Orosházi Friss Hirek, 1927. január-március (4. évfolyam, 1-73. szám)

1927-01-01 / 1. szám

8SERKESZTŐSÉG ÉS OROSHÁZI MEGJELENIK telefonszAm­m. F­I 1­E1C ELŐFIZETÉSI ÁRAK l Főszerkesztő és laptulajdonos Előfizetőink „ .. (helyben 60,000 kor * nFMADTUl­ FFCFMP7 * helyben házhoz küldve Negyedévre Jin^kre 759oo , DEMARTSIK FER­iNCZ vidékiek postán­­ kapják a lapot ú­jévi iDG isyőzőifés írta: vitéz Hegyi Ernő. Különösen hangzik ugy­e? Hát más e az újévi meggyőződés, mint más napoké? Mert hiszen tulajdonképen úgy kellene lenni, hogy egyforma le­gyen minden napé. De ha arra gon­dolunk, hogy a bizonytalanságnak milyen nyájunkat érzése szokott elfogni mind­Sylvester estéjén, az újév küszöbén, akkor be kell vallani, hogy van különbség az egyes napok között a lelkünkben élő meggyőződés tekin­tetében is. Egyszer derűsebbnek látjuk a jelent, biztatóbbnak a jövőt, máskor sötétnek amazt, bizonytalannak emezt. A hangulat uralkodik bennünk és raj­tunk . . . Nem vagyunk az igazi meggyőződés emberei! Nem tudjuk milyen meggyőződéssel, milyen re­ménységgel léptük át az újév határát! A karácsonyi hangulat hamar elosz­­lik a lelkekben, mert a gondolat aka­ratlanul a magyar sors mai keserűsé­gére és elviselhetetlenségére terelődik. A magyar faj, a magyar nép, a ma­gyar nemzet nem tudott ünnepelni, mint régen, nem tudott felmelegedni a karácsonyfa gyertyáinál. Még mindig elhagyottan egyedül állunk magyarok a népek és nemzetek között. Mennyi baj ért bennünket, mennyi szomorúság s mily kevés öröm. Vir­radhatna már. Sokáig kémleltük a sötét, komor égboltot, sehol egy su­gár. Elgondolkozom magyar sorsunkon, keservünkön, mi is a mi szerencsét­lenségünk legigazibb forrása? Arra a sokszor hangoztatott igazságra jutok, amelyet még mindig nem elégszer hangoztattunk, a mi magyarok nem szeretjük egymást igazán. És mi vár­juk a rügyek fakadását, mi várunk egy szebb, egy jobb újévet! De nem gondolunk arra, hogy először szeres­sük egymást. Ha mi minden rendű és rangú magyarok szeretnénk egymást, ha mi a fájdalmas múltban összefog­tunk volna nemzetünk boldogságára és nagyságára törekvő közös akarattal, akkor ellenségeink nem tudtak volna erőt venni rajtunk. Mi magyarok nem szeretjük egy­mást, nem ismerek népet, sem nagyot sem kicsit, boldogot és boldogtalant, műveltet és elmaradottat, melyben oly kevés volna meg az egymás iránt va­ló szeretet, az egymásért való harc és munka készség, mint a magyarban. Tanulhatnánk a németektől. A né­met közvélemény mindenkor megta­lálta a­ helyes utat, a német nemzet nagy része mindig az egységes hangu­lat alatt állott. Ott minden polgárban él az egységes köztudat, a nemzet ön­érzet. Egyes hazafias közvéleménynek a kifejtésén kell nekünk is szakadat­lanul munkálkodni. Sajna nálunk a közvélemény is nagyon ingadozó, mi­lyen különböző és mennyire befolyá­solják egyes sajtóorgánumok avagy egyes rosszhiszemű emberek megté­vesztő okfejtései. Kevesebbet foglal­kozzunk ez újévben a napi szenzáci­ókkal, merüljünk el egy egységes munkában. A munka egyik fontos része a jövő nemzedék megfelelő nevelése Milyen nagy jelentősége van annak, mit fej­lődik testileg és lelkileg a jövő Ma­gyarország népe. ha a mostani fiatal­ság korcsmázás és más ártalmas idő­töltés helyett megkedveli a testedzést, künn a szabad mezőn friss mozgásban tölti idejét, a levente egyesületbe szorgalmasan jár, ahol szorgalmasan megtanulja a tervszerű együttműködés hasznos voltát ha szívesen s tőle tel­­hetőleg engedelmeskedik az okos pa­rancsnak, akkor bízhatunk egy szebb, egy boldogabb jövőben. Szeressük egymást magyarok! Vág­juk fel a fejünket, nézzünk a dolgos ember tiszta öntudatával szembe a jövőnek, minden egyes nappal csak közeledni fogunk az újjáéledéshez. Forró szívvel gondoljunk elszakított testvéreinkre. Hadd érezzék, hogy ve­lük vagyunk, velük sírunk együtt hisszük az eljövendő és velük boldog felszabadulást. Hiszünk, bízunk, aka­runk! Mi épült 1976-ban és mi épül 1977-ben Orosháza fejlődése számokban • Beszélgetés a községi mérnökkel Az esztendő végeztével aktuális kérdés volt az, hogy milyen építkezé­seket folytattak Orosházán az elmúlt esztendő folyamán. Ezt megtudni fel­kerestük irodájában Széll István köz­ségi mérnök urat és felvilágosítást kértünk tőle a fentemlített dolgokra vonatkozólag. A főmérnök úr le kötelező szíves­séggel állott rendelkezésünkre és a következőket mondotta : Orosházán 1926 ban összesen 228 építkezés volt Belterületen épült 73 lakóház, 21 toldalék- és melléképület, külterülete­ken épült 119 lakóház, 9 melléképület és egy sporttribün. Az 1926. év folyamán épült meg Orosháza és Gyopáros között a kis­vasút 3­8 kilométer hosszúságú vona­lon, amely a gyopárosi fürdő forgal­mát rendkívül előnyösen mozdította elő. (És tisztességes polgári hasznot hozott az AEG- nek. Szerkó A község az elmúlt év folyamán szerezte be a traktorlocsolót, amely mindenképen bevált, amennyiben a locsoláson kívül a község anyagszük­ségletét is beszállította. A községi villanyvilágítás terén lé­nyeges előrehaladó törlést, amennyi­ben nemcsak Orosháza község va­lamennyi utcája kapott ára­mot, hanem a Nagyatádi te­lep, a Szőlők egy része, Gyo­párhalma és Szentetornya is hozzájutott a villanyvilágítás­hoz és az azzal járó előnyökhöz. A Nagyatádi telepen és Gyopárhal­mán az 1926 év folyamán építették meg a járdákat. Gyopárhalmán ugyan­csak az elmúlt évben készült két új makut. A községi mérnök urat szíves fel­világosító nyilatkozata után megkértük még arra vonatkozólag, hogy legyen szíves nyilatkozni az 1927 ik eszten­dőre tervbe vett építkezésekre vonat­kozólag is. A mérnök úr ezt a kéré­sünk is teljesítve, a következőket mondta: 1927-ben két új ártézi kutat fu­ratunk, ezeken kívül a locsolás kön­­­nyebbé tétele végett több vízgyűjtő ciszternát létesítünk. 1927-ben építjük meg az uj vágóhidat, teljesen modern mintára Tervbe van véve az uj esz­tendő folyamán egy új óvoda építése is, továbbá a Veres József utca és az új vágóhídhoz vezető út kikövezése. A kapott adatokat a fentiekben le­közöljük és a magunk részéről azt tesszük hozzá, hogy abban, miszerint Orosházán az utóbbi évben az építke­zések megindultak, hogy a község ennyit tudott és a jövő esztendőben ennyit tud építkezni, nagy része van Orosháza község főmérnökének Szél Istvánnak, Gib­il­is MÉSZ Épült tárlata A gyulai Közművelődési Egyesület évenként egyszer vándorkiállítást ren­dez a megye fontosabb kulturpontjain. Ez idén Orosházán az A föld szálló Ca­­sinó helyiségeiben rendezte meg kép kiállítását, melyen a budapesti művé­szek közül Tornyai János, Barkász Lajos, Békéscsabáról Wagner József, Orosházáról Sain Márton és Faber József, Gyuláról Szilágyi István, Biró György és Firtosy József Dezső sze­repelnek. A gazdag, szép, nívós mely 5000 koronás belépődíj kiállítás, mellett már három napja van nyitva, nem az Orosházán annyira elterjedt, képkeres­kedők kiselejtezett darabjaival szere­pel, hanem valóban komoly, szép, ki­forrott művészi munkákkal vonult fel s nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy aki a kiállítás anyagából vásá­rol, tiszta művészi alkotással gazda­gítja képgyűjteményét A kiállítás, sajnos, a közönség ért­hetetlen részvétlenségével találkozott eddig, jóllehet senkit nem igyekeznek vásárlásra kapacitálni. Már a közön­ség művészi ízlésének fejlesztése ér­dekében is kívánatos volna, hogy ezt az értékes művészi kiállítást minél számosában keressék fel, hiszen ilyen olcsón csak nagyritkán gyönyörköd­hetik a közönség művészi alkotások­ban. Visszaadják a hamis lebélyegzésű hadiköl­­csönkötvényeket Sok embert érdeklő ügyészségi át­irat érkezett ma reggel a budapesti főkapitánysághoz. Kullmann Sándor királyi ügyész arról értesíti séget, hogy az annak idején a rendőr­lefoglalt hamis lebélyegzésű hadikölcsönjegy­zések jogos tulajdonosaiknak vissza­­adhatók, INNEN-ONNAN. Nagyszabású royalista összeesküvést lepleztek le Athénban. Németh Sándor volt huszárhadnagy egy pécsi zugszállóban nyomora miatt agyonlőtte magát. A bécsi rendőrség letartóztatta Kál­­lay Jánost, a Rádió-klub megszökött igazgatóját. Nádasy Imre nem beteg és nem vizsgálta meg senki a fogházban. Az olasz-német egyezmény nem irá­nyul Franciaország ellen. Montenegróban mozgalom indult meg a függetlenség kikiáltására. N­ ianiu­sok­ ülői Az Orosházi Filharmonikus Társaság kulturális jelentőségét fejtegetni feles­leges dolog lenne, mivel ezzel, azt hisszük Orosházán minden kultúra iránt fogékony és érdeklődő ember nagyon jól tisztában van. Az orosházi filharmonikus esték mindegyike egy­­egy feltétlenül magas nívón álló zenei­­élmény számba vehető. A Társaság vezetősége, mint ezt mi már több ízben is leszögeztük, min­dent elkövet, hogy közönségének, bér­lőinek elsőrangút, abszolút művészit nyújtson. Ezek szerint tehát megállapítható és el nem vitátható az a tény, hogy az Orosházi Filharmonikus Társaság a közönsége iránti kötelességének teljes mértékben eleget tesz. Azonban nem csak a Társaságnak vannak a közönséggel szemben köte­lezettségei, hanem a közönség, a bér­lőközönség is tartozik valamivel a tár­saságnak. Ez a valami pedig a jelen esetben a minden tettek indító oka: a pénz. A filharmonikusok bérlőinek nagy része nem fizeti be a bérleti díjakat, sőt, — talán el sem hiszik sokan, — néhány bérlő még a múlt évről ese­dékes összegeket sem fizette ki. A Filharmonikus Társaság vezető­sége minden lehetőt elkövet, hogy hangversenyei minél nívósabbak le­gyenek, azonban ezt a nívót ingyen megszerezni nem lehet, ennek elérésé­hez pénzre, pénzre és harmadszor is pénzre van szükség. A Társaság minden dicséretet meg­érdemlő vezetősége ezúttal miáltalunk és mi rajtunk keresztül fordul a bér­leti díjakkal még mindég hátralékban levő közönségéhez, hogy a jövőben rendezendő hangversenyeknek az ed­digi nívón való fenntarthatása érdeké­ben legyenek olyan kegyesek és szí­vesek, fizessék ki a hátralékos bérleti összeget. Mi azt hiszük, hogy a hátralékos bérlők, ha ilyen szépen kérik őket, ki fogják fizetni ezeket a pénzeket annál is inkább, mert ha szigorúbban nézzük a dolgokat utóvégre ez talán köteles­ségük is. Pusztító földrengés Délamerikában Newyork, december 31. Columbia és Ecuador között a két ország határ­területein csütörtökön földrengés volt Sok kis város és falu elpusztult

Next