Állami mezőgazdasági középiskola, Orosháza, 1928

A gazdasági gyakorlatokról. irta: Bartha Ernő gazdasági szaktanár. «A mai kor, amelyben élünk különbözik minden előzőtől. Ve­zérlő szelleme a technika, irányelve a racionalizmus. Ezért leg­helyesebben a racionalizmus korszakának lehetne nevezni. Hatása alatt áll úgy a gazdasági, mint társadalmi és kulturális élet egy­aránt. Minden téren új helyzeteket teremt, új feladatok elé állít, amiknek a megoldásához más embertípust követel meg, mint aminőt ezelőtt ismertünk. Minden vonatkozásban egész embert kíván, olyant, aki keveset beszél, de annál többet tud és alkot, fá­radhatatlan és kitartó bármely frontján is a nemzeti életnek. Te­hát a jelen és jövő emberideálja a konstruktív és produktív em­ber, úgy kulturális, mint gazdasági viszonylatban. Ennek a tökéle­­letesebb emberideálnak a kinevelése most a legnagyobb probléma a hivatalos, nevelő és szakkörök számára. A jövő emberének ne­velésében fontos szerep jut osztályrészül az egyes iskolatípusok­­nak, de főként a gyakorlati irányú iskoláknak s azok csoportjában is különösen a felső mezőgazdasági iskoláknak, miután hazánk ki­fejezetten agrárország, ennélfogva nemzeti érdek, hogy lehető­leg rövid idő alatt minél több művelt és gyakorlatilag is képzett aktív gazda művelje az ősi földet jobban, mint ahogyan azt ed­dig tették. Ez a cél sohasem volt vitás, ma sem az, hanem a cél­hoz vezető út kitűzése, eszközei, módja, irányelvei tekintetében már eltérők a vélemények. Minthogy ez alkalommal nem az a célom, hogy az egyes különböző álláspontok helyességét vitas­sam, elegendőnek tartom a magam részéről azt leszögezni, hogy a leendő gazdaosztályt műveltté, gyakorlati és gyakorolttá, egy­ben — nem utoljára — jellemessé is kell nevelni. Legelhibázot­­tabb és legveszedelmesebb a féltudás, a gyakorlati kiképzésnek szemfényvesztés céljából való egyoldalú túlhajtása, a jellemne­velés hiánya, mert az ilyen alapokon nyugvó társadalmi és gaz­dasági élet csak futóhomokra, vagy ingoványra épített kártyavár. Eme hiányok és hibák eliminálására minden tantárgy, de különö­sen a gazdasági gyakorlatokon és gyakorlati kiképzésen kínálkozik alkalom. Az alábbiakban a gazdasági gyakorlatok ama módszeres irányelveit fogom ismertetni, amik véleményem szerint alkalma­sak a jövő emberideáljának eredményes kineveléséhez. A gazdasági gyakorlatok célja röviden a tudás, a gyakorlati képesség és készség fejlesztése, fokozása, továbbá a jellemneve­lés. E három tényező kell, hogy alapját és rugóját képezze min­den oktató és nevelő munkának, ami künn a gyakorlati oktatás céljait szolgáló tangazdaságban történik.

Next