A M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Oktatófilm Kirendeltségének hivatalos közleményei, 1944 (9. évfolyam, 1-8. szám)
1944-01-01 / 1. szám
Emeljük ki az olvasmányt a tankönyvszerűségből. Nyissunk távlatokat. A filmek ilyen módon való tárgyalására az a jellemző, hogy a legtöbb esetben megmaradunk egy-egy olvasmány határai között, annak egyes részleteit a pergőképpel kiegészítjük. Maguk az oktatófilmek azonban útmutatást adnak arra, hogyan kell a pergőképek nyújtotta élményt tárgyhoz illő költői idézetekkel támogatnunk, fokoznunk. A Kalotaszeg c. film végén idézetet olvasunk Áprily Lajos Tetőn c. gyönyörű költeményéből, a Vasárnap Kalotaszegen valósággal filmre viszi Ady Endre A Kalota partján c. költeményének egyik részletét, s idézi is a költemény megfelelő sorait. Mindez arra késztet bennünket, hogy a film nyújtotta ünnepies hangulatot teljesebbé tegyük költői és prózai remekművek megfelelő helyen való bemutatásával. A kalotaszegi nép hatalmas életerejéről, szívósságáról az olvasmányokban is, a filmeken is szó esik. Egészítsük ki ezt azzal, hogy a figyelem ráirányítása után olvassuk fel Jékely Zoltán két rövid, hangulatos kalotaszegi költeményét (megjelentek Szentimrei Jenő Versekben tündöklő Erdély c. gyűjteményes munkájában). Ha igazán ösztönző gondolatokat akarunk hallani az olvasmány és a film egymás hatását erősítő tárgyalásáról, nem is ú. n. „filmes“ tanulmányhoz kell fordulnunk, hanem Szondy György A modern iskola és az ifjúság olvasmányai c. munkájához (megjelent A tanítás problémái sorozat 7. számaként, szerk. Vajthó László). A könyv írója finom érzékkel válogatja össze az ifjúság olvasmányait és a tanítási órán való felhasználásukra is útmutatást ad. Íme, egy hangulatos természetrajz órájának menete alsó fokon: „A gólya tárgyalásakor a tanár felolvassa Petőfi A gólya c. költeményét. Utána néhány kérdésben hasznosítják a vers természetrajzi vonatkozásait: miért szerette Petőfi a gólyát? Milyen ruhában jár a gólya? Hol találkozott vele a költő? Mit csinál a gólya ősszel? Ez a kérdezősködés nem nyúlhat hosszúra, s nem szabad elrontania a költői alkotás hangulati hatását. Utána kitömött gólya, esetleg mozgófénykép szemléltetésével folyik tovább a tanítás munkája, melyet a tapasztalatok összefoglalása után Gárdonyi gyönyörű leírásával zárhatunk be, a gólya érkezéséről.“ — Ilyen lehet az olvasmányok és a film együttes hatása természetrajz órán. Mennyivel több lehetőség nyílik erre a magyar nyelvi és irodalmi órákon! A filmek egyik csoportja tehát arra szolgál, — Geszti Lajos meghatározásával élve — hogy a tanítás egyetlen részletét (ebben az esetben az olvasmányt) a pergőképek segítségével megvilágítsa. Mint az eddigiekben láttuk, magyar nyelvi és irodalmi óráinkon ezenkívül arra törekszünk, hogy a film előkészítéséhez, hatásának elmélyítéséhez a tárgyalt olvasmány és film szellemének megfelelő költeményeket, művészi hatású prózai részleteket olvassunk fel. Ezek szorosan kapcsolódnak mind az olvasmányhoz, mind a filmhez, s tárgyalásukra a film és az olvasmány hatásának fokozásán kívül azért is sort kerítünk, mert az élményszerű olvasmánytárgyalásfilmpergetés légkörében valóban maradandó nyomokat hagynak a növendékek lelkében, olvasásukat tehát ezen a ponton kell beleillesztenünk munkarendünkbe. Az említett filmeken kívül több is főleg arra alkalmas, hogy egy-egy olvasmányt világítson meg. Ilyen pl. A Balaton keletkezése és partvidéke, A balatonvidéki vulkánok, a két Toiányról szóló film (térszíni leírás, 3