Ország-Világ, 1966. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-27 / 17. szám
vekedés történik, hiszen a tárgyak anyagi értéke mellett számunkra fontos a muzeális értéke, ami a legtöbb esetben ennek sokszorosa. A műtárgy a múzeumban kezd újra »élni«, s ez a második élete minden bizonnyal értékesebb, hiszen itt már nem egy emberé, itt már mindenkié. Egyébként tizenöt éve vizsgáztam a Tudományegyetem muzeológus szakán, s azóta végzem a felsoroltakon kívül a hivatás talán legérdekesebb részét: részt veszek a műtárgyak védetté nyilvánításában, előadásokat tartok és kutatásaim eredményéről tanulmányokat írok. — Ékszerek, drágakövek között él. Melyiket szereti a legjobban? — Nem tudok választani — mondja elgondolkozva —, valamennyit szeretem. — És viselni? Elmosolyodik. — Műanyag nyakláncot hordok. Nagyon értékes számomra. Emlék ... Szántó Gábor A Gyémántvasárnaponcsak 3487 látogató nézhette meg az ékszereket és drágaköveket; a kiállítást egy hét múlva ismét meg kellett rendezni (Bojár Sándor felvételei) 18 VARSÓI RIPORTUNK: Smisi Lodzban, a lengyel játékfilmek fővárosában, egy rendezői felkiáltásból ismerték meg: - Ez a Beata - csodálatos... Antonin Bohdziewicz, aki felkiáltott, ismert filmrendező volt, tekintélyes szavú ember, ráadásul, ott, a házivetítőben, ahol a próbafelvételeket nézte, nyomban kijelentette: - Ez a lány, ez a Beata Tyszkiewicz fogja Klára szerepét játszani. Így kapta meg, tíz évvel ezelőtt a nyúlánk, karcsú, szőke hajú varsói gimnazista „A bosszúdnak, a lengyel Aleksander Fredro ma már klasszikusnak számító komédiájának egyik főszerepét. Beata Tyszkiewicz 1938-ban született. Kora gyermekkorától filmről, filmszerepekről beszélt, álmodott, s amikor Bohdziewicz rendező tehetségkutató útján felkereste azt a gimnáziumot, ahova a kislány járt, tanárai nyomban Beátát ajánlották, mondván: „Hátha felvirrad számára a nagy lehetőségek napja.” És a nagy lehetőségek napja valóban felvirradt. A fiatal lány útja előbb a filmstúdióba, majd a varsói Színművészeti Főiskolára vezetett. Még be sem fejezte tanulmányait, amikor, 1959-ben, már élete második főszerepét alakítja Wojciech Has „Egyszobás lakó” című filmjében, amely a festő-műtermek bohém világában játszódik. A nagy szerepet kicsi követi, epizódalakítás az „Üveghegyek” című filmben, majd főszerep Jan Batory sajátos hangvételű szatírájában „Az Elnök Úr látogatásáéban. Ez a film 1961-ben San Sebastianban elnyerte a „Silver Shell” díjat, Beata Tyszkiewiczre ekkor a nemzetközi filmélet szakemberei, kritikusai is felfigyeltek. A figyelmet széles körű hazai és nemzetközi közönségsiker követte, méghozzá két mű révén, előbb Jan Rybkowski „Ma éjjel meghal a város”, majd pedig Andrzej Wajda „Sámson" című alkotásában. Wajda, a már híres rendező, és Beata, a mind népszerűbb színésznő találkozása nagyobb jelentőségűnek bizonyult, mint azt eredetileg gondolni lehetett volna: a „Sámson” óta Beata Tyszkiewicz Andrzej Wajda élettársa. A színésznő művészi pályája azonban - legalábbis még egy ideig - független maradt Wajda életművétől. Tadeusz Konwicki „Mindszentek” című filmjében egy partizánlányt alakít, majd az „Akik késnek” című novellafilm egyik epizódjában játszott. Ekkoriban, 1962-ben már sztár. A Petelski-házas- Kevés pihenőjét szívesen töltik a szabadban . ..