Állami mezőgazdasági középiskola, Orosháza, 1928
A gazdasági gyakorlatokról. irta: Bartha Ernő gazdasági szaktanár. «A mai kor, amelyben élünk különbözik minden előzőtől. Vezérlő szelleme a technika, irányelve a racionalizmus. Ezért leghelyesebben a racionalizmus korszakának lehetne nevezni. Hatása alatt áll úgy a gazdasági, mint társadalmi és kulturális élet egyaránt. Minden téren új helyzeteket teremt, új feladatok elé állít, amiknek a megoldásához más embertípust követel meg, mint aminőt ezelőtt ismertünk. Minden vonatkozásban egész embert kíván, olyant, aki keveset beszél, de annál többet tud és alkot, fáradhatatlan és kitartó bármely frontján is a nemzeti életnek. Tehát a jelen és jövő emberideálja a konstruktív és produktív ember, úgy kulturális, mint gazdasági viszonylatban. Ennek a tökéleletesebb emberideálnak a kinevelése most a legnagyobb probléma a hivatalos, nevelő és szakkörök számára. A jövő emberének nevelésében fontos szerep jut osztályrészül az egyes iskolatípusoknak, de főként a gyakorlati irányú iskoláknak s azok csoportjában is különösen a felső mezőgazdasági iskoláknak, miután hazánk kifejezetten agrárország, ennélfogva nemzeti érdek, hogy lehetőleg rövid idő alatt minél több művelt és gyakorlatilag is képzett aktív gazda művelje az ősi földet jobban, mint ahogyan azt eddig tették. Ez a cél sohasem volt vitás, ma sem az, hanem a célhoz vezető út kitűzése, eszközei, módja, irányelvei tekintetében már eltérők a vélemények. Minthogy ez alkalommal nem az a célom, hogy az egyes különböző álláspontok helyességét vitassam, elegendőnek tartom a magam részéről azt leszögezni, hogy a leendő gazdaosztályt műveltté, gyakorlati és gyakorolttá, egyben — nem utoljára — jellemessé is kell nevelni. Legelhibázottabb és legveszedelmesebb a féltudás, a gyakorlati kiképzésnek szemfényvesztés céljából való egyoldalú túlhajtása, a jellemnevelés hiánya, mert az ilyen alapokon nyugvó társadalmi és gazdasági élet csak futóhomokra, vagy ingoványra épített kártyavár. Eme hiányok és hibák eliminálására minden tantárgy, de különösen a gazdasági gyakorlatokon és gyakorlati kiképzésen kínálkozik alkalom. Az alábbiakban a gazdasági gyakorlatok ama módszeres irányelveit fogom ismertetni, amik véleményem szerint alkalmasak a jövő emberideáljának eredményes kineveléséhez. A gazdasági gyakorlatok célja röviden a tudás, a gyakorlati képesség és készség fejlesztése, fokozása, továbbá a jellemnevelés. E három tényező kell, hogy alapját és rugóját képezze minden oktató és nevelő munkának, ami künn a gyakorlati oktatás céljait szolgáló tangazdaságban történik.