Orosházi Friss Hirek, 1929. október-december (6. évfolyam, 222-297. szám)

1929-10-01 / 222. szám

_____________________ oROSHify. U1 ffTRISlMIREK Előfizetési dij helyben házhoz hordva negyedévre POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Orosházán, IV. ker. 5 pengő 60 fillér, vidékre postán küldve negyed- ■ a mi» Bajza­ utca. A kiadóhivatal minden kérdésre vo­évre 7 pengő. Lapzárta éjjel 12 órakor. Megye- Felelős szerkesztő és laptulajdonos: natkozólag válaszbélyeggel küld értesítést. Hirde­lenik mindennap korán reggel. Telefon 113. sz. DEMARTSIK FERENCZ tés díjszabás szerint. Kéziratot nem adunk vissza. Kedd, 1929 október 1. Ára 8 fillér VI évfolyam 222. szám Szocialista népgyűlés volt Békéscsabán A békéscsabai szociáldemokrata párt erősen készül a vármegyei és városi választásokra. A párt vasárnap a Szé­chenyi ligeti pavillonban népgyűlést tar­tott, amelyen Györki Imre ors­zággyűlési képviselő és a csabai szociáldemokra­ta párt vezére Szeder Ferenc tartottak beszédet. Györki az általános politikai és gazdasági helyzetet bírálta. Szeder az új választási törvényt ismertette és közös ellenzéki frontra hívta a csabai­akat és a békés megyeieket. Meggyilkoltak egy gyárigazgatót Tegnap éjjel egy szófiai cipőgyár igazgatóját, amikor a város központjá­ban lévő lakására ment, ismeretlen tet­tesek agyonlőtték. A gyilkosság oka ismeretlen. Elütötte a vonat az esküvői menetet Milánó közelében egy falusi esküvő szomorú véget ért. A jegyespár autóját egy vasúti átjárónál, amelynek sorom­pója nem volt leeresztve, elkapta egy tehervonat és teljesen összeroncsolta. A menyasszony és két rokona szörnyet­haltak, a vőlegény haldoklik. A drótostótoknak szabad A budapesti drótosok ipartársulata küldöttségileg felkereste dr. Szvoboda fővárosi tanács­jegyzőt. Azt kérte a kül­döttség, hogy a főváros engedje meg az engedéllyel és sorszámmal ellátott drótosoknak ezután is azt, hogy a há­zakba bekiabálhassanak. Hangsúlyozták, hogy a drótosok száma úgyis korlátoz­va van és Budapesten csak 80 drótos és 37 ablakos jogosult arra, hogy kia­bálva folytassa üzletét. A tanácsjegyző megnyugtatta a küldöttséget. Kijelentette, hogy vándor drótosok és ablakosok tovább kiabálhatnak, a csendrendelet nem érinti az ő iparukat. ítélet egy tíz év előtti gyilkosság ügyében Szokatlan ítélethirdetés történt teg­nap Debrecenben. A törvényszék vasár­nap délelőttre tűzte ki egy tíz évvel ezelőtti gyilkosság­ ügyben az ítéletki­­hirdetést A gyilkosság Sárándon tör- A francia bank is emeli a kamatlábat Féltik, a külföldre tóduló francia pénzt A Bank of England kamatlábemelése nagy szenzációt keltett a francia po­litikai és pénzügyi körökben. Az angol példát, amelyet több más nemzeti bank már megelőzött, valószínűleg követni fogja a Banque de France is, mégpedig főleg a francia tőke védelme szempontjából. ződése szerint az angol és a környező többi A francia pénzügyi világ meggye­országok kamatlábemelése arra való, hogy odacsábítsák a francia tőkét, amelyet a francia nemzeti bank ala­csony kamatlába nem tud kielégíteni. A francia nemzeti bank tehát fölemeli kamatlábát, nehogy a francia tőke a jobb jövedelem reményében nagy mérték­ben külföldre tóduljon. Bethlen miniszterelnök nyilatkozata a revízió mellett .Csak a­z időpont és a tempó kérdésében van differencia** Bethlen István gróf miniszterelnök egyik budapesti lap munkatársa előtt érdekes nyilatkozatot tett a politikai helyzetről. A miniszterelnök a revízió kérdésről a következőket mondotta: “ Hogy a magyar kormány a re­víziót óhajtja és érdekében külső és belső politikai téren mindent meg akar tenni, ez természetes. A revízió helyes külpolitikával, belső renddel, a nemzeti egység és a helyes belpolitika segítségével érhető el. Ezalatt értem azt, hogy kerüljünk minden olyan lépést, a­mely a politikai, pénzügyi és gaz­dasági konszolidációt a legcseké­lyebb mértékben is veszélyeztetné, amely súlyos belpolitikai harcokat idéz­hetne fel és kerülni kell minden olyan kísérletet, amely a nemzetnek erőtel­jes vezetését és irányítását az arra hi­vatott faktorok részéről megnehe­zítené köztem és azok között, akik ezen a téren követeléseket állítanak fel, nem elvi differenciák állanak fenn, csak az időpont megválasztása tekinte­tében és a tempó kérdésében van közöttünk nézeteltérés. Jól tudom, hogy ezek a kérdések pártpolitikai szempontból is vettettek fel. Végre nem lehet rossz néven ven­ni, hogy az ellenzék ezeket a kérdése­ket is fel akarja használni kormány­buktatásra. Ellenben nem lehet tőlem sem rossz néven venni, hogyha kötelessége­met úgy vélem teljesíteni, hogy rámu­tatok azokra a veszélyekre és bajokra, amelyek származhatnak abból, hogy­ha ezeknek a követeléseknek idő előtt enged a kormány és experimentumok­ba bocsátkozik, amelyeknek eredmé­nye legalább­is nagyon kétséges. Le­het, hogy ez a kormány népszerűsé­gének nem használ, de kell felelős állásban levő férfiak­ban annyi önmegtagadásna len­ni, hogy népszerűségük árán is képviseljék azt az álláspontot, amelyet a maguk részéről vitat­­hatlan igazságnak tartanak. „Ha a felforgató elemek terveil nem­­tetik­ a magyarságot nemzeti érmé­séből — vége Magyarországnak" Horthy Miklós kormányzó beszéde a makói f­ ösi szobor ünnepén Horthy kormányzó különvonatán va­sárnap délelőtt érkezett meg a hősi halottak emlékművének leleplezésére. Fogadtatására a vármegye és a város díszmagyaros előkelőségeinek hatal­mas küldöttsége vonult föl Scitovszky külügyminiszterrel, Purgly főispánnal és Nikelsky polgármesterrel az élén. Az üdvözlések után a kormányzó né­gyesfogatra szállt és a városba hajta­­tatott. Glattfelder püspök miséje után délben 12 órakor leplezték le a Szé­­chenyi-téren a hősi halottak emlékmű­vét. Petrovics képviselő ünnepi beszé­det mondott, amelynek végén enge­l apáton erőszakosan változtatni akar­junk és a sötétbeugrást megkockáztat­hassuk. Ha a munkásság soraiból kiemel­kedik majd egy egy magyar Mac­Donald, Henderson és Snowden, akikben meglesz a szükséges kép­zettség, tehetség, széles látókör és szilárd jellem, akik átérezve fa­juk és hazájuk érdekeit, azok mel­lett erős nemzeti érzéssel és el­szánt bátorsággal szállnak síkra, mint az angol munkásság e nagy vezérei tették azt Hágában, ak­kor nyugodt lelkiismerettel lehet olyan törekvéseknek, amelyek végered­ményben arra irányulnak, hogy őket nemzeti mivoltukból kiforgassák. Ma­radjanak ők továbbra is: büszkék és magyarok. Úgy, mint eddig, fogjanak kezet ezentúl is azzal a történelmi középosztállyal, amely ezer éven keresztül irányította en­nek az országnak sorsát és amely vele együtt van hivatva ezen­túl is a nemzetnek irányt adni. Ha valaha valamely fölforgató irányzatnak sikerülne bennük a magyarság egyete­mes érdekeinek átérzését megingatni és őket nemzeti érzésükből kivetkőz­­tetni — akkor vége Magyarországnak! Nikelsky Jenő polgármester lépett ezután a szónoki emelvényre és a vá­ros közönsége nevében átvette gon­dozásra az emlékművet. Az első ko­szorút a kormányzó nevében Koos szárnysegéd helyezte a szobor talap­zatára. A kormányzó délután megte­kintette a levente-versenyt, majd dél­után fél 5 órakor visszautazott Buda­pestre. Két szekér közé szorult egy motorkerékpár Tegnap reggel súlyos szerencsétlen­ség történt a Dorozsmáról Szegedre ve­zető országúton. Rozgonyi Ferenc gép­ügynök motorkerékpárján haladt Szeged felé. Az országúton két megrakott pa­rasztszekér közeledett vele szemben. A két szekér az út két oldalán haladt. Rozgonyi nem tudta, hogy merre térjen ki s amikor egy vonalba kerültek, a két kocsi közrekapta a motorkerékpárt, fel­borította és szinte összelapította. Roz­gonyi lerepült a motorkerékpárról, ha­sonlóképpen lerepült hátul ülő kísérője is. A gépügynök életveszélyes sérülé­seket szenvedett és eszméletlenül terült el a földön. A szegedi közkórházba szállították. Szurkálás a rádió miatt Vasárnapról hétfőre virradó éjszaka Rákospalotán, az Irányi Dániel utca 23 számú házban véres verekedés történt, Muchka Márkus fémcsiszoló lakásában hangosan beszélő rádiót hallgattak. A szomszéd lakásból átment hozzájuk Sitzer János iparossegéd és kérte, hogy zárják el a rádiót, mert nem tud alud­ni. Szóváltás, majd verekedés támadt és Sitzer János zsebkéssel a mellébe szúrt Muchka Márkusnak, akit súlyos sérüléssel a gróf Károlyi-kórházba szál­lítottak. Hol csépeljen a cséplőgép Szokatlan módon akarta kényszeríte­ni Banka Imre nagyszénási gazdálkodó ifj. András György gépészt arra, hogy cséplőjével nála fogjon munkába. A gé-

Next