Orosházi Friss Hirek, 1924. november-december (1. évfolyam, 1-44. szám)
1924-11-06 / 1. szám
1924. november 6. Csütörtök: 9 óra ISOlTkilfíona, 1. évfolyam 1. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS OROSHÁZI TELEFONSZÁM : 113. KIADÓHIVATAL: ph pl É&jfc I H H IBifc MR 1 J9 MEGJELENIK OROSHÁZA M |É[Í| |f ■P'S fR ® 8 NI m RUh m P Jf (HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL) IV. KER. TEMPLOMKIS MBB ggjf Bi il^ RisB| H pl ® IRR wSM MINDENNAP UCCA 43. SZÁM. Wr #|g N ' fg |1 ÍV WT SA KORÁN REGGEL. (DEMARTSIK-NYOMDA | És jft fff mgjl RÜll B| Ít B HÉ 8 Sjiil 8 fk EGYES SZÁMÁRA ÉPÜLETÉBEN.) BH MINDENKOR IDŐD KOR POLITIKAI NAPILAP _ .. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : FELELŐS SZERKESZTŐ: Előfizetők: helyben házhoz küldve Negyedévre............................e6000 kor. BRANYICZKY DEZSŐ: vidékiek postán kapták a lapot. Új poltikai napilap indul útjára a mai napon. Becsületes szándékkal az igazság politikáját hirdeti. Az igazságot mellyel sokan elindulnak, melytől a küzdelmekben sokan eltántorodnak, s amelyért sokan elvérzenek, az igazságét, mely mindig egy és örök, mely mindig és mindenhol az ország népének javát, a haza polgárainak boldogulását tartja vezéreszméjének. Ennek a politikának becsületes harcosa, ha közkatonája lesz ez az újság. Sohasem magunkért, mindig a közért. És minden erőnkkel a magyarságért, a kulturális haladásén, a gazdasági javulásért, — mindnyájunk leghőbb vágyáért, — a nyugodtságért a legteljesebb közbiztonságért, az államhatalom régi tekintélyéért, — a törvények tiszteletéért, a harmonikus együttműködésért, — a kölcsönös egymásmegértésért — a békebeli békéért leszünk, — ha kell, küzdünk erős hittel, becsülettel. És hogy mindezt el is érjük, szent meggyőződéssel reméljük és akarjuk. Mindenkor többre becsüljük a becsületes egyszerűséget, mint a körmönfont ravaszságot, bármilyen szép és megtévesztő külsőben jelenik is az meg. Hangzatos jelszavak helyett a kitartó munka, politikáját hirdetjük. Ez az egyedüli politika, melytől országunk sorsának jobbrafordulását reméljük, várhatjuk. Falunak és városnak össze kell fogni, — észnek és erőnek együtt kell dolgozni. Mindenféle osztályérdeknek el kell tűnni a magyar politikából, mert az osztálypolitikával mindig céltalanul fecsérelődik el az erő, amelyben bízva, amelyre támaszkodva, jobb jövőnek nézhetünk elébe. Az újság célja is az. A mi célunk, hogy minden igyekezettel az erők helyes összekapcsolását, illetve együttműködését hirdessük, arra a helyes utat megmutassuk. Irányítója, útmutatója akarunk lenni mindenkinek, ennek a derék magyar népnek, mely útmutatás híján sokszor esett már lelketlenségnek és kihasználóknak prédául. Nem hirdetünk pártpolitikát, mert becsületes ember ilyet nem ismer. De hirdetjük, hogy az ország minden dolgozó polgárának meg kell tisztességesen élni munkájából. Ha ez nincs így, keresni kell a hibát. De nemcsak keresni, megtalálni is. S nemcsak megtalálni, hanem segíteni is rajta. Ez az eszme fogja ezt a lapot vezérelni. Tudjuk, hogy ettől eltérni nem szabad, mert akkor szemben találjuk magunkat magyar társadalommal, a magyar a néppel. Nem szabad elrettenni sem. Hatalom, érdek, vagy más szempontok sem irányíthatnak bennünket. a tisztességes A becsületes munka, megélhetés, mindenki boldogulásának politikáját hirdetjük — ha ezt politikának kell neveznünk. Mindenkinek érdeke egyformán, hogy az ország polgárainak becsületes együttmunkálkodásával, a törvények betartásával és betartatásával mindenki megtalálja biztos boldogulását ezen a magyar földön. Csakis úgy lehet, hogy mindezt elérjük, ha egyet akarunk, ha széthúzás és viszálykodás helyett vállvetve dolgozunk magunkért, egymásért, jövőnkért — Magyarországért. És mindezt bizonyára el is érjük, ha erős akarattal akarjuk. Reméljük és akarjuk, hogy a béke boldogsága sugározza be mindnyájunk életét, — pedig akkor is panaszkodtunk gyakran sorsunk miatt. De most visszavnttük azt az időt, mert az mégis megnyugvást adott, ekkor mégis mintha jobban megértette volna ember az embertársát, akkor mintha jobban megbecsülték, jobban szerették volna egymást az emberek, s hogy ez megint mindég úgy legyen reméljük és akarjuk. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztés után az indítványkönyvet olvassák fel. Frühwirth Mátyás jegyzet be indítványt a vasárnap tartott vásárok betiltására vonatkozólag. Az interpellációs könyvben nem kevesebb mint 14 interpelláció van bejegyezve. Ezekre fél 2 órakor tér át a ház. Szili Tamás a földmivelésügyi és a közigazgatási bizottság előadója beterjeszti a birotság előterjesztését a tejtermékek ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. A fővárosi törvényjavaslat részletes tárgyalását folytatják. A címnél Hegymegi Kiss Pál szólal fel és a cím megváltoztatását indítványozza. Indítványozza, hogy a javaslatnak a következő címe legyen: „Törvényjavaslat a Székesfőváros törvényhatósági bizottság ideiglenes megszervezéséről. Nézete szerint mindaddig, amíg a közigazgatást egységesen nem szervezik, minden rendelkezés csak ideiglenes lehet, épen ezért az ideiglenességet kifejezésre kell juttatni a törvényjavaslat címében is. Rakovszky Iván belügyminiszter az indítvány elvetését kéri. Tulajdonképen minden törvényjavaslat ideiglenes. A törvényhozásnak módjában van a törvényeket módosítani és változásokat eszközölni. E módosítással csak azt érnénk el, hogy a törvényjavaslat veszítene súlyából. A nemzetgyűlés többsége az eredeti címet fogadja el. Az első szakasznál, amely a törvényhatósági bizottság tagjainak létszámát állapítja meg, Rothenstein Mór indítványozza, hogy 250 választott képviselő legyen. Továbbá a hivatali álásuknál fogva kinevezett képviselők csak tanácskozási joggal bírjanak. Rakovszky belügyminiszter válaszában kijelenti, hogy mivel ez a szakaszkeret egybefoglalja a későbbi szakaszokban levő intézkedéseket, ki a nemzetgyűlést, hogy a döntést halasszák el a 22 ik szakasz tárgyalásakor. A Ház úgy határozott, hogy erről a szakaszról a 22—23-ik szakasznál fog dönteni. A 3-ik szakasznál Várnay Dániel azt javasolja, hogy a fővárosi választójogot hat hónapon helyben lakáshoz kössék Nagy Vincze olyan módosítást kíván hogy akinek nemzetgyűlési választójoga van, annak törvényhatósági választójoga is van. Csilléri András a szakaszt azzal a módosítással kiváltja elfogadtatni, hogy választójoghoz 10 évi helyben lakás szükséges. Javaslatát azzal indokolja, hogy a demokrata és liberális törvényhatóság is foglalkozott ezzel a kérdéssel, ők is 6—8 évben kívánták megállapítani a helyben lakást. A főváros lakosságának egynegyed része az utóbbi tíz év alatt kicserélődött és igy az az egynegyed rész károsan befolyásolná az ősi lakosság döntését. Peter: Nézete szerint semmi sem indokolja a hat évi helybenlakást. Különben is a Keresztény Községi Pártnak nincs joga a főváros nevében beszélni, mert csak kis töredékét képezik a fővárosnak. Petrovácz Gyula: 180.000 választó képviselő. Pejer: Tiszta véletlennek köszönhetik uralmukat. Hegedűs Gyula: MacDonald 'is véletlenül bukott meg. Pejer ezután a névjegyzékekről beszél és azt állítja, hogy a választói névjegyzékeket meghamisították. Esztergályos: Úgy van, csallak! Az elnök Pejert és Esztergályost rendre utasítja. Zsirkay: Maguk csalják a munkásságot. Rabszolgatartók. Majd adatokkal jövök. Pejer: Diplomás embereket hagytak ki a névjegyzékből azon a címen, hogy nem tudnak írni és olvasni. Petrovác. Mese. Hegedűs György: Neveket kérünk. Pikter: Vázsonyit is kihagyták. Petrovácz: De nem ezért. Veszélyeztetheti-e Magyarország a békét? Menem mseire a Műiét Katonája esi. Magyarországot a külföldön megelégedett boldog országnak tartják. Csövestengerit BozÉiiint ií ütadel állandóan vásárolunk* Apadást, tűzbiztosítást nem számítunk. TAfL mit Ilim Búzabeszállitáshoz zsákot adunk. * U