Ország-Világ, 1965. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1965-09-22 / 38. szám
F orintos Ernő a harmincas éveikben a Balaton mellett kézbesítette a leveleket, és különösen a nyári fürdőzések idején már hivatásánál fogva is sóik tragédiának volt szem- és fültanúja. A győri postás ötvenéves, levelei ma is sokszor szomorú könnyek előidézői. Bizonyításként elém rak egy táviratot, amelyben ez a mondat áll: «Gyuszi vízbefulladt — vasárnap temetik.« — Látja, kevesebb hasonló tartalmú levelet akartam kézbesíteni, ezért határoztam el 1958-ban, hogy kertemben egy olyan úttorővárost építek, amelynek «-utcáin« a környék gyermekei játszva tanulhatják a helyes közlekedés szabályait — mondja a városalapító. Terve remekül sikerült, hiszen Ernő bácsi kertjét ma már nemcsak a szomszéd gyerekek keresik fel, de messzi falvak iskolásai is járnak oda «városnézőbe«. És az ezermester postás kifogyhatatlan az ötletekből. A makett-házakból épült és miniatűr KRESZ-táblákkal ellátott úttörőváros és úttörőfalu után, fia segítségével «tanmedencét« is épített, amelyben az életmentés fortélyait gyakorolhatják a gyerekek. Figyelemreméltó javaslatai vannak sírra is, hogy az úttörővárost, hogyan lehetne a legkisebb iskolákban is olcsón előállítani. De Forintos Ernő nemcsak a javaslatokból kifogyhatatlan, hanem a türelemből is. Hallatlan ambícióval szorgalmazza valemennyi ötletének megvalósítását. Talán ez a nagy buzgalom is oka, hogy nem mindenhol találkozik kellő megértéssel. Pedig néhány javaslatára érdemes odafigyelni, hiszen a «Forintos ötletek« — fillérekből megvalósíthatók. (Kóliai) Dr. Vértes László, aki már Sámuel feltalálása előtt is híres volt, de most még híresebb lett... (Bojár Sándor felvételei) SÁMUEL, A HOMO ERECTUS A lelőhelyek és leletek pontos feltérképezése (Dobosi viola ötödéves archeológus) S ámuel történelem volt és történelem lesz. Az ugyan bizonyos, hogy régmúlt korok krónikásai nem ezen a néven örökítették meg, de a ma történészei bizonyára ezen a néven fogják beírni a régészet történelemkönyvébe. Mert Sámuel régészeti tény, sőt régészeti csoda, mégpedig a csodák között is a legjavából való. Sámuel ugyanis körülbelül félmillió éves homo erectus, vagyis ősember, kinek csontjait és eszközeit egy település területén találták, szaknyelven szólva: elsődleges lelőhelyen. Ehhez hasonló méretű és jelentőségű lelet csak egy van a világon (ebből a korszakból) Leakey professzor híres Olduvai embere, aki valószínűleg idősebb, mint Sámuel és ugyanilyen so- katigérő, tudományos szempontból értékes település körzetében találták. Sámuel, a homo erectus, augusztus 21-ig álom volt, dr. Vértes László, a világhírű magyar régész-kutató álma, s ezen a napon, Sámuel napján, valósággá lett. Nem egy egész emberi test került elő. Nem is egy teljes fej, csak egy koponyacsont, pontosabban talán koponyafelület — de már ez is páratlan jelentőségű. A lelőhelyen a Tatához közeli Vértesszőlősön még folynak a kutatások — Sámuel még csak a minap került be nagy óvatoskodások között a Nemzeti Múzeumba. Még korai lenne végleges eredményekről beszélni. De egy már biztos: hazánk őstörténetében egy fontos fejezetet e lelet tanulmányozása utált teljesen át kell írni... Ilyenformán lett Sámuel valóban történelmi jelentőségű lelet... (f. <jy.) WALLASEY: Úgynevezett napialak és alumínium-reflektorok övezik ezt a most elkészült iskolát, az angol építészek kísérleti épületét. A napfalak és alumínium-reflektorok ugyanis összegyűjtik az épületre verődő napsugarakat, elektromossággá alakítják, amit aztán az iskola áramellátására, hűtésére, vagy melegviztárolójának fűtésére használnak TORONTO: A kanadai Nemzeti Kiállítás magyar pavilldfijában készült ez a felvétel, az immár világhírű Kóró Józsefné, Kis Jankó Bori-emlékéremmel kitüntetett népművészről, aki pingáló művészetét mutatta be Sharp kanadai kereskedelemügyi miniszternek és a filmhíradók és televíziók munkatársainak