A M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Oktatófilm Kirendeltségének hivatalos közleményei, 1944 (9. évfolyam, 1-8. szám)

1944-01-01 / 1. szám

szükség van, kezdjük meg a pergetést. Megbeszélés, vázlatkészítés után vessük össze, rakjuk egymás mellé a kétféle úton szerzett ismereteket, egészítsük ki egyiket a másikkal, s ha részletes beszámolót iratunk, a két­féle, vagyis „olvasott“ és „látott“ anyag együttes hatásáról adjanak számot növendékeink. De nézzünk talán néhány példát! Kalotaszegi és Kós Károly könyve valamelyik részletének tárgyalása alapján ismerkednek meg növendékeink. Hallanak e tájék földjéről, népé­ről. A film pergetésére az olvasmány részletes tárgyalása után van szük­ség. Az író jelezte, hogy a kalotaszegiek sovány földjükön csak nehéz munkával boldogulnak. Ennek bemutatásában nagy szükség van a pergő­képek hatására. Tűzzük ki a célt: lássuk, mit és hogyan dolgozik a kalota­szegi nép. Most következzék a Hétköznapok Kalotaszegen bemutatása, mely a legpompásabb olvasmánytárgyalás után is hat. Az író tájjellem­zését, emberábrázolását a valóság erejével mutatja a film. Előkészítenünk olyan módon kell, hogy a növendék a feliratok mellett az olvasmány egyes részleteivel is kiegészítse a képeket. Amikor kopár, köves, dimbes-dombos földet lát, arra kell gondolnia, mit mondott erről az író. Az olvasmányban hallottunk arról is, hogy a nép eszes, tanulékony és találékony. Erre gon­dolunk akkor, amikor a képen a kőrösfői gazdák óriási faekével árkolják a folyó vizenyős rétjeit. Ásóval, kapával az emberek százai hetekig dolgoz­hatnának rajta, találékony ésszel kieszelt közös munkával néhány óra alatt elkészülnek. A film pergetése előtt röviden megadjuk a megfigyelés szempontjait a­nélkül, hogy a film tartalmát előre elmondanánk. Sőt a film képeiről egyáltalában nem kell beszélnünk, hanem az olvasmánynak azokat a részeit kell újból kiemelnünk, melyekhez a filmképek kapcsolód­nak. A film pengetését kövesse általános megbeszélés, mint az olvasmá­nyokét, vegyük sorra értékeit, legszebb részleteit, de állapítsuk meg mind­járt, hogy a film egyes képei az olvasmány melyik részletét mutatják be. A táblán történő vázlatos megrögzítés is ennek alapján készüljön, sőt nagyon jó, ha a táblát függőleges vonallal két részre osztjuk, a növendékek ugyanezt tegyék füzetük lapján, s egyik oldalra írjuk az író táj- vagy ember­bemutató sorait, ha szükséges, csak röviden, vázlatosan, a másik oldalra pedig az erről szóló képek megjelölését. Az összefoglalás, számon­kérés, későbbi ismételgetés szintén e szerint történik: hogyan jellemez az író, mit mutat a pergőkép. A vasárnap Kalotaszegen c. film az olvasmány­nak ahhoz a részéhez kapcsolódik, ahol a ruházatára rendkívül kényes, gondosan, ősi pompával öltözködő kalotszegiekről beszél az író, s arról, hogy a nép büszkén ragaszkodik vallásához. Kelemen—Németh—Somos líceumi I. osztályos könyvének olvasmánya Kalotaszeg települését is tár­gyalja, s házi feladatul azt kívánja: Rajzoljuk meg térképszerűen a kalota­szegi magyarság földrajzi elhelyezkedését és tagozódását. Itt pergessük a filmet! Megtárgyaltuk az olvasmányt, felvetjük a földrajzi elhelyezkedés kérdését, szeretnénk rajzban is látni! A probléma természetesen nehéznek, bonyolultnak látszik: jöjjön hát a Kalotaszeg és a Kalotaszeg települése c. film, s megoldottuk a problémát. Az olvasmány megfelelő részeit most is hozzákapcsoljuk a film képeihez, s a beszámolóban is azzal mélyítjük el a hatást, hogy az olvasmány és a film egymást kiegészítő és magyarázó részleteit együttesen tárgyaljuk meg. 2

Next