azokat az övezeteket, amelyekben alaposabb sugárvédelem szükséges. A Földet körülvevő sugárzási övezetek, az ún. Van Allen övék Szputnyik 3 1958. máj. 15 Lunyik 1 1959. jan. 2