Ország-Világ, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1970-03-11 / 10. szám

A 11001 csoport. 1944. NOVEMBER 27-ÉN le­tartóztatták idős Erszény Ist­vánt. Kelenvölgyi lakását átku­tatták. Benéztek a pincébe, de szerencsére a szénrakás alá nem nyúltak. Négy láda kézigráná­tot és számtalan fegyvert rej­tegetett ott a Bódi-csoport. Hajnali 3-kor törtek Erszény­re. Svábhegyen a Mirabella szál­lóban székelt a Gestapo. A be­járathoz vezető kis sóhajok híd­­ján Jávor Pált, a neves színészt vezették­­ Sopronkőhidára. A daliás férfi összeverve, tépett ruhában, de felemelt fővel ment pribékjei között. Id. Erszény Istvánt is úgy fo­gadták, ahogy ez a Gestapónál szokásos volt. Rúgás a veséjére, ökölcsapások az arcába. — Hol vannak a vörös sejtek? — vallatták a Gestapo szadistái. Záporoztak az ütlegek, folytató­dott a kínvallatás. December 9-én éjszaka kiza­vartak mindenkit az utcára. Egy robomobil és egy teherautó állt indulásra készen. Az éj jótékony leple alatt többen megszöktek. Id. Erszény is. — Hazaértem, de nem tudom, hogyan. A pincében megbújtam. Onnan figyeltem az utcát. Men­tek a nyilasok, vödrökkel, kefék­kel a kezükben. Ragasztották a kiürítési plakátokat, a „felkon­­coltatik” felírásokat. Alig 300 méterre utánuk meg a mieink, és a nyilas plakátokra keresztbe ragasztották a mi üzenetünket: Elhalasztva! * FELKONCOLT­A­TIK! A szö­kött katona, aki bújtatja, a szö­kött katona apja, anyja. Felkor­­­coltatik, aki röplapot terjeszt, aki Szálasi nemzetvezető sze­mélyét gúnyolja, aki zsidót men­teget, aki él, aki lélegzik. Fel­­koncoltatik! Ebben az országban akkor mindenki halálra volt ítélve. * BÓDI RENDÜLETLENÜL JÁRTA AZ UTCÁKAT ezekben az észveszejtő napokban is. Ma­gányos, bújkáló nőket kísért csendőr egyenruhában a Bangha Béla utcai apácazárdába. Éjszaka jött végig a Mária ut­cán, miután két üldözött asz­­szonyt elhelyezett a zárdában. A sötétből éles segítség kiáltást hallott. Szaladt a hang irányába, és világított zseblámpájával. Nyilas suhancok — 7-en, 8-an —, mint megvadult farkasköly­kök cibáltak, marcangoltak egy lányt. Bódi rájuk ordított: Hagy­játok! Őt keresem. Ellökte a lánytól a suhancokat, aztán őrá kiáltott: „Hogy szöktél meg tő­lem. Azonnal jössz velem.” Majd, mint a koncot, úgy dobta oda a szót a suhancokhoz: Jó kézben lesz! A Rákóczi csarnok felé vitte a lányt, aki elsírta, hogy deportál­ták a szüleit, ő pedig megszökött a gettóból. A Kőfaragó utcába szeretne eljutni, egy ismerős csa­ládhoz. — Néztem a lányt. Látszott rajta, hogy sokat éhezett. Ar­cán az ütések kék és véres folt­jai. Még így is nagyon szép volt, 16—17 éves lehetett. Gyerek még. Elkísértem a Kőfaragó ut­cába. Sírva köszönte meg. Nagy könnyei végigmosták kis arcát. Aztán felnézett rám. Sokáig nem szólt, csak szipogott. Elmosolyo­dott, és így szólt könnyek és egy halvány mosoly között: — Találkoztunk a háború után, szerdán, az Elysée kávé­­házban. Én magához megyek fe­leségül. * ZRÍNYI ISTVÁN, A BUDA­ÖRSI REPÜLŐTÉR TŰZOLTÓ­­PARANCSNOKA is csatlakozott a Bódi-csoporthoz. Budaörsre érkeztek a repülőgépen szállított náci csapatok, és az ejtőernyő­sök is a közelben ereszkedtek le. A gépek a felázott talajon 35—40 centi mélységű és 3—400 méter hosszúságú nyomokat vájtak, miáltal használhatatlanná vált a fel- és leszállásra a reptér. 172 kat. hold területet kellett német parancsra rendbe hozni. Zrínyi összehívta a 20 munkára kirendelt tűzoltót, és légielő­­adást tartott a részükre. A többi házi munkás — tízen voltak még — ugyancsak szabotálta a mun­kát, elrejtették a szerszámokat is. A németek 60 volksbundistát hoztak és új szerszámokat, Bu­daörsről. Más módszerhez kellett folya­modni. Szeptember 15-én egy „Savoya 75” típusú repülőgéppel próba­repülést végeztek. Zrínyiék megrongálták a szívócsöveket. A gép felszállt. Bal körrel elhagy­ta a repteret, de a Vadászhegy 140-es magaslatánál a motorok kihagytak, a pilóta nagy erőfe­szítéssel, 270 fokos leszállási szögbe hozta a gépet, de 50 mé­ter magasból lezuhant az indí­tózászló mellé, és elégett. * 1 ,1_­­NOVEMBER 10-ÉN a néme­tek 50—200 kg-os bombákkal aláaknázták a kis és nagy han­gárt, az erőműház kapcsolóter­mét, a kazánházat és a forgal­mi épület előterét. A repteret kiürítették. A magyar személy­zetet a XI. kerületi Váli úti is­kolába kísérték. Plagge német százados kiadta a parancsot a reptér felrobbantására. Zrínyi tájékoztatta az ese­ményekről Bódit, aki elment a Váli úti iskolába, és szólt So­mogyi Istvánnak, Szilágyi Imré­nek és Szénvald Bélának, hogy kíséreljék meg a visszajutást és felhívás wptscai Felszólítja J. F­ utopcsi oéd­f, bot sémim* klfirfifcí Mszttataa vagy bevoncsósi páráidnak­­ engereink'-kelN Adfoa őri MM a fielyui va&v rettözzea » s pMenfetp aksa*ái* vza ■érnek és a velük takart kazttrffio üli*sík őrdfi* lem a Magyarok estncoMstt. Id. Erszény István Zrínyi István

Next