Orosházi Friss Hirek, 1924. november-december (1. évfolyam, 1-44. szám)

1924-11-06 / 1. szám

1924. november 6. Csütörtök: 9 óra ISOlTkilfíona, 1. évfolyam 1. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS OROSHÁZI TELEFONSZÁM : 113. KIADÓHIVATAL: ph pl É&jfc I H H IBifc MR 1 J9 MEGJELENIK OROSHÁZA M |É[Í| |f ■P'S fR ® 8 N­I m RUh m P Jf (HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL) IV. KER. TEMPLOMKIS­ MBB ggjf Bi il^ RisB| H pl ® IRR wSM MINDENNAP UCCA 43. SZÁM. Wr #|g N­ ' fg |1 ÍV WT SA KORÁN REGGEL. (DEMARTSIK-NYOMDA | És jft fff mgjl RÜll B| Ít B HÉ 8 Sjiil 8 fk EGYES SZÁM­ÁRA ÉPÜLETÉBEN.) BH MINDENKOR IDŐD KOR POLITIKAI NAPILAP _ .. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : FELELŐS SZERKESZTŐ: Előfizetők: helyben házhoz küldve Negyedévre............................e6000 kor. BRANYICZKY DEZSŐ: vidékiek postán kapták a lapot. Új poltikai napilap indul útjára a mai napon. Becsületes szándékkal az igazság politikáját hirdeti. Az igazságot mellyel sokan elindulnak, melytől a küzdelmekben sokan eltánto­­rodnak, s amelyért sokan elvér­­zenek, az igazságét, mely mindig egy és örök, mely mindig és mindenhol az ország népének javát, a haza polgárainak boldo­gulását tartja vezéreszméjének. Ennek a politikának becsüle­tes harcosa, ha közkatonája lesz ez az újság. Sohasem magunkért, mindig a közért. És minden erőnkkel a magyarságért, a kul­turális haladásén, a gazdasági javulásért, — mindnyájunk leg­hőbb vágyáért, — a nyugodt­ságért a legteljesebb közbizton­ságért, az államhatalom régi te­kintélyéért, — a törvények tiszte­letéért, a harmonikus együttmű­ködésért, — a kölcsönös egymás­megértésért — a békebeli béké­ért leszünk, — ha kell, küzdünk erős hittel, becsülettel. És hogy mindezt el is érjük, szent meg­győződéssel reméljük és akarjuk. Mindenkor többre becsüljük a becsületes egyszerűséget, mint a körmönfont ravaszságot, bármi­lyen szép és megtévesztő külső­ben jelenik is az meg. Hangzatos jelszavak helyett a kitartó munka, politikáját hirdetjük. Ez az egye­düli politika, melytől országunk sorsának jobbrafordulását remél­jük, várhatjuk. Falunak és város­nak össze kell fogni, — észnek és erőnek együtt kell dolgozni. Mindenféle osztályérdeknek el kell tűnni a magyar politikából, mert az osztálypolitikával mindig céltalanul fecsérelődik el az erő, amelyben bízva, amelyre támasz­kodva, jobb jövőnek nézhetünk elébe. Az újság célja is az. A mi cé­­l­unk, hogy minden igyekezettel az erők helyes összekapcsolását, illetve együttműködését hirdessük, arra a helyes utat megmutassuk. Irányítója, útmutatója akarunk lenni mindenkinek, ennek a derék magyar népnek, mely útmutatás híján sokszor esett már lelketlen­­ségnek és kihasználóknak prédául. Nem hirdetünk pártpolitikát, mert becsületes ember ilyet nem is­mer. De hirdetjük, hogy az or­szág minden dolgozó polgárának meg kell tisztességesen élni mun­­kájából. Ha ez nincs így, keresni kell a hibát. De nemcsak keresni, megtalálni is. S nemcsak meg­találni, hanem segíteni is rajta. Ez az eszme fogja ezt a lapot vezérelni. Tudjuk, hogy ettől el­térni nem szabad, mert akkor szemben találjuk magunkat magyar társadalommal, a magyar a néppel. Nem szabad elrettenni sem. Hatalom, érdek, vagy más szempontok sem irányíthatnak bennünket. a tisztességes A becsületes munka, megélhetés, min­denki boldogulásának politikáját hirdetjük — ha ezt politikának kell neveznünk. Mindenkinek érdeke egyformán, hogy az ország polgárainak be­csületes együttmunkálkodásával, a törvények betartásával és betar­tatásával mindenki megtalálja biz­tos boldogulását ezen a magyar földön. Csakis úgy lehet, hogy mindezt elérjük, ha egyet akarunk, ha széthúzás és viszálykodás he­lyett vállvetve dolgozunk magun­kért, egymásért, jövőnkért — Ma­gyarországért. És mindezt bizo­nyára el is érjük, ha erős aka­rattal akarjuk. Reméljük és akarjuk, hogy a béke boldogsága sugározza be mindnyájunk életét, — pedig ak­kor is panaszkodtunk gyakran sorsunk miatt. De most visszavnt­tük azt az időt, mert az mégis megnyugvást adott, ekkor mégis mintha jobban megértette volna ember az embertársát, akkor mint­ha jobban megbecsülték, jobban szerették volna egymást az em­berek, s hogy ez megint mindég úgy legyen reméljük és akarjuk. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztés után az in­­dítványkönyvet olvassák fel. Frühwirth Mátyás jegyzet be indít­ványt a vasárna­p tartott vásárok be­tiltására vonatkozólag. Az interpellá­­ciós könyvben nem kevesebb mint 14 interpelláció van bejegyezve. Ezekre fél 2 órakor tér át a ház. Szili Tamás a földmivelésü­gyi és a közigazgatási bizottság előadója be­terjeszti a birot­ság előterjeszt­ését a tejtermékek ellenőrzéséről szóló tör­vényjavaslat tárgyában. A fővárosi törvényjavaslat részletes tárgyalását folytatják. A címnél Hegymegi Kiss Pál szólal fel és a cím megváltoztatását indít­ványozza. Indítványozza, hogy a ja­vaslatnak a következő címe legyen: „Törvényjavaslat a Székesfőváros tör­vényhatósági bizottság ideiglenes meg­szervezéséről. Nézete szerint mind­addig, amíg a közigazgatást egysége­sen nem szervezik, minden rendelke­zés csak ideiglenes lehet, épen ezért az ideiglenességet kifejezésre kell jut­tatni a törvényjavaslat címében is. Rakovszky Iván belügyminiszter az indítvány elvetését kéri. Tulajdonké­pen minden törvényjavaslat ideiglenes. A törvényhozásnak módjában van a törvényeket módosítani és változáso­kat eszközölni. E módosítással csak azt érnénk el, hogy a törvényjavaslat veszítene súlyából. A nemzetgyűlés többsége az eredeti címet fogadja el. Az első szakasznál, amely a törvényhatósági bizottság tag­jainak létszámát állapítja meg, Rot­­henstein Mór indítványozza, hogy 250 választott képviselő legyen. Továbbá a hivatali álásuknál fogva kinevezett képviselők csak tanácskozási joggal bírjanak. Rakovszky belügyminiszter válaszá­ban kijelenti, hogy mivel ez a szakasz­keret egybefoglalja a későbbi szaka­szokban levő intézkedéseket, ki a nemzetgyűlést, hogy a döntést halas­­­szák el a 22 ik szakasz tárgyalásakor. A Ház úgy határozott, hogy erről a szakaszról a 22—23-ik szakasznál fog dönteni. A 3-ik szakasznál Várnay Dániel azt javasolja, hogy a fővárosi válasz­tójogot hat hónapon helyben lakáshoz kössék Nagy Vincze olyan módosítást kíván hogy akinek nemzetgyűlési választó­joga van, annak törvényhatósági vá­lasztójoga is van. Csilléri András a szakaszt azzal a módosítással kiváltja elfogadtatni, hogy választójoghoz 10 évi helyben lakás szükséges. Javaslatát azzal indokolja, hogy a demokrata és liberális törvény­­hatóság is foglalkozott ezzel a kér­déssel, ők is 6—8 évben kívánták megállapítani a helyben lakást. A fő­város lakosságának egynegyed része az utóbbi tíz év alatt kicserélődött és igy az az egynegyed rész károsan befolyásolná az ősi lakosság döntését. Peter: Nézete szerint semmi sem indokolja a hat évi helybenlakást. Kü­lönben is a Keresztény Községi Párt­nak nincs joga a főváros nevében beszélni, mert csak kis töredékét ké­pezik a fővárosnak. Petrovácz Gyula: 180.000 választó képviselő. Pejer: Tiszta véletlennek köszönhe­tik uralmukat. Hegedűs Gyula: MacDonald 'is vé­letlenül bukott meg. Pejer ezután a névjegyzékekről be­szél és azt állítja, hogy a választói névjegyzékeket meghamisították. Esztergályos: Úgy van, csallak! Az elnök Pejert és Esztergályost rendre utasítja. Zsirkay: Maguk csalják a munkás­ságot. Rabszolgatartók. Majd adatok­kal jövök. Pejer: Diplomás embereket hagytak ki a névjegyzékből azon a címen, hogy nem tudnak írni és olvasni. Petrovác. Mese. Hegedűs György: Neveket kérünk. Pikter: Vázsonyit is kihagyták. Petrovácz­: De nem ezért. Veszélyeztetheti-e Magyarország a békét? Men­em mseire a Műié­t Katonája esi. Magyarországot a külföldön megelégedett boldog országnak tartják. Csövestengerit BozÉiiint ií ütadel állandóan vásárolunk* Apadást, tűzbiztosítást nem számítunk. TAfL mit Ilim Búzabeszállitáshoz zsákot adunk. * U

Next