Ország-Világ, 1959. január-július (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-18 / 7. szám

A Magyar—Szovjet Barátság Hónapja kere­tében február 19-től rendezik meg hazánkban az idei szovjet film ünnepét. Műsorra kerül a '••Félkegyelmű*', **-Az én drága párom*, **A csodálatos kút-, *-A kapitány lánya-, a­­Kék nyíl-, a »Hattyúk tava- és a »Tengerészrevü-.­ ­ A FÉLKEGYELMŰ A megalázot­tak és megszomorítottak költőjének tragikusan szép művét, a Fél­kegyelműt megfilmesítették. Dosztojevsz­kij, aki korának reménytelensége és hiába­valósága felett érzett végtelen fájdalmát örökítette meg halhatatlan regényeiben, meghalt, mielőtt a celluloidszalag művésze­tét felfedezték volna Most mégis­­ az egyik legdivatosabb szcenáriumíró: mű­veit és szellemét az új műfajhoz, a filmhez idomítják. Különös, de mégis így van; lé­lektani motívumokra épült regényei elvi­selik a film követelményeit, sőt olykor egy-egy film méltóképpen tolmácsolja is. Miskin herceg a humanizmus apostola, Dosztojevszkij kedvenc regényhőse, akit mindegyik hősénél jobban szeretett, híven támad fel ezen a szovjet filmen. Az ő ar­cára esik az a fény, amelyik valamely ha­­sadékon át surran be valamerről — ponto­san nem is lehet tudni, merről — hogy vé­kony sugarával bevilágítson a kor és kór okozta sötétségbe. Ivan Pirjev rendező át­­érezte a nagy dosztojevszkiji kontrasztot, a fény és az árnyék játékát, a bűn és a tiszta­ság harcát. Miskin herceg — Jurij Jakovl­­jev nagyszerű alakításában — az emberi jóság szimbólumaként emelkedik ki a hangos, kicsinyes érdekeik után tülekedő emberek áradatából. Ahogy Miskin herceg Pétervárra utazik a vonaton, kulturált, halvány arca kiviláglik a durva, közönsé­ges fejek sokaságából. Vagy egy másik je­lenetben, Jepancsics tábornok fogadószo­bájában, törékeny alakja olyan magányos, m m­int az igazság a hamisság tengerében. A film hűen fejezi ki a regény első részének mondanivalóját: Miskin herceg kivételével a szereplők mindegyike a pénz hatalmában vergődik. A szovjet film ünnepének műsorán a Félkegyelmű első része szerepel. Az élmény épp ezért nem teljes — nem is lehet az. A többrészes filmek jogosultságá­nak kérdése merül fel az emberben, ami­kor elhagyja a mozi nézőterét, az az ér­zése, hogy a fim vé®et ért — mielőtt va­lóban befejeződött volna. han szereti meg egymást Vlagyimir és Varvara. A fiú megkapja orvosi diplomá­ját, s arra készül, hogy vidéken gyó­gyítsa a falvak népét. Magával akarja vinni a lányt, aki színésznő szeretne lenni, s ahhoz, hogy a fiút kövesse, fel kellene adnia álmait... Aztán jön a háború. Sor­suk ismét összefonódik, hogy rövid idő múltán újra fájdalmasan szétváljon. A háború befejezése után Vlagyimir családot alapít, felesége, gyereke van már, amikor az első szerelem igaz érzése és ereje mégis Varvarához sodorja. A film drámai jelene­tek sorára és két kitűnő színész, Inna Ma­karova és Alekszej Batalov játékára bízza a rendkívül dús cselekményt. S bár ma­gasfokú a film feszültsége, a húsz eszten­dőt átívelő drámai történet csomópont­jait nem sikerült mindig tökéletesen ábrá­zolni, nem találnak rá minden esetben arra az epizódra, amelyik leghívebben és leg­mélyebben rajzolhatná meg a főhősök élet­útját. J. Hejfic nagy rutinja és rendezői tudása remek ötletekkel kíséri a cselek­ményt, ám ez csak könnyíti, de nem ellen­súlyozza teljesen a nagy élményt nyújtó film zsúfoltságát. A »Félkegyelmű­« Miskin hercege (Jurij Jakovljev) »Az én drága párom­ című­­filmből­ ­ AZ ÉN PRÁGA PÁROM Két ember szereti egymást, de csak húsz esztendős hosszú hányattatás után ta­lál egymásra. Ezt az örök témát formálták a vászonra nagyon is mai szemmel, ko­runkra jellemző hősökkel. Még diákkorú­ A CSODÁLATOS KÚT A gyerekek kisfiún-sorozatot kapnak a szovjet film ünnepétől. A műsor három rajzfilmje elbűvölő. »A csodálatos kút­» régi népmesét elevenít fel a jó kislány­ról és a rossz kislányról, varázs­osan naiv tanulsággal. A farkas és a hét kisgida is­mert története szellemes rajzokban moz­gatja meg az apróságok nyiladozó fantá­ziáját, a harmadik film pedig a »Mese a rossz tanulóról­«, az utóbbi esztendők egyik legötletesebb rajzfilmje. A Szovjetunió­ban rendkívül népszerű Resetnyikov »Megint kettes« című festménye szolgál­ta hozzá az alapötletet. A kép haszontalan, rossz tanuló főszereplője megelevenedik, s különböző kalandok árán belátja, hogy ta­nulnia kell. Humoros, tehetséges kis mű ez, könnyedén és szellemesen találja el a mese alaphangját. (halasi) Négy kisgida a két kisgidáról szóló szovjet rajzfilmből AN­ATOLL! KUZNYECOV: A LEGENDA FOLYTATÁSA (Modern Könyvtár sorozat) szovjet—magyar barátság hónapjára jelent meg meg Kuznyecov, a most feltűnt fiatal szovjet író első regénye, A legenda folytatása. Ebben az érettségizett, az életbe kilépő fiatalok problémáit veti fel a szerző. A regény egy nagy szibériai építkezésen játszódik, ahol az író maga is sokáig dolgozott, mint betonozó. Az építkezés kavargó, színes, minden rendű és rangú ember­­áradatából emeli ki és rajzolja meg rendkívül éles szemmel és finom tollal könyvének alak­jait. A fiatalok közül csak a legjobbak kerülnek az egyetemre. Sokan azok közül, akik nem ju­tottak az egyetemre, felteszik a kérdést: ez hát a sokszor megálmodott ragyogó jövő? S hogyan lehetséges, hogy a gyárigazgató lányának annyi a zsebpénze, mint egy munkásasszony egész havi fizetése? És honnan kerülnek elő az ügyeskedők, a bércsalók, a szélhámosok? S miért vallja Vik­tor, az egyik diák, hogy csak a törtetők, a nagy­szájúak érvényesülnek? Kuznyecov lázas érdeklődéssel, őszinte segí­­teniakarással kutatja a problémák megoldását. Nyitott szemmel jár az életben és keresi az élet igazi célját, értelmét. Bátran, néha élesen, de őszintén veti fel — és válaszolja meg — mind­azokat a kérdéseket, amelyek a fiatalságot, s így természetesen őt is foglalkoztatják. Regénye nem hibátlan Irodalmi alkotás. Egyes felvetett problémákra nem tud kielégítő választ adni, de a becsületes, dolgozó emberek melletti világos és pozitív állásfoglalása, őszinte segíteni­­akarása, újszerű, fiatalos hangja mindvégig iz­galmas, lebilincselően érdekes olvasmánnyá avatja első művét. (Európa Kiadó.) _____ (A. J.) Egy szép­ könyv Az Akadémia Kiadó és az Offset Nyomda párat­lanul szép, monumen­tális, tartalmánál fogva is egyedülálló ritkaság­gal gazdagította könyv­kiadásunkat. A mű cí­me: Régi magyarországi faszobrok — alig árul el valamit a könyv tartal­máról, a 86 remek re­produkcióról és e mű­fajt kitűnően ismerő Aggházy Mária bevezető tanulmányának színvo­naláról. Az album fény­képeit Schüler Alfréd szívós kutatómunkával és kiemelkedő szakmai tudással készítette. A feltáruló képek a témák kiválasztása és a kivitel színvonala tekintetében is a ritka meglepetés erejével hatnak. A kötetet több nyelven is kiad­ták. Így hát a világ minden táján forgalomba hozható. (V) Toporci Madonna Sziráky Judit: Orbán (Szépirodalmi Könyvkiadó) Nemcsak az embereknek , mondanivalóik­nak, lelki világuknak is van árnyéka. Ezek az árnyékok jelzik a mélybe húzódó összefüggése­ket, a háttér titkait, a ki nem mondott titkokat. Sziráky Judit a lélek sötétjébe búvó árnyak költője. De ezt a világot nem pszichikai fur­­fanggal, nem ellágyuló rokonszenvel közelíti meg, hanem egyfajta rideg tárgyilagossággal, szilárd biztonsággal. Lehet árnyakat rideg tár­gyilagossággal, szilárd biztonsággal megközelí­teni? Lehet, talán lehet. Mindenesetre ez a lát­szólagos ellentmondás a jellege Sziráky Judit írásainak, ez teszi az írót magányossá és rokon­talanná irodalmi életünkben. (Ha rokonait ke­ressük, talán a szláv lélek egykori klasszikusai között találhatjuk meg.) S még egy megjegyzés: ez a szó: köd — a könyv első felének csaknem minden oldalán többször is felbukkan. S ez is jellemző Sziráky Judit költészetére. Kemény pillantással, szilárd világnézetén át méri fel az életet — de a köd, mely írásain megül, minden szavába, fürkésző szemének minden tekintetébe és a hősei, de még a tárgyak közé is szüntelen beszivárog. A köd és az árnyék biztos léptű, ke­mény itéletű költője az­­Orbán- trója. Szokat­lan jelenség, rokontalan lélek, meglepő tehetség. (»*•)

Next