Ország-Világ, 1965. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-03-17 / 11. szám
Évente mintegy 50 000 tonna műgumit termelnek itt. Ebből a mennyiségből 1 600 000 műabroncsot lehet előállítani. Ez 250 000 tehergépkocsi teljes felszerelése, vagy 1 700 000 gumiabroncsot készíthetnek ebből, ami 440 000 traktor számára elegendő. Az itt készült műgumiból villamos kábeleket, szigetelő anyagokat, egészségügyi cikkeket, borító lapokat, cipőket, palack-dugókat is előállítanak. Több mint ezer készítménynél használják fel a műgumit. A szintetikus gumin kívül 18 000 tonna fenolt, több mint 11 000 tonna acetont és 6500 tonna polietilént állítanak itt elő. A hatalmas üzemet tovább korszerűsítik. Ma már sok csehszlovák, szovjet, angol, nyugatnémet és olasz gép járul hozzá ahhoz, hogy szüntelenül emelkedjék a munka termelékenysége. Fiatal az üzem, fiatalok a vezetői és munkásai is. 4200 ember dolgozik itt s az átlagéletkor mindössze 27 év. Nagyon szép élmény egy ilyen modern gyár megtekintése, de emberileg a legmegindítóbb a gyár vezérigazgatójának története. fiatalok siktet Bunea Petre vezérigazgató alacsony, feketeszemű, barna, mokány kis ember. Balázsfalván született. Apja földhözragadt szegényparaszt volt, mindössze két elemit végzett. A fia úgy kezdte az életet mint az apja és minden más őse. Piciny gyermekkorában már kényszerítette az élet a munkára, őrizte az állatokat, járta az erdőt, küszködött, nyomorgott. A felszabadulás után gimnáziumba kerülhetett, majd egyetemet végzett, és a Szovjetunióban folytatta tanulmányait. Apja jóformán alig tud írni-olvasni, ő pedig magas tudományos képesítést szerzett. A kombináttal együtt fejlődött. És most, 32 évesen már évek óta vezérigazgatója ennek az óriásnak. Helyettese erdélyi magyar, Erdős Ernő, szintén a Szovjetunióban végzett, ugyancsak fiatal. Ezek az emberek lelkesen, magabiztosan és kellő szaktudással állnak felelősségteljes posztjukon. Ez a szimpatikus, kedves, szinte gyerekembernek látszónagyfőnök-« sokat kapott a szocialista rendszertől, de igyekszik is tudása legjavát adni népének. Megható történetet mondott el nekem a műgumi születéséről. Három évvel ezelőtt indult meg a kombinátban az első gép. Ekkor az hitte, hogy életének ez a legboldogabb napja. Pedig a legboldogabb nap akkor volt, amikor az első műgumi-tömbök leváltak a futószalagról . Rengeteget dolgoztunk, éjszakáztunk — mondta.Ezeknek az embereknek, akik a műgumi előállításán fáradoztak, 90 százaléka még nem is látott műgumit. Izgultak, drukkoltak, vajon milyen lesz elsőszülöttjük? Jó lesz-e, szép-e, hasznos lesz-e? A munkások, mérnökök azt szerették volna, ha 1963 május 1-re jelenthetnék a pártnak és a kormánynak, hogy kész a műgumi. Sok volt azonban a kudarc, a kezdeti tapasztalatlanság. Éjjel-nappal benn voltak a mérnökök és jómagam is — és itt egy kissé felélénkült a hangja — már szédelegtem, minden pillanatban azt hittem, hogy összeesem, úgy vártuk az eredményt. Az egyik hajnalban gyalog indultam el lakásom felé. Alighogy a kapuhoz értem, már rohant egy gépkocsi és közlik, hogy megvan a gumi. Amikor visszaértem, az emberek örömükben táncoltak, boldogan ölelték, csókolták egymást. Ez volt életem legszebb élménye. Mindnyájan éreztük az alkotás örömét, sírtam a boldogságtól. Irigykedve bár, de a tőkések is kénytelenek elismerni eredményeiket. Dr. Reinhard Woller, az NSZK egyik vegyipari szakembere, a vegyipari szaklap főszerkesztője a következőkben jellemezte munkájukat: »A világtechnika színvonalán áll... önök hatalmas vegyipart építettek ki az utóbbi 10 évben. Üzemüket a rendkívül magas technikai színvonal jellemzi. Ez itt szembetűnőbb, mint a vegyipari tradíciókkal rendelkező nyugat-európai országok üzemeiben, ahol az új mellett tartja magát a régi is, mely sokszor elhomályosítja az újat. Onesti, a hajdani sáros kis falucska is megváltozott. A gumigyár és más itt lévő üzemek munkásai részére 6700 lakást építettek. Alátogató csak elismeréssel adózhat az itt dolgozó munkásoknak és mérnököknek, mert amit építettek, az méltó korunkhoz, a XX. századhoz, a szocializmushoz. Szebelkó Imre Az onesti vegyikombinát A kombinát egyik üzemrészlege, ahol az emberi munka csupán a gépek ellenőrzésére szorítkozik A vegyikombinát éjszakai panorámája 15