Ország-Világ, 1969. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1969-08-20 / 34. szám
AZ ORSZÁG-VILÁG Petőházi Mihály albertirsai olvasónak most került kezébe az az 1911. január 24-i lapszámban megjelent „Milyen az igazi szauna* című cikkem. Levelében arra kér tanácsot, hogy a saját maga által készítendő szaunához milyen köveket használjon: megfelel-e ahhoz a Duna-kavics? Kellő tapasztalat nélkül házilag szaunát készíteni ma még Magyarországon kétes sikerű vállalkozás, hiszen a szaunában 100 fokos temperatúrát kell előállítani, ami csak különleges kályhával lehetséges. Ezek rendszerint villanykályhák, melyeket külföldön (Finnországban, Svájcban, NSZK-ban, de az NDK-ban is) már gyártanak, de devizaigényesek és áruk 5 ezertől 25 ezer forintig terjedő érték közt mozog. Tatai kísérleti szaunánkban — melyről az említett cikkemben írok — egy keletnémet gyártmányú szaunakályha működik, amellyel kapcsolatban levélírónk éppen azt érti félre, mintha a kövek behozatalával lett volna nehézség, holott a cikk megírása idején, 1965-ben még maga az NDK-ból megrendelt kályha is hiányzott. Ez időközben megérkezett, több éve üzemel, s benne a hazai kövek kikísérletezése van folyamatban. Ezek a kísérletek azt mutatták, hogy — ellentétben azzal, amit levélírónk gondol — a Duna-kavics egyáltalán igen kevéssé alkalmazható szaunakőnek, mivel abban kevés a mélységbeli eredetű (kissé közkeletű kifejezéssel vulkanikusnak mondott) kőzet. A kvarcos és mészkő jellegű kavics a gyakoribb, amely a szaunakályhában való 7— 800 fokig történő felhevítéskor hamar szétesik. A diabáz, a gránit az eddigi tapasztalatok szerint hazánkban is viszonylag könnyen beszerezhető szaunakő. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a szauna olyan speciális és nagy tapasztalatot, tárgyismeretet igénylő fürdőfajta, mely nálunk egyelőre inkább csak közületek (sportegyesületek, fürdőintézmények, vállalatok, stb.) részére jöhet szóba. Ez idő szerint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat műszaki szakosztálya (Budapest Vin. Múzeum utca 7.) vállalja szakszerű szaunatervek elkészítését. Képünkön bemutatjuk a finn rendszerű szaunakályhát („Helo”-típus). Dr. Bauer Jenő Műszaki Egyetem Ásványföldtani Tanszéke tudományos főmunkatárs Ezt a tésztát! „Tisztelettel kérem a tamazsadányi Egyetértés Mgtsz. asszonyait, hogy az eladásra szánt tésztát, amelyet szárított állapotban küldenek a budapesti üzletekbe, egyenletesre nyújtsák ki. Enyhén szólva nem valami nagy boldogság, ha az időhiányban szenvedő dolgozó nő olyan késztésztából eredő túrós csuszát tesz a családja elé, amely megfekszi a gyomrot, mert az egyik fele szétfőtt, a másik felével meg kopogni lehet az asztalon. Már önmagában az is bosszantó, hogy a Békéscsabai Konzervgyár kitűnő, márkás tésztakészítményeit elvétve lehet kapni az üzletekben. Ám ennél sokkal nagyobb méreg, ha az embert olyan tésztával akarják megetetni, amely drága és ehetetlen. A gusztusos csomagolású, kitűnő gyári tészta kilója 15 forintba kerül, a súlyos kifogás alá eső kézi gyúrású tésztáért 35 forintot kérnek. Drága mulatság a házi túrós csusza, különösen, ha az a szemétben köt ki”. — T. E. Ha van, miért nincs? Olvastam az Ország-Világban egy hirdetést, amelyben az import gumisaruk vásárlására hívják fel a figyelmet. Megpróbáltam beszerezni, sajnos, nem sikerült, mert sem lakóhelyemen, sem Veszprémben nem árulnak ilyen strandcipőt. Ha nincs, miért hirdetik, ha van, miért nincs gumisaru?” — kérdi Bankó Lászlóné, Nemes vámos. Kérdés a nemzetiségi fiatalok oktatásáról Siklósi Lívia Tg. Muresből (Románia), a nemzetiségi, úgynevezett kétajkú ifjúság magyarországi oktatási lehetőségekről és formáiról kér tájékoztatást. Alkotmányunk a Magyar Népköztársaság területén élő valamennyi nemzetiség számára biztosítja a nemzeti kultúra ápolását és az anyanyelven való oktatás lehetőségét. Az idegen nyelvű oktatás — a legutóbbi művelődésügyi miniszter utasításának értelmében — az általános, közép és egyetemi képzési formákon kívül a nemzetiségi óvodákra is kiterjed. Az utasítás szerint minden helységben, ahol az idegen ajkú lakosság lélekszáma szükségessé teszi, nemzetiségi óvodákat kell létesíteni, vagy a magyar nyelvű óvodát — a szülők többségének kérésére —, nemzetiségi óvodává lehet szervezni. Ezekben az irodalmi anyanyelvet oktatják a német, a szlovák, a szerbhorvát és a román ajkú szülők gyermekének. Levélírónk kérésére közöljük, hogy román tannyelvű gimnázium Gyulán működik. A budapesti bölcsésztudományi karon 2, a szegedi Tanárképző Főiskolán 6 szakon tanulnak a hallgatók román nyelvet. Szakmunkásképzés a dolgozóknak Lédéczi Gusztáv foktőr olvasónk levelében azt kérdi, hogyan szerezhet szakképesítést a tanulóviszonyban nem álló dolgozó? Kérdéséhez hozzáteszi, hogy jelenleg a galvanizáló szakmában, gépésztechnikusi végzettséggel dolgozik. A Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a tanuló viszonyban nem álló dolgozók a szakmunkásképesítést kétféle módon érhetik el: szervezett felnőttképzés (szakmunkásképző tanfolyam útján) és szakmai gyakorlattal egybekötött egyéni felkészülés alapján. A szakmunkásvizsgára bocsátás feltételei (gépésztechnikusi képesítéssel) : 2,5 éves, tíz éven belül szerzett szakmai gyakorlat a galvanizáló szakmunkás munkakörben; 77 életév betöltése; és eredményes szakmunkásvizsga. Levélírónk szakmunkásvizsgára jelentkezhet a lakóhelyéhez közel levő 109 számú Ipari Szakmunkás-, képző Intézetnél (Baja, Szegedi u. 1.). A technikusi képesítés a rövidebb szakmai gyakorlaton túl más előnyt is jelent, nem kell a közismereti tantárgyakból tantárgyi vizsgát tenni. Két baba — két segély 18 éves vagyok. Kislányom után gyermekgondozási segélyt kapok. Szeretnék még egy kisbabát, hogy a kettő, mint mondjuk „egy füst alatt” nevelődjék. Vajon hogyan alakul a két gyerekre a gyermekgondozási segély? — kérdi Gonda Sándorné, budapesti olvasónk. A második gyermek születése megszakítja a gyermekgondozási segélyt. Az újabb szülést követően ugyanis 20 héten át ismét a teljes kereset jár terhességi-gyermekágyi segélyként. A 20 hét letelte után a két gyermekre, egyenként 600 forint gyermekgondozási segélyt kaphat, a rendeletben megszabott korhatárig, amíg a gyermek eléri a 3 éves kort. „Korhatár nélkül? — címmel közöltünk lapunk 30. számában egy glosszát, amelyben szóvá tettünk egy — reméljük egyedülálló — esetet, kisiskolások csoportos krimifilm-nézésével kapcsolatban. Nyári napközi több is van a Margitszigeten, köztük a legnagyobb, a XIII. kerület „Petőfi Sándor" napközis tábor, ahol több mint ezer gyermek tölti a vakációját. A tábor pedagógusai jogos kívánságának teszünk eleget, amikor leszögezzük: nem róluk van szó. A szóban forgó eset a Tervhivatal nyári napközijében történt meg, ahol reméljük, levonták a megfelelő konzekvenciát. Ismételjük: meggyőződésünk, hogy a glosszában említett eset egyedülálló, mégis szóvá tettük, mert gyermekeinkről van szó, akiket amúgy is rengeteg, pedagógiai szempontból nem kívánatos hatás ér a külvilág részéről. Ne segítsük elő ezt még intézményesen is! Szauna — hazai módra A MAGYAR HANGLEMEZGYÁRTÓ VÁLLALAT I Schöck—S. Nagy: Hordár (Zalatnay S.) 10 (—) SP 562 Raskin—Tardos: Azok a szép napok Havasi—S. Nagy: Lány az éjszakában (Harangoz T.) II. KOMOLYZENE 1. LPX 1194 Kodály: I. TÁNCZENE 5. (-) SP 589 Fenyő—Révész: Utazni jó 1. (1) SP 590 Presser—Adamis: (Hungária egy.) Naplemente 6. (—) SP 597 Schöck— Régi csibészek Sztevanovity: (Omega egy.) A festő és a fecskék 2. (2) SP 592 Szörényi—Bródy: (Kovács K.) Rockandroll Rézi 7. (—) SP 598 Lendvay—Szenes: Mákosrétes A magamfajta lány (ülés zenekar) (Harangozó T.) 3. (—) SP 588 Ondracek—Tardos: 8. (—) SP 596 Havasi—S. Nagy: Lady Carneval Öreg fák alatt (Korda Gy.) (Mátray Zs.) 4. (—) SP 595 Turco—Vándor: 9. (—) SP 565 Ferenreisz—Szenes: Július Tölcsért csinálok (Poór P.) a kezemből bestsellerlistára, 1969 július hó Háry János — szvit Galántai táncok Marosszéki táncok Bp. Filharmóniai Társaság zenekara Vez.: Ferencsik János 2. LPX 11361 Melis György bariton-áriákat énekel (Sevillai borbély, Figaro házassága, Varázsfuvola, Traviata, Faust, 4. LPX 1231 Bach: C-dúr prelúdium és fúga Esz-dúr triószonáta d-moll toccata és fúga Lehotka Gábor (orgona) LPX 11391 Farkas Ferenc: Tavasz várás Gyász és vigasz Piccola musica di concerto Planctus et consolationes Melis György (bariton) Dénes Vera (gordonka) Vez.: Ferencsik János, Sándor Frigyes Don Juan, Falstaff, Orfeusz Anyegin, Háry János c. operákból) Fagottversenyek Janota Gábor (fagott) Vez.: Sándor Frigyes 3. LPX 11346 Vivaldi: 26 LEVELEZŐK KLUBJA „Tisztelt Szerkesztőség! Figyelemmel kísértem a lapban megjelent magányosságról szóló vitát, majd olvastam a felhívást és elmentem a csepeli Radnóti Miklós Művelődési Házban megrendezett nyilvános összejövetelre. Jól éreztem magam és kedvet kaptam ahhoz, hogy a kispesti magányosok klubját is felkeressem. Néhány nap múlva ellátogattam. Ott ismertem meg egy fiatalembert, akivel megszerettük egymást. Eljegyzett. Nekem tehát a magányosok klubja boldogságot hozott. Remélem, hogy egész életre szólót.” Barka Mária, Budapest. „A gimnázium levelező hallgatója vagyok és nagyon boldogtalan, mert — fiatal korom ellenére —, nincs társaságom. Leveleznék 18—20 éves fiatalemberekkel, akiket szintén nem kényeztetett el a sors. — Jelige: „Slötvös”. „Remesem a Kiuopanen is megtalálom azt akit majd megszeretek. Elvált asszony vagyok. 16 éves leányommal élek. 40—50 év közötti szakmunkás férfiakkal leveleznék. Jelige: Várok rád.” Tanárnő klubtagokkal levelezne budapesti magányos tanár. Jelige: ,,Egyedül”. 39 éves diplomás férfi otthoni szerető, nem dohányzó társat keres. — Jelige: „Mit ér a szépség, ha a lélek néma?” 19 éves lakatos, egyszerűbb lánynyal levelezne. Jelige: „Szőkék előnyben”, 40—50 éves, rendezett körülmények között élő, egyedülálló klubtagokkal levelezne39 éves molett, független asszony. Jelige: „Hiányzol az életemből”.