Ország-Világ, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1970-01-07 / 1. szám

AZ ORSZÁG-VILÁG válaszol Fagyos közöny a Tengerszemben „Dolgozó emberek vagyunk. Nem vezetünk háztartást, mert a József Attila lakótelep Tengerszem ven­déglőjében olcsón, kényelmesen hoz­zájutunk a finom falatokhoz. Ám mostanában a napi vacsora elfo­gyasztása nem minden megpróbál­tatás nélkül zajlik le. Az étterem­ben, ahol a vendégeket a múlt év­ben barátságos meleg fogadta, újab­ban csak télikabátban lehet meg­maradni. A fagyos fogadtatás oká­ról így faggattam az ismerős fel­szolgálót : — Miért nem fűtik az éttermet? — Szívesen fűtenénk — felelte —, de ez nem a mi feladatunk. Az in­gatlankezelő beszüntette a fűtés­szolgáltatást, amelyért egyébként hatvanezer forintot fizetünk ne­gyedévenként. — És ezt szótlanul tűrik? — Elpanaszoltuk már többször, sajnos eredménytelenül. A fűtést nem indítják meg. Fagyos közöny­nyel tűrik a mi fagyoskodásunkat. — A dolgozók nem lesznek bete­gek? — Egész nap talpalunk, s nem érezzük a hideget, de a törzsvendé­gek elmaradoznak. A futóvendégek sem ülnek le, megisszák kávéjukat s máris továbbállnak. Megvallom őszintén, nem is csodálom, hogy nincs kedvük maradásra olyan he­lyen, ahol nem vethetik le a kabá­tot. Megrázkódott. — Látom, mégis fázik. — Igen, de csak kibírom műszak végéig. Minden­esetre közölni fo­gom a törzsvendégekkel, ha nálunk akarnak vacsorázni, hozzanak ma­gukkal villanymelegítőt. Legalább egy kicsit befűtenek!” Molnár Sándor, Budapest gyon túlteng, „marhaszív”-nek hív­ják. De minek hívhatják azt a libát, amelynek három szíve van? Bizo­nyára csodalibának. A húsiparban megértem már néhány csodát, de olyat, hogy kihagyják a májat és három szívet rakjanak a libába, még nem hallottam. Higgyék el, nem va­gyok kicsinyes. Nem sokat adok a külsőségekre. De a belsőség — az valami más. Abban nem ismerek tréfát!" — Komlósi Sándorné, Sal­gótarján. Batikolt ágynemű a­l divat „Mostanában igen divatos a szí­nes ágynemű. Ám a mi családunk ilyen ágyneműt még nem szerzett be, örömöm tehát határtalan, hogy a Patyolat minden ellenszolgáltatás nélkül, a mosással egyidejűleg, ízlé­ses színeket batikol az ágyneműbe, abroszba s minden egyéb fehérne­műbe. Végre megtört a fehér vá­­szonnemű hegemóniája. A lepedő­ket, a párnákat mutatós és tartós barna foltok tarkítják. Az én tet­szésemet elnyerték, csak anyámmal vagyok bajban, ő ugyanis — éleme­­dett kora miatt — kissé konzervatív s nem nézi jó szemmel, hogy a Pa­tyolat igyekszik az ügyfeleket a színes ágynemű hívének megnyer­ni. Okvetlenül felmerül tehát a kér­dés: mit tegyen az illető, akinek ágyneműjét színesre mosta a Patyo­lat?” — Kovács Sándorné, Budapest Forró szeretettel köszöntjük önö­ket a Lenin-centenárium alkalmá­ból, melyet az egész világ dolgozói, köztük a magyar dolgozók is mél­tóképpen megünnepelnek, s amely­re a mi körzeti pártszervezetünk tagsága és vezetősége is lelkesen készül. Tagságunk közt sok olyan elvtárs van, aki annak idején félév­századdal ezelőtt a szovjethatalo­mért, majd a magyar Tanácsköztár­saságért harcolt, így Gisztl Pál elv­társ, aki a Szamuely Tibor szer­kesztette „Szociális Forradalom” cí­mű lap tördelő­je volt, mint nyom­dász, Moszkvában Lenin elvtárssal is találkozott, tőle üzenetet is ho­zott a magyar kommunistáknak. A nagy történelmi évforduló, Le­nin elvtárs születésének 100. évfor­dulója alkalmából forró elvtársi, testvéri üdvözletünket küldjük önöknek, Uljanovszk város egész lakosságának, minden intézményé­nek, m­ím utolsósorban ottani test­vérpártunk idősebb és fiatalabb tagjainak, egész tagságunk és a ve­zetőség nevében.” Kurucz Béla, az MSZMP V 2 körzeti pártszervezet titkára Városi Tanács Oktatási Osztályá­nak, Uljanovszk. „Szeptemberben új mozgalom in­dult be úttörőcsapatunknál is, a ,,Szabad hazában — Lenin útján” mozgalom Ezen belül igyekszünk minél többet megtudni I­enin elvtárs életéről, munkásságáról. A Fegyveres Erők Napján rendezett csapataka­dályverseny záróünnepélyén a ra­jok Lenin életével kapcsolatos konk­rét feladatokat kaptak. A mi rajunk­nak fel kellett deríteni, hol élt, ta­nult, dolgozott Lenin Oroszország­ban és az emigrációban. Amikor már minden helységet fel­kutattunk, térképet készítettünk s abba berajzoltuk a városokat. A tér­képet tavasszal, a csapatkiállításon megtekintheti a közönség is. A tér­képbe berajzoltuk a Volga-parti kis városkát, Uljanovszkot. Nagy öröm­mel olvastuk az Ország-Világban, ho­gyan készül Uljanovszk a 100 éves év­fordulóra Rajunk elhatározta, hogy felvesszük a kapcsolatot az ulja­­novszki úttörőkkel. Szeretnénk mi­nél többet megtudni e történelmi je­lentőségű városka múltjáról, jelené­ről, jövőjéről. Még néhány mondattal megem­lítjük, hogyan készül csapatunk a 100 éves évforduló méltó megünnep­lésére: a kisebb pajtások Lenin gyermekkorával és ifjúságával fog­lalkoznak. Albumokat, tablókat ké­szítenek Lenint ábrázoló bélyegek­ből, jelvényekből stb. Az „Értünk harcoltak” vetélkedő csapatdöntőjé­nek anyaga szintén Leninnel kapcso­latos volt. A vetélkedő első 5 helye­zettje a mi zajunkból került ki, aminek nagyon örültünk. A következő csapatgyűlésen sze­retnénk már rövid beszámolót tar­tani az uljanovszki készülődésekről. Várjuk, az uljanovszki úttörőpaj­­trások sorait.” Úttörő üdvözlettel: a budapesti XIV., Egressy úti 1781g iskola ti. Rá­kóczi Ferenc raja. Csodaliba a Csemegeboltban Tisztelt Szerkesztőség! Kis keresetű asszony létemre sosem volt szívem a háztáji hízott libáért 250—300 forintot kiadni. Nem jön könnyen a pénz, fölöslegesen nem dobom ki, bár mindig fájt a fogam egy szép liba­májra. Karácsony előtt megláttam a Csemegebolt kirakatában a pénztár­cámhoz szabott libát. Gyönyörű volt és olcsó, összefutott a nyál a szám­ban. Nem is álltam ellen a csábítás­nak , lemérettem az egyik jószágot. 90 forintra rúgott az ára. Izgatottan hazavittem. A libamájat gondolatban édesanyám ünnepi asztalára szán­tam. Kibontottam a libát a papír­­burkából, előszedtem rég elfelejtett anatómiai tudásomat és bontani kezdtem. Találtam benne egy szép szívet. Kutattam a máj után, újabb szívet találtam. Vágtam tovább s előkerült a harmadik szív is. A máj viszont eltűnt. Ha az emberszív na­ Levelek — Uljanovszkba közöltük a moszkvai Magyar Rádió óhaját: szívesen fogadnák, ha a hazai üzemek, vállalatok, intézmé­nyek, szervezetek levélben beszámol­nának arról, hogyan ünneplik a Lenin-centenáriumot. A sorokat Uljanovszkba továbbítjuk, előbb azonban lapunkban is nyilvános­ságra hozzuk, örömmel tapasztal­juk, hogy a felhívásra ömlenek a levelek, az ünnepi készülődés ked­ves bizonyítékaként. A Szovjetunió Kommunista Pártja Területi Bizottságának, Uljanovszk Kedves Elvtársak! Az Ország-Világ december 3-i számából tudomást szereztünk ar­ról, hogy Vlagyimir Iljics Lenin szü­letésének 100. évfordulója alkalmá­ból milyen ünnepi előkészületek folynak Uljanovszk városában, mi­ként állítják vissza a korabeli álla­potoknak megfelelően a Lenin szü­lőháza előtti környéket s láttuk azt az albumot is, mely az évforduló alkalmából került kiadásra, abban a gyönyörű képeket, tájakat, a Volga vidékét, Uljanovszk régi épületeit s a szovjet hatalom teremtette nagy változásokat. LEVELEZŐK KLUBJA A levelezők klubja iránt érdeklődő olvasóinkkal újra közöljük, hogy „tagsági díj” nincs. A belépő­ fél vagy egy éves előfizetés az Ország- Világra. Az előfizetési szelvény és 1 forintos válaszbélyeg beküldése után a levelezési szándékot leközöljük s a jeligére érkező leveleket a címzett­nek továbbítjuk. „Nagyon ésszerű ötletnek tartom a levelezők klubja rovatot. Annyi em­ber él, aki valamilyen okból egye­dül maradt, pedig néha jól esne, ha valakit várhatna, vagy őt várná va­laki. Talán ezzel a valakivel éppen a levelezők klubján keresztül talál­juk meg egymást. Két év óta egye­dül élek, önhibámon kívül elváltam. Asszisztensnőként dolgozom vidéken. Józan életű, intelligens, 40 év körüli klubtaggal leveleznék. —­ Szerelem­ben soha nincsen igazság.” Dunántúli egyedülélő orvos keresi szakmabeli kollegina társaságát — „Szomorú négy szürke fal.” 29 éves, 167 cm magas vidéki iroda­lom-, természetkedvelő technikus ke­resi társát vidéken élő, hasonló adottságokkal rendelkező, kissé ro­mantikus természetű lányban. Je­lige: „Kopogj az ajtón”. Magas, vékony, természettudo­mánnyal foglalkozó nő levelezne ko­moly gondolkozása, vidám, széles látókörű társakkal. ,,Maximum 30 év.” 40 éves elvált szellemi dolgozó nő levelezne hasonló korú és magányos sorsú férfival, „Eszperantó” jeligé­vel. 25 éves, 175 cm magas barna szak­munkás fiatalember, aki kevés sza­badidejét igyekszik tartalmasan el­tölteni, levelezne irodalom-, termé­szet- és zenekedvelő, komoly gondol­­kozású lánnyal. „Tavaszi találkozás.” „Levelezőpartnereket keresek. 37 éves özvegy tisztviselőnő vagyok. Természetrajongó és gyermeksze­rető. Jeligém. „ Másodvirágzás”. 22 éves vidám természetű, érettsé­gizett dolgozó lány levelezne zene-, tánc-, irodalomkedvelő fiatalokkal. Jelige: „Szenvedélyes barátok.” BÉLYEGVILÁG Szovjetunió bolgár—szovjet barátságot jelképező bélyeget adott ki Bulgária felsza­badulásának 25. évfordulójára. Csehszlovákiában közlekedési bélyegsorozatot hozott forgalomba a posta. Surinam és Svájc a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ötvenéves jubileumáról emlékezett meg. Egy svájci bélyegen a 2067 méter magas Kreuzberge hegység látható. 26

Next