Ország-Világ, 1965. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-03-17 / 11. szám

Évente mintegy 50 000 tonna műgumit termelnek itt. Ebből a mennyiségből 1 600 000 műab­roncsot lehet előállítani. Ez 250 000 tehergépkocsi teljes fel­szerelése, vagy 1 700 000 gumi­abroncsot készíthetnek ebből, ami 440 000 traktor számára elegendő. Az itt készült műgu­miból villamos kábeleket, szige­telő anyagokat, egészségügyi cikkeket, borító lapokat, cipő­ket, palack-dugókat is előállíta­nak. Több mint ezer készít­ménynél használják fel a mű­gumit. A szintetikus gumin kí­vül 18 000 tonna fenolt, több mint 11 000 tonna acetont és 6500 tonna polietilént állítanak itt elő. A hatalmas üzemet tovább korszerűsítik. Ma már sok cseh­szlovák, szovjet, angol, nyugat­német és olasz gép járul hozzá ahhoz, hogy szüntelenül emel­kedjék a munka termelékeny­sége. Fiatal az üzem, fiatalok a ve­zetői és munkásai is. 4200 ember dolgozik itt s az átlagéletkor mindössze 27 év. Nagyon szép élmény egy ilyen modern gyár megtekintése, de emberileg a legmegindítóbb a gyár vezér­­igazgatójának története. fiatalok siktet Bunea Petre vezérigazgató alacsony, feketeszemű, barna, mokány kis ember. Balázsfal­­ván született. Apja földhözra­gadt szegényparaszt volt, mind­össze két elemit végzett. A fia úgy kezdte az életet mint az ap­ja és minden más őse. Piciny gyermekkorában már kényszerí­tette az élet a munkára, őrizte az állatokat, járta az erdőt, küszködött, nyomorgott. A fel­­szabadulás után gimnáziumba kerülhetett, majd egyetemet végzett, és a Szovjetunióban folytatta tanulmányait. Apja jó­formán alig tud írni-olvasni, ő pedig magas tudományos képe­sítést szerzett. A kombináttal együtt fejlődött. És most, 32 évesen már évek óta vezérigaz­gatója ennek az óriásnak. He­lyettese erdélyi magyar, Erdős Ernő, szintén a Szovjetunióban végzett, ugyancsak fiatal. Ezek az emberek lelkesen, magabizto­san és kellő szaktudással állnak felelősségteljes posztjukon. Ez a szimpatikus, kedves, szinte gyerekembernek látszó­­­nagy­­főnök-« sokat kapott a szocialista rendszertől, de igyekszik is tu­dása legjavát adni népének. Megható történetet mondott el nekem a műgumi születésé­ről. Három évvel ezelőtt indult meg a kombinátban az első gép. Ekkor az hitte, hogy életének ez a legboldogabb napja. Pedig a legboldogabb nap akkor volt, amikor az első műgumi-tömbök leváltak a futószalagról . Rengeteget dolgoztunk, éj­szakáztunk — mondta.­Ezeknek az embereknek, akik a műgumi előállításán fáradoztak, 90 szá­zaléka még nem is látott műgu­mit. Izgultak, drukkoltak, vajon milyen lesz elsőszülöttjük? Jó lesz-e, szép-e, hasznos lesz-e? A munkások, mérnökök azt szerették volna, ha 1963 május 1-re jelenthetnék a pártnak és a kormánynak, hogy kész a mű­gumi. Sok volt azonban a ku­darc, a kezdeti tapasztalatlan­ság. Éjjel-nappal benn voltak a mérnökök és jómagam is — és itt egy kissé felélénkült a hang­ja — már szédelegtem, minden pillanatban azt hittem, hogy összeesem, úgy vártuk az ered­ményt. Az egyik hajnalban gya­log indultam el lakásom felé. Alighogy a kapuhoz értem, már rohant egy gépkocsi és közlik, hogy megvan a gumi. Amikor visszaértem, az emberek örö­mükben táncoltak, boldogan ölelték, csókolták egymást. Ez volt életem legszebb élménye. Mindnyájan éreztük az alkotás örömét, sírtam a boldogságtól. Irigykedve bár, de a tőkések is kénytelenek elismerni ered­ményeiket. Dr. Reinhard Wol­­ler, az NSZK egyik vegyipari szakembere, a vegyipari szaklap főszerkesztője a következőkben jellemezte munkájukat: »A világtechnika színvonalán áll... önök hatalmas vegyipart építettek ki az utóbbi 10 évben. Üzemüket a rendkívül magas technikai színvonal jellemzi. Ez itt szembetűnőbb, mint a vegy­ipari tradíciókkal rendelkező nyugat-európai országok üze­meiben, ahol az új mellett tartja magát a régi is, mely sokszor el­homályosítja az újat.­ Onesti, a hajdani sáros kis falucska is megváltozott. A gumigyár és más itt lévő üze­mek munkásai részére 6700 la­kást építettek. A­­látogató csak elismeréssel adózhat az itt dol­gozó munkásoknak és mérnö­köknek, mert amit építettek, az­ méltó korunkhoz, a XX. század­hoz, a szocializmushoz. Szebelkó Imre Az onesti vegyikombinát A kombinát egyik üzemrészlege, ahol az emberi munka csupán a gépek ellenőrzésére szorítkozik A vegyikombinát éjszakai panorámája 15

Next