Orosházi Friss Hirek, 1927. január-március (4. évfolyam, 1-73. szám)
1927-01-01 / 1. szám
8SERKESZTŐSÉG ÉS OROSHÁZI MEGJELENIK telefonszAmm. FI 1E1C ELŐFIZETÉSI ÁRAK l Főszerkesztő és laptulajdonos Előfizetőink „ .. (helyben 60,000 kor * nFMADTUl FFCFMP7 * helyben házhoz küldve Negyedévre Jin^kre 759oo , DEMARTSIK FERiNCZ vidékiek postán kapják a lapot újévi iDG isyőzőifés írta: vitéz Hegyi Ernő. Különösen hangzik ugye? Hát más e az újévi meggyőződés, mint más napoké? Mert hiszen tulajdonképen úgy kellene lenni, hogy egyforma legyen minden napé. De ha arra gondolunk, hogy a bizonytalanságnak milyen nyájunkat érzése szokott elfogni mindSylvester estéjén, az újév küszöbén, akkor be kell vallani, hogy van különbség az egyes napok között a lelkünkben élő meggyőződés tekintetében is. Egyszer derűsebbnek látjuk a jelent, biztatóbbnak a jövőt, máskor sötétnek amazt, bizonytalannak emezt. A hangulat uralkodik bennünk és rajtunk . . . Nem vagyunk az igazi meggyőződés emberei! Nem tudjuk milyen meggyőződéssel, milyen reménységgel léptük át az újév határát! A karácsonyi hangulat hamar eloszlik a lelkekben, mert a gondolat akaratlanul a magyar sors mai keserűségére és elviselhetetlenségére terelődik. A magyar faj, a magyar nép, a magyar nemzet nem tudott ünnepelni, mint régen, nem tudott felmelegedni a karácsonyfa gyertyáinál. Még mindig elhagyottan egyedül állunk magyarok a népek és nemzetek között. Mennyi baj ért bennünket, mennyi szomorúság s mily kevés öröm. Virradhatna már. Sokáig kémleltük a sötét, komor égboltot, sehol egy sugár. Elgondolkozom magyar sorsunkon, keservünkön, mi is a mi szerencsétlenségünk legigazibb forrása? Arra a sokszor hangoztatott igazságra jutok, amelyet még mindig nem elégszer hangoztattunk, a mi magyarok nem szeretjük egymást igazán. És mi várjuk a rügyek fakadását, mi várunk egy szebb, egy jobb újévet! De nem gondolunk arra, hogy először szeressük egymást. Ha mi minden rendű és rangú magyarok szeretnénk egymást, ha mi a fájdalmas múltban összefogtunk volna nemzetünk boldogságára és nagyságára törekvő közös akarattal, akkor ellenségeink nem tudtak volna erőt venni rajtunk. Mi magyarok nem szeretjük egymást, nem ismerek népet, sem nagyot sem kicsit, boldogot és boldogtalant, műveltet és elmaradottat, melyben oly kevés volna meg az egymás iránt való szeretet, az egymásért való harc és munka készség, mint a magyarban. Tanulhatnánk a németektől. A német közvélemény mindenkor megtalálta a helyes utat, a német nemzet nagy része mindig az egységes hangulat alatt állott. Ott minden polgárban él az egységes köztudat, a nemzet önérzet. Egyes hazafias közvéleménynek a kifejtésén kell nekünk is szakadatlanul munkálkodni. Sajna nálunk a közvélemény is nagyon ingadozó, milyen különböző és mennyire befolyásolják egyes sajtóorgánumok avagy egyes rosszhiszemű emberek megtévesztő okfejtései. Kevesebbet foglalkozzunk ez újévben a napi szenzációkkal, merüljünk el egy egységes munkában. A munka egyik fontos része a jövő nemzedék megfelelő nevelése Milyen nagy jelentősége van annak, mit fejlődik testileg és lelkileg a jövő Magyarország népe. ha a mostani fiatalság korcsmázás és más ártalmas időtöltés helyett megkedveli a testedzést, künn a szabad mezőn friss mozgásban tölti idejét, a levente egyesületbe szorgalmasan jár, ahol szorgalmasan megtanulja a tervszerű együttműködés hasznos voltát ha szívesen s tőle telhetőleg engedelmeskedik az okos parancsnak, akkor bízhatunk egy szebb, egy boldogabb jövőben. Szeressük egymást magyarok! Vágjuk fel a fejünket, nézzünk a dolgos ember tiszta öntudatával szembe a jövőnek, minden egyes nappal csak közeledni fogunk az újjáéledéshez. Forró szívvel gondoljunk elszakított testvéreinkre. Hadd érezzék, hogy velük vagyunk, velük sírunk együtt hisszük az eljövendő és velük boldog felszabadulást. Hiszünk, bízunk, akarunk! Mi épült 1976-ban és mi épül 1977-ben Orosháza fejlődése számokban • Beszélgetés a községi mérnökkel Az esztendő végeztével aktuális kérdés volt az, hogy milyen építkezéseket folytattak Orosházán az elmúlt esztendő folyamán. Ezt megtudni felkerestük irodájában Széll István községi mérnök urat és felvilágosítást kértünk tőle a fentemlített dolgokra vonatkozólag. A főmérnök úr le kötelező szívességgel állott rendelkezésünkre és a következőket mondotta : Orosházán 1926 ban összesen 228 építkezés volt Belterületen épült 73 lakóház, 21 toldalék- és melléképület, külterületeken épült 119 lakóház, 9 melléképület és egy sporttribün. Az 1926. év folyamán épült meg Orosháza és Gyopáros között a kisvasút 38 kilométer hosszúságú vonalon, amely a gyopárosi fürdő forgalmát rendkívül előnyösen mozdította elő. (És tisztességes polgári hasznot hozott az AEG- nek. Szerkó A község az elmúlt év folyamán szerezte be a traktorlocsolót, amely mindenképen bevált, amennyiben a locsoláson kívül a község anyagszükségletét is beszállította. A községi villanyvilágítás terén lényeges előrehaladó törlést, amennyiben nemcsak Orosháza község valamennyi utcája kapott áramot, hanem a Nagyatádi telep, a Szőlők egy része, Gyopárhalma és Szentetornya is hozzájutott a villanyvilágításhoz és az azzal járó előnyökhöz. A Nagyatádi telepen és Gyopárhalmán az 1926 év folyamán építették meg a járdákat. Gyopárhalmán ugyancsak az elmúlt évben készült két új makut. A községi mérnök urat szíves felvilágosító nyilatkozata után megkértük még arra vonatkozólag, hogy legyen szíves nyilatkozni az 1927 ik esztendőre tervbe vett építkezésekre vonatkozólag is. A mérnök úr ezt a kérésünk is teljesítve, a következőket mondta: 1927-ben két új ártézi kutat furatunk, ezeken kívül a locsolás könnyebbé tétele végett több vízgyűjtő ciszternát létesítünk. 1927-ben építjük meg az uj vágóhidat, teljesen modern mintára Tervbe van véve az uj esztendő folyamán egy új óvoda építése is, továbbá a Veres József utca és az új vágóhídhoz vezető út kikövezése. A kapott adatokat a fentiekben leközöljük és a magunk részéről azt tesszük hozzá, hogy abban, miszerint Orosházán az utóbbi évben az építkezések megindultak, hogy a község ennyit tudott és a jövő esztendőben ennyit tud építkezni, nagy része van Orosháza község főmérnökének Szél Istvánnak, Gibilis MÉSZ Épült tárlata A gyulai Közművelődési Egyesület évenként egyszer vándorkiállítást rendez a megye fontosabb kulturpontjain. Ez idén Orosházán az A föld szálló Casinó helyiségeiben rendezte meg kép kiállítását, melyen a budapesti művészek közül Tornyai János, Barkász Lajos, Békéscsabáról Wagner József, Orosházáról Sain Márton és Faber József, Gyuláról Szilágyi István, Biró György és Firtosy József Dezső szerepelnek. A gazdag, szép, nívós mely 5000 koronás belépődíj kiállítás, mellett már három napja van nyitva, nem az Orosházán annyira elterjedt, képkereskedők kiselejtezett darabjaival szerepel, hanem valóban komoly, szép, kiforrott művészi munkákkal vonult fel s nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy aki a kiállítás anyagából vásárol, tiszta művészi alkotással gazdagítja képgyűjteményét A kiállítás, sajnos, a közönség érthetetlen részvétlenségével találkozott eddig, jóllehet senkit nem igyekeznek vásárlásra kapacitálni. Már a közönség művészi ízlésének fejlesztése érdekében is kívánatos volna, hogy ezt az értékes művészi kiállítást minél számosában keressék fel, hiszen ilyen olcsón csak nagyritkán gyönyörködhetik a közönség művészi alkotásokban. Visszaadják a hamis lebélyegzésű hadikölcsönkötvényeket Sok embert érdeklő ügyészségi átirat érkezett ma reggel a budapesti főkapitánysághoz. Kullmann Sándor királyi ügyész arról értesíti séget, hogy az annak idején a rendőrlefoglalt hamis lebélyegzésű hadikölcsönjegyzések jogos tulajdonosaiknak visszaadhatók, INNEN-ONNAN. Nagyszabású royalista összeesküvést lepleztek le Athénban. Németh Sándor volt huszárhadnagy egy pécsi zugszállóban nyomora miatt agyonlőtte magát. A bécsi rendőrség letartóztatta Kállay Jánost, a Rádió-klub megszökött igazgatóját. Nádasy Imre nem beteg és nem vizsgálta meg senki a fogházban. Az olasz-német egyezmény nem irányul Franciaország ellen. Montenegróban mozgalom indult meg a függetlenség kikiáltására. N ianiusok ülői Az Orosházi Filharmonikus Társaság kulturális jelentőségét fejtegetni felesleges dolog lenne, mivel ezzel, azt hisszük Orosházán minden kultúra iránt fogékony és érdeklődő ember nagyon jól tisztában van. Az orosházi filharmonikus esték mindegyike egyegy feltétlenül magas nívón álló zeneiélmény számba vehető. A Társaság vezetősége, mint ezt mi már több ízben is leszögeztük, mindent elkövet, hogy közönségének, bérlőinek elsőrangút, abszolút művészit nyújtson. Ezek szerint tehát megállapítható és el nem vitátható az a tény, hogy az Orosházi Filharmonikus Társaság a közönsége iránti kötelességének teljes mértékben eleget tesz. Azonban nem csak a Társaságnak vannak a közönséggel szemben kötelezettségei, hanem a közönség, a bérlőközönség is tartozik valamivel a társaságnak. Ez a valami pedig a jelen esetben a minden tettek indító oka: a pénz. A filharmonikusok bérlőinek nagy része nem fizeti be a bérleti díjakat, sőt, — talán el sem hiszik sokan, — néhány bérlő még a múlt évről esedékes összegeket sem fizette ki. A Filharmonikus Társaság vezetősége minden lehetőt elkövet, hogy hangversenyei minél nívósabbak legyenek, azonban ezt a nívót ingyen megszerezni nem lehet, ennek eléréséhez pénzre, pénzre és harmadszor is pénzre van szükség. A Társaság minden dicséretet megérdemlő vezetősége ezúttal miáltalunk és mi rajtunk keresztül fordul a bérleti díjakkal még mindég hátralékban levő közönségéhez, hogy a jövőben rendezendő hangversenyeknek az eddigi nívón való fenntarthatása érdekében legyenek olyan kegyesek és szívesek, fizessék ki a hátralékos bérleti összeget. Mi azt hiszük, hogy a hátralékos bérlők, ha ilyen szépen kérik őket, ki fogják fizetni ezeket a pénzeket annál is inkább, mert ha szigorúbban nézzük a dolgokat utóvégre ez talán kötelességük is. Pusztító földrengés Délamerikában Newyork, december 31. Columbia és Ecuador között a két ország határterületein csütörtökön földrengés volt Sok kis város és falu elpusztult