Orosházi Hírlap, 1970. január-március (15. évfolyam, 1-38. szám)

1970-03-26 / 37. szám

Világ proletárját, egyesüljetek! A munkásosztály hatalma a párt vezetésével jut érvényre A párt megyei bizottságának ülése A párt megyei bizottsága tegnap, 1970. tatta meg. Az írásbeli jelentéshez dr. Szabó március 25-én ülést tartott, amelyen a Köz- 0. , ... . „ . ponti Bizottság 1958-ban a munkásosztály- Savior elvtársa a megyei PM bizottság Út­ról hozott határozatának végrehajtását vi­­tára szóbeli kiegészítést adott. A párt Békés megyei bizott­sága 1969 július—augusztus hó­napban a Központi Bizottság 1958. évi határozata alapján vizsgálatot folytatott 39 nehéz­ipari, könnyűipari, élelmiszer­­ipari, építőipari üzemben és kisipari termelőszövetkezetben, melynek során 2500 fizikai mun­­kás, párt-, gazdasági és tömeg­szervezeti vezető véleményét hallgatta meg a vizsgálatban részt vevő 92 elvtárs. A munkások helyzetét, a KB ha­tározatának végrehajtását célzó vizsgálat megállapította, hogy az elmúlt 10 évben a megyében je­lentős politikai, társadalmi és gazdasági változások mentek végbe. Ezzel függ össze, hogy amíg a megyében a felszabadu­lást követő években az ipar fej­lesztésének üteme rendkívül las­sú volt, s a kevés számú ipari munkahely közel sem biztosítot­ta a munkaképes korú lakosság foglalkoztatottságát, addig a má­sodik ötéves tervben erőtelje­sebb iparfejlesztés indult meg. 1961—67 között a szocialista szektorban mintegy 9 milliárd forint jutott a megye fejleszté­sére ,amelyből több mint három­­milliárd az ipari állóalapok bő­vítését szolgálta, s 1968-ban Bé­kés megyében a szocialista ipar­ban 46 666, a szocialista építő­iparban p­edig 6095 volt a fog­lalkoztatottak száma, ami az összlakosság 12,1 százaléka: ez az arány 1958-ban mindössze 3,3 százalék volt. Az ágazatok közül a nehéz­ipar, ezen belül is a gépipar fej­lődése volt a leggyorsabb, amely 1968-ban az össz­munkások és alkalmazottak 11 százalékát foglalkoztatta. Az ipar bővítéséhez szükséges létszámot részben a mezőgazda­ság átszervezése folytán felsza­badult munkaerő, részben a ko­rábban csak háztartásban dolgo­zó nők fokozottabb munkába állítása biztosította. A foglalkoztatottság további javítása főleg az új ip­ari tele­k­ek létesítésétől és a szolgálta­tás fejlesztésétől függ. Általá­ban a koncentráltabb, nagyobb létszámot foglalkoztató ipartele­­p­ek fejlődése volt a gyorsabb. A megye iparosítását megelőző­en, 1958-ban az állami iparban mindössze két gyártelep foglal­koztatott ezer munkásnál töb­bet — a békéscsabai téglagyár és a ruhagyár. Az utóbbi évek­ben a foglalkoztatottak csaknem egynegyede nagyüzemekben dol­gozik. A vidékről bejáró dolgozók száma évről évre emelkedik. 1967-ben több mint 22 ezer em­ber utazott, ebből a megye te­rületén 13 ezer, megyén kívül pedig 9 ezer. A vidéki ipartele­pítések (Orosházi Üveggyár, Bé­kési Mezőgazdasági Gépgyár stb.) segítettek a helyi lakosság foglalkoztatásában, de a szívó­hatás következtében a bejárók számát a közeli településekről is megnövelték. Különösen az épí­­tőip­arban dolgoznak lakóhelyük­től távol jelentős számban. A nagyobb munkalehetőség következtében csökkent a me­gyéből elvándorlók száma. Meg­változott a keresőképes foglal­koztatottak aránya is. Csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma és többszörösére nőtt az ifjak­ munkásoké és alkalmazot­také. Jelenleg az ifjakban dolgo­zik a keresőképes lakosság 20 százaléka. A gyors fejlődés el­lenére megyénk továbbra is erősen mezőgazdasági jellegű. Az ip­artelepítés kedvezően befolyásolta az ipar összetételét. 1968-ra az ipar szerkezeti ará­nyai megváltoztak: az állami ip­arban a foglalkoztatott 30 százaléka a nehéziparban, 30 szá­zaléka a könnyűip­arban, az élel­miszeri­p­arban pedig 34 százalé­ka dolgozott. A munkások a párt politiká­ját helyeslik, magukénak vall­ják, amely marxista alapokon nyugszik, szélsőségektől mentes, reálisa­n fejezi ki a hazánkban végbement társadalmi, gazdasá­gi és politikai változásokat. Ezért a munkások készségüket fejezik ki annak megvédéséért és végrehajtásáért. A munkások értik és látják, hogy a munkásosztály hatalma a párt vezetésével jut érvényre. Tudják, hogy a párt irányító te­­vékenysége a fejlődés alapvető hajtóereje. Igénylik a párt sza­vát az üzemekben és az irányí­tó, még inkább az ellenőrző sze­retjét a cselekvésben kívánják látni. Jól fogadják, hogy az ál­lamhatalmi és más társadalmi szerveknél jelentős számú mun­kás van a vezetésben. A megyé­ben a tanácstagok között eredeti foglalkozását tekintve 524 ipari munkás van. A párt egyre növekvő tömeg­befolyása nem azonos mértékű a munkások egyes csoportjainál. A leghatékonyabb a régi szer­vezett munkások körében. Ide lehet sorolni még az üzemek törzsgárdáját, a kvalifikált szak­munkásokat, a termelést közvet­len irányító szakembereket, ve­zetőket. Közülük kerülnek ki a párt aktivistái, a szocialista bri­gádmozgalom vezetői és tagjai, a társadalmi és tömegszerveze­tek aktív résztvevői. Ez a cso­port politikailag a legképzet­tebb és legtapasztaltabb, politi­kai magatartását a tudatosság jellemzi. Az üzemi pártszervezeteik he­lyesen látják alapvető feladatu­kat. Igyekeznek megoldani a munkások ideológiai és politikai nevelését, elsősorban a párttag­ság felkészítésének és mozgósí­tásának útján. Helyes, hogy az üzemi pártszervezetek egyre több gondot fordítanak a dolgo­zók tájékoztatására, hangulatá­nak tanulmányozására. A kü­lönböző téves nézetekkel szem­beni határozott fellép­és azon­ban még sokszor elmarad. Gyakran hiányzik a kellő politi­kai bátorság is. Bár a pártszer­vezetek nevelő munkája ered­ményeként fejlődött a munká­sok szocialista tulajdonnal szembeni felelősségérzése, ez azonban még nem egyértelmű, mert hat még a társadalom és az üzem iránti közöny, ami olyasmiben is megnyilvánul, hogy „először a háztáji, azután az üzem.” A materialista világnézet tér­hódításához, a párt eszméinek elfogadásához a pártszervezetek következetes és szívós propa­­gandamunkája jelentős mérték­­ben járult hozzá. Az 1968,69-es oktatási évben a megyében ös­­­szesen 24 ezer munkás vett részt a politikai oktatáson, eb­ből hatezren a pártoktatás szer­vezett formáin. A pártszervezetek gazdaság­irányító és termelést ellenőrző tevékenysége javult A közgaz­dasági és elemző tevékenység mindinkább érvényesült mun­kájukban. Ez azonban a válla­lati önállóság korlátozott volta (telephely, gyáregység) miatt Folytatás a 2. oldalon) Módszertani útmutató A tanács igazgatási osztálya és a művelődési központ meg­beszélésre hívta össze azt a több mint száz aktívát, akik a mun­kahelyeken a családi ünnepsé­gek megrendezéséről gondos­kodnak. A több mint száz aktí­va ma találkozik és megbeszélik tapasztalataikat, illetve útba­igazítást kapnak, melyik ünnep­séget hogyan szervezzék meg hogyan készítsék azt elő és mi­ként bonyolítsák le. I város termelőszövetkezeteiben minősítették az őszi kalászosokat Sok kárt okozott a belvíz Mint minden tavasszal, az­ idén is megtörtént a termelő­­szövetkezetekben az őszi veté­sek, így a kenyérgabona, a ta­karmánygabona és a kétszeres minősítése. A vetéseket az őszi beállottság, valamint a növény jelenlegi nagysága, színe, bok­­rosodása alapján osztályozták. A közös gazdaságok összesen 10 ezer 135 hold kalászost ve­tettek, s eddig ebből a jelenté­sek szerint 336 hold pusztult ki, a meglevő 9 ezer 799 holdból pedig 4322 holdnyit minősítettek jónak, ez a vetésterület 44 szá­zaléka, 3868 holdat közepesnek és 1609 holdat, (17 százalék) gyengének. A minősítés a veté­sek március 20-i állapota alap­ján készült. Általános megálla­pítás, hogy gyengébbek a kalá­szosok, min­t a múlt év hasonló időszakában. Ennek oka rész­ben, hogy az optimális vetésidő után nem volt csapadék, néhol pjedig később vetettek. Ezért a növények nem keltek ki és fej­lőd­tek megfelelően. Befolyásolta állapotukat a nagy hőmérsékleti ingadozás következtében a fel­fagyás, és az, hogy nálunk a hótakaró sem borította a földet olyan vastagon. Mindezeket ta­lán kiheverték volna a növé­nyek, de a belvíz, amely jelen­leg közel kétezer hold őszi ve­tést borít, súlyosbítja a helyze­tet. A termelőszövetkezetek ada­tai szerint a Béke Tsz-ben a két­ezer holdnyi őszi vetésből eddig 240 hold pusztult ki. A Dózsa Tsz-ben hasonló a kenyérgabo­na, a takarmánygabona és a kétszeres együttes vetésterülete, itt még nem tudták felmérni, mekkora területen pusztult ki a belvíz miatt a növény. Az előbbi közös gazdaságban 1147, a Dózsa Tsz-ben 420 holdat mi­nősítettek jónak, a többi gyen­ge, illetve közepes. A Petőfi Tsz-ben 1278 holdból 15, a Sza­badság Tsz-ben 820 holdból 65, a Törekvésben 823 holdból 16 hold pusztult ki, a többi gazda­ságban még nem tudták felmér­ni a kárt Ami a minősítést il­leti, a Petőfi Tsz-ben 300, a Szabadságban 355, a Törekvés­ben­ 300, az Új Életben 1000, a Vörös Csillagban 800 hold őszi kalászos vetését értékelték jó­nak. ^ Jubileumi ünnepség a kollégiumban Az orosházi leány- és fiúkollégium szocialista kollégiummá avatásának 10. évfordulója alkalmából ünnepséget rendezett. Az egésznapos, színvonalas program az ünnepi beszéddel kez­dődött, majd kultúrműsor következett. Bandi Ferenc igazgató emlékezett meg az évforduló jeletősé­géről. A kultúrprogram részeként az énekkar tartott bemutatót. (Fotó: Gyevi)

Next