Orosházi Friss Hirek, 1926. április-június (3. évfolyam, 74-144. szám)

1926-04-01 / 74. szám

SZERKESZTŐSÉG ÉS OROSHÁZI MEGJELENIK TELEFONSZÁM: 113. ^ ■ [UNK] POLITIKAI NAPILAP MINDENKOR 1000 KOR, ELŐFIZETÉSI ÁRAK: mk^­ . LaPM,iío„o5: „ , ,, | . ,nmn . « helyben házhoz küldve Negyedévre, j vidékre “­,000 , Br«n,io*k» Om6. Bemert.» F.f«»ob vidékiek postán kapják a lapot. Lovászy Milieu Hazaién Budapestről jelentik: Bécsből jelen­tik, hogy Lovászy Márton, aki már hosszabb ideje ott tartózkodik, elha­tározta, hogy végképpen visszatér Ma­gyarországra és legközelebb már Bu­dapestre érkezik Hagyarányo hadikölcsön kötvényhami­­sítást leplezett le a rendőrség Budapestről jelentik: Hetek óta olyan nagyszabású csalási ügyben nyomoz a budapesti rendőrség, amelynek kü­lönös érdekessége nemcsak a csalás elkövetésének módjában áll, hanem abban a körülményben is, hogy olyan értékekkel követték el csalásaikat lel­kiismeretlen emberek, amely értékek esztendőkön át úgynevezett non vale­­ur-ök voltak a pénzpiacon és amelyek felé csak az utóbbi időben nyújtotta ki kezét a spekuláció és ezzel egyide­jűleg a csalók és szélhámosok serege is. Ez a legújabb csalási manőver, amelynek szerteágazó szálait most bogozza a rendőrség, a hadikölcsön­­kötvények úgynevezett nosztrifikációs jelzésének meghamisításával igyekezett illetéktelen­ haszonhoz jutni, A közkereseti társaságok vezetőjének képesített iparosnak kell lennie A kereskedelemügyi miniszter azok­nak a visszásságoknak megszünteté­sére, amelyek a férfiszabó és fiúruha­­készítő iparnak közkereseti társaságok által való gyakorlása kapcsán felme­rültek, valamennyi iparhatósághoz kör­rendeletet intézett. A miniszter rende­letében rámutat az érdekelt iparosok­nak arra a panaszára, miszerint egyes, a férfiszabó és férfiruhakészítő ipar űzésére alakult közkereseti társaság­nál az az üzlettárs, aki cégét igazolta, az üzlet szakképzett vezetésében nem vesz részt, sőt újabban már nevét sem tüntetik fel a cégtáblán. Azt a sérelmet is felemlíti a miniszter körrendeletében, hogy egyes iparható­ságok a szabóipar gyakorlására a részvénytársaságoknak is kiadnak ipar­­igazolványt anélkül, hogy az ipartestü­leteket megkérdeznék. A most kiadott rendelkezés ezeknek a visszásságoknak vet véget. Ki­mondja ugyanis, hogy az ipari közke­reseti társaság üzletvezetésére jogosí­a­tott tagjának személyesen kell vezetni közkereseti társaság képesítéshez kötött iparát, így nem engedhető meg, hogy a képesítéssel bíró üzlettárs szinleges szerepet töltsön be, mert ez az 1922. évi XII. törvénycikk kiját­szása volna. Ha a­ képesítéssel rendel­kező üzlettárs bármely oknál fogva képtelen az üzlet vezetésére, vagy ha a képesítéssel bíró üzlettárs elhal, a közkereseti társaságnak olyan tagot kell bejelenteni az iparhatóságnál, aki szakképzettségét igazolja és a kérdé­ses üzemet tényleg vezeti is. A köz­kereseti társaság cégtábláján pedig az ipari üzem vezetésére jogosított tag nevét feltétlenül ki kell függeszteni. A kereskedelemügyi miniszter végül utasítja rendeletében az iparhatóságo­kat, hogy az ipartestületek megkérde­zése nélkül ne adjanak ki kézműves­­ipar űzésére jogosító iparigazolványo­­kat a közkereseti társaságoknak s még kevésbé részvénytársaságoknak. Lemondott az olasz fasiszta főtanács Rómából jelentik: Kenyértörésre került a dolog Mussolini és Farinacci között, mert a miniszterelnök őt okolta a külpolitikai téren történt kisikláso­kért. Farinacci volt az, aki a német birodalom és Ausztria ellen a leghe­vesebben izgatott. Időközben olyan áramlatok nőttek nagyra a fasiszta pártban, hogy Mus­solini hajlandó volt Turatit a nagy tanács élére állítani, sőt újabban Fe­derzoni volt belügyminiszter a legko­molyabb jelölt Farinacci örökségére. Federzoni belügyminiszter korában 1915 ben amellett érvelt, hogy Olasz­országnak ki kell tartania a hármas szövetségben a központi hatalmak mellett s most is azt a politikát vallja, hogy Olaszország csak a német biro­dalommal baráti viszonyban foglal­hatja el az őt világpolitika­ terén­ megillető helyet a Ezt a hangulat­változást látva, Farinacci rábírta a párt legszélsőbb szárnyát, hogy tilta­kozásul az egész fasiszta főtanács mondjon le, mert az „áruló“ Feder­­oni vezetése alatt igazi fasiszta nem maradhat a főtanácsban. 9 franciái­ kinyomoztál­, hogy a frankpapir Németországban készült Vége felé halad a pótnyomozás a frankügyben Budapestről jelentik. A frankhami­sitás pótnyomozásában újabb érdekes fordulatok vannak. A Fekete György­­féle klisékövek előkerülése és gróf Teleki Pál, valamint páter Bónis Ar­kangyal tegnapi kihallgatása után, mára kiderült, hogy Doucet, aki pot töltött Németországban, egy hóna­megálla­pította, hogy a frankhamisításhoz hasz­nált papír honnan került Budapestre, ki volt a papiros rendelője és ki volt az a szakértő, aki megvizsgálta a pa­pír minőségét, mielőtt megrendelték volna. Mindezeket a körülményeket Doucet Budapestre való érkezésekor jól tudta már, de mindezideig nem tartotta szük­ségesnek, hogy közölje a nyilvános­sággal, mert előbb ki akarta halgattat­­ni azt a két embert, aki a papirost megrendelte. Ez a két ember Rába és Gerő. Doucet erre sorra vette egymásután a München környékbeli papírgyárakat, amikor végre az egyik kis papírgyár­ban szenzációs felfedezésre bukkant. Egyik nap megérkezett Doucet az egyik németországi kisvárosba Megszállt egy szállodában és ott hamarosan arra a felfedezésre buk­kant, hogy a szálloda vendégkönyvé­ben 1923 ban szerepel Rába és Gerő neve. Ez a felfedezés duló pontja lett Doucet most már kiin­galt. Azonnal meglátogatta nyomozása a gyárat, ahol érdeklődött, hogy papír­isme­rik e Rábát vagy Gerőt. A gyár igaz­gatója kijelentette, hogy Rábát ismeri úgyszintén Gerőt is, akik mindketten még 1923-ban kétszer is felkeresték a gyárat és tárgyalásokat folytattak bi­zonyos papírszállítmányokra vonatko­zólag A franciák ezek után annyira befe­­jezettnek látják az egész nyomozást, hogy a napokban, egy hét még szük­séges apróbb kihallgatás után a főka­pitányságon még ottlévő összes aktá­kat lezárják és átküldik az ügyész­ségre az ottani aktákhoz. Ezzel a frankügy pótnyomozása is valószínűen már a húsvéti ünepekkel véget ér. Maga Doucet, aki a papír­gyárat kinyomozta, már holnap eluta­zik Budapestről Bécsen keresztül Pá­risba. A mai utolsó délelők­ön, amelyet Doucet itt tölt Budapesten, egész dél­előtt a főkapitányság épületében tar­tózkodott, ahonnan a déli órákban átment az ügyészségre. Az ügyészsé­gen ugyanis újabb szembesítés lesz Rába, Gerő és a Térképészeti Intéze többi alkalmazottja között. Slrjjos Gn­össEeinál­ a választásra jogosult K­iOlKOllót Budapestről jelentik. A nemzetgyű­lésnek 1927 nyarára tervezett felosz­latása és az új képviselőválasztás el­rendelése, úgy látszik, befejezett tény. Erre vall a kormánynak az az intéz­kedése­ is, amely a választói jogosult­sággal rendelkező tisztviselők sürgős összeírására Irányul. A minisztériumok elnöki osztályai­nak vezetői ma bizalmas utasítást kap­tak, hogy írassák össze sürgősen illető minisztériumban, továbbá a mi az­nisztérium fennhatósága alá tartozó hivatalokban és üzemekben a válasz­tásra jogosult tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat. Az összeírás kiterjed a tisztviselők feleségére s az esetleges egyéb sza­vazóképes hozzátartozóira is. A kor­mány rendelete alapján a minisztériu­mok már ma megkezdték lői választók lajstromozását a tisztvise és még ezen a héten elkészülnek a munká­val A hírek forrását nem sikerült kiku­tatnunk és illetékes helyen sem óhaj­tottak nyilatkozni arról, mi az igaz ebben, mi nem. Mindenesetre azon­ban jellemző és tényleg választás előtti hangulatra vall, ha az eddigi hiőkhi­rek helyett ilyen biztatásokat hallunk. Hú­svét után újra napi­renden lesz a Múgy Budapestről jelentik: Tizenhét na­pig csend lesz a parlamentben. Beth­len István gróf miniszterelnök már el is utazott a fővárosból s a többi tagjai szintén hamarosan kabinet meg­kezdik húsvéti pihenőjüket. A kor­mánypárti képviselők zöme már javá­ban üdül a levegős vidéki­ben s csak a demokratikus kerületek­ellenzék tagjai nem vették még tudomásul, hogy megkezdődött a hivatalos vakáció. Kedden vagy szerdán közös értekez­let lesz, amelyen a liberális ellenzék megállapítja húsvét utáni taktikáját Értesülésü­­k szerint az a haditervük hogy az ünnepek után ismét napiren­den fogják tartani a frankügyet. Inter­pellációk, napirendi viták, személyes kérdésben való felszólalások formájá­ban követelik majd a kormánytól a frankügynek a kisebbségi szellemében való likvidálását, vélemény a költ­ségvetési vitában pedig szenvedelmes beszédekben fogják boncolgatni a frankügyet. Szemére vetik továbbá a kormánynak, hogy miért pazarolja az időt közel háromhetes húsvéti szünet­tel, amikor a gazdasági problémák egész tömege vár megoldásra Egy hónapi fogház ÍBStiSBPtBSBPt. Aki ostorával csapkodja a szembejövőket Mostanában sűrűn szerepelt a já­rásbíróságon és a lapokban a Riszta Csizmadia János neve. Ez a puszta­­földvári ember különös szenvedélynek hódol az utóbbi időben: az után bor­dájával szembejövő járművek utasait csapkodja ostorával. Január hó egyik napján Földvár fe­lé menet egy kocsival találkozott, sza­bályszerű kitérés helyett ostorával a kocsin ülőkre sújtott és Vince Ferenc tollkereskedőt arcán könnyebben meg­sebezte Február 28 án ugyancsak a földvá­ri utón Csertőy János garázstulajdo­nos autójával találkozott. A vezető megfelelő módon tülkölt, de Csizma­dia nem tért ki, hanem végigvágott az autóban Örökön. A kormánynál ülő Csertőy kezén könnyű, felesége pedig szemén 14 nap alatt gyógyuló sérü­lést szenvedett az ütés következtében . dözőbe vették a brutális embert, de az dűlőútra tért, az autó pedig defek­­tet kapott. A járásbíróság a tegnapi tárgyalás során 2 rendbeli könnyű és 1 rendbe­li súlyos testi sértés vétségéért össz­­büntetésként 1 hónapi fogházra és 600 ezer korona pénzbüntetésre, vala­mint az 1300000 koronát kitevő ös­­­szes költség megfizetésére ítélte Csiz­madiát, aki a bűnösség megállapítása miatt fellebbezéssel élt.

Next