Ország-Világ, 1972. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)
1972-11-29 / 48. szám
HEGYENVÖLGYÖN ÁT Pár hónappal ezelőtt, aki Salgótarján és Hatvan között járt, meglepetve tapasztalta, hogy a határban hegyen-völgyön át vezetéket építő munkások idegen nyelven beszélnek. Ez a látvány csak az ország északi részén volt meglepő, itt ugyanis először jelentek meg jugoszláv olaj- és gázvezeték-építő munkások. Hasonló kapcsolat, különösen Szeged környékén ma már szinte természetes. A jugoszláv „Naftagas” és a magyar gazdasági szervek közötti kapcsolatok ugyanis nem új keletűek. Évek óta komoly, volumenében is jelentős együttműködés van a Novi Sad-i „Naftagas” és az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt között. Kovács András, a Novi Sad-i vállalat vezérigazgatója, a legnagyobb elismerés hangján beszél a közös munkáról, amely kölcsönösen előnyös mindkét fél számára. Ahogy mondja, a kapcsolatok a lehető legjobbak, s kezdettől fogva semmilyen probléma nem volt és ma sincs. A Novi Sad-i „Naftagas” vállalat több mint 25 éve alakult. Ez idő alatt széles és sokoldalú a kapcsolatot épített ki, elsősorban szomszédos országokkal és ahogy a szomszédos fél értékeli, azok közül is elsősorban hazánkkal. 1961-ben Zrenjaninban önálló szerelő üzemrészleg alakult, amely az elmúlt években rohamos fejlődésnek indult. Jelenleg évenként 150—200 km-es, nagy átmérőjű gázvezeték lefektetésére képes és 100—150 tonna kapacitású petrokémiai létesítmények szerelésére. A munkafolyamat nagy részét gépesítették. Az emelőket és a csőfektetőket a Szovjetunióból szerezték be, míg a kotrógépek francia gyártmányúak. Három évvel ezelőtt a szerelőrészleg átlépte a határt és részt vállalt a magyarországi csőhálózat építésében. Mint Magda Sever, a trenjanini szerelő részleg kereskedelmi igazgatója mondja: ha külföldön vállalt munkáról beszélünk, akkor elsősorban Magyarországra gondolunk. A Magyarországon végzett munkák értéke 1970-ben 800 ezer, 1971-ben pedig már egymillió-nyolcszázezer dollárt tett ki. Ennek keretében került sor a Salgótarján és Vecsés közötti 90 kilométer hosszú gázvezeték kiépítésére. Ezt a munkát a jugoszláv szakemberek négy hónap alatt végezték el. Ilyenkor természetesen felvetődik a külföldi munkások lakásának és élelmezésének problémája. Ahogy az itt dolgozók elmondották, hazánkban semmiféle nehézségük nem volt. A munkások egy része jól ismeri a magyar nyelvet, így ez sem okozott problémát. S az ő szavaikkal élve, a magyar partnerek is a legmesszebb menő segítséget nyújtották. Rövid idő alatt jó baráti kapcsolat alakult ki a magyar munkásokkal és alig tudtak eleget tenni a sok-sok szíves meghívásnak Ezzel a munkával nem fejeződött be a jugoszláv szakemberek magyarországi tevékenysége. Mindkét fél azon munkálkodik hogy ez a kapcsolat tovább fejlődjék Erre jó alapot nyújt a több éves, mindkét fél számára előnyös együttműködés, amely a jövőben is országaink és népeink érdekét szolgálja. »«Mi Évfordulóra Déli szomszédunk, Jugoszlávia népei november 29-én ünneplik a köztársaság napját. Amikor 1943. november 29-én a boszniai Jajce városában összeült a Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács (AVNOJ), hogy megteremtse az új Jugoszlávia alapjait, Európában még javában dúlt a háború. A várost is minden oldalról ellenség vette körül. Az ellenség nem is sejtette, hogy e kis városban történelemformáló összejövetel készül. Az AVNOJ átalakult az ország legfelső törvényhozó és végrehajtó hatalmává és egyben a nép és állam szuverenitásának képviselőjévé. Ezzel egyidőben megvonta a jugoszláv menekült kormánytól a kormányzati jogokat. A partizánmozgalom mind szélesebb terjedése és elszánt harca következtében a megszállók helyzete az országban reménytelenné vált. A keleti fronton elszenvedett sorozatos vereségek visszavonulásra késztették a náci Németország hadseregét és a jugoszláv népfelszabadító hadsereg a szovjet hadsereg segítségével felszabadította Belgrádot és tovább folytatta harcát a győzelemig. Két évvel később, 1945. november 29-én Belgrádban összeült az alkotmányos nemzetgyűlés és kikiáltotta a köztársaságot. Ez a tény mintegy törvényes megerősítése és befejezése volt a jugoszláv népek hősi harcának. A jugoszláv népi forradalom kezdettől fogva egyidejűleg felszabadító háború volt, s egyben harc az új társadalmi rendszerért, a szocializmusért. A kommunista párt vezetésével a szocialista útra lépett jugoszláv népek hatalmas eredményeket értek el. A háború előtt az ország Európa egyik legelmaradottabb országa volt. Ma pedig a közepesen fejlett ipari országok sorában foglal helyet. A felszabadulás óta Jugoszlávia ipari fejlődése évente átlagosan tíz százalék volt, ami világviszonylatban is figyelemre méltó. A nemzeti jövedelem több mint három és félszeresére emelkedett. Hazánk és a szocialista Jugoszlávia kapcsolatai örvendetesen fejlődnek. Ezt állapította meg legutóbb a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága is. Az élet minden területén erősödnek és szélesednek kapcsolataink. Köztársaságuk születésnapján együtt örülünk a szomszédos szocialista Jugoszlávia eredményeinek és kívánunk további sikereket. 7