Ország-Világ, 1973. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-11 / 15. szám
m /mi Túljutottunk már a Hortobágyon, Debrecent is elhagytuk. Görcsös ágú öreg akácfák szegélyezik az utunkat. Köröskörűi szélfútta homokbuckák, mélyen fekvő laposok, fehér derekú nyírligetek. Nyírbátor, az ősi „szabad királyi város", Budapesttől 284, Nyíregyházától 37 kilométerre nagy eseményre készülődik: április 15-én visszakapja 1886-ban elvesztett városi rangját. Ettől fényesebb a házak homlokzata és az emberek arca. Mindenki tud róla: a kerékpárról leszálló férfi, a háztartási boltban, a kirakatok előtt nevetgélő lányok, a hegedűtokkal siető kisfiú, a hentes, s a tejivóban a cigányasszony. Nyírbátor (korábban Bathor, Batur, Nogbatur), a honfoglalást követő időkben a nyírvizekből kiemelkedő dombokra települt téli szállásokból fejlődött faluvá. Bátort 1279-ben a Gud-Kelet-nemzetség Bereck nevű tagja szolgálati jutalmául kapta Kun László királytól. Ekkor a falu vásártartási, 1282-ben pedig árumegállító jogot is nyert. Bereck unokái már a helységről Báthoriaknak nevezik magukat. Ettől kezdve 340 éven át az ország egyik leggazdagabb és leghatalmasabb családjának és Nyírbátornak a sorsa elválaszthatatlan. Báthori István fehér kőbe vésett alakja a mának is idézi a küzdő és győzedelmeskedő erőt, az önmagát és környezetét építő szellemet. A főtéren tornyos, impozáns épület, a Tanácsháza fogad, s az egymásnak köszöngető emberek, akik keresztül-kasul szelik a parkot. Még a halkan surranó autók is lefékeznek az átjárókon egy-egy köszönésre. Nagy nyugalom és napsütés. Ebédidő. Nyírbátor járási székhely, lakóinak száma 12 ezer fő, s közvetlen vonzási körzetében 55 ezer ember él. Az utóbbi öt-hat évben lendült igazán fejlődésnek. Ipari létesítményeiben 4 ezer ember dolgozik, s üzemei 1972-ben több mint 1 milliárd forint termelési értéket szolgáltattak. Tavaly 37 ezren látogatták a művelődési központ rendezvényeit, 58 134 könyvet kölcsönöztek, 35 km hosszú a vízhálózatuk, s az elmúlt időszakban 103 lakást adtak át. Közel háromszáz embernek van gépkocsija, s a szalmatetős vályogházakból alig találtunk egy múltat idéző hírmondót. A látogatónak először is a műemlékeket mutatják meg. Magyarország keleti felében történelmünknek igen kevés látható emléke akad. Ezért is olyan becses az a néhány műemlék, amely mindmáig épen maradt Még inkább értékessé válik, ha sorsának alakulása belejátszik környezetének jelenébe. Nyírbátor e kivételes kisvárosok egyike. Az épen maradt Báthori műemlékek a magyar művészet gótikus, reneszánsz és barokk korszakában is előkelő helyet biztosítanak a városnak. Az ősi család temetkező templomában rendezik meg immár nyolcadik éve a nyírbátori zenei napokat. Ez a műemlék kiválóan alkalmas a klasszikus zene tolmácsolására, koháló boltozatával korabeli hangulatot idéz, s lenyűgözi a legkényesebb hallgatót is. Az idegenforgalmi szempontból is jelentős kulturális program legnagyobb érdeme, hogy élményt ad a hozzá nem értőnek is. A három évszázados fa harangtoronyból hangzik fel a nagy esemény szignálja, Tinódi Lantos Sebestyén dallamára, aki hajdan vendége volt a városnak és meg is énekelte. A város történelmének nagy ismerője dr. Szalontai Barnabás, Állami-díjas múzeumalapító, ma a Báthori István Múzeum igazgatója. A teremtők megszállottságával, erejével, hitével hozta létre a páratlan intézményt a korábbi gótikus kolostor helyén. Itt őrzik a Báthori-emlékeket, a híres középkori reneszánsz padsort, Heltai Gáspár krónikáját, a felbecsülhetetlen értékű 40 ezer tárgyat, Nyírbátor földjéből kiásott történelmi leleteket. A múzeumot megalapítása, 1955 óta több mint egy millióan látogatták, így vált a történelem az emberi tudatban ható élő erővé, a mai ember cselekedeteinek részesévé. Bár itt van a megye legöregebb gyára, a 118 éves Báni ipartelep, legtöbb üzeme a közelmúltban létesült: a Vastömegcikk Ipari Vállalat 1970-ben, az „Auróra" Cipőgyár 1972-ben. Érdekes, hogy a cipőgyári dolgozók átlagos életkora 22 év. A Növényolajgyárban étolajat állítanak elő, napi 14—15 vagon napraforgót dolgoznak fel, s ez az egyetlen hely az országban, ahol egyik legkorszerűbb mosóporunk, a Biopon készül. Ugyanez a gyár évente 100 vagon gyertyát szállít a kereskedelemnek. A Cipőgyár a városavató ünnepségekkel egyidőben megnyitja helyi cipőboltját, ahol termékeit, a ragasztott női és gyermekcipőket árusítják. A Csepeli Motorkerékpárgyár Nyírbátori Gyáregysége ma 690 fővel 89 millió forint termelési értéket produkál. S még egy sokatmondó számadat: 1949-től 1970-ig a mezőgazdaságban dolgozók számaránya 29 százalékkal csökkent az iparban elhelyezkedők javára. A két nap alatt, amíg a nagy eseményre készülődő várossal ismerkedtem, gyakran elhangzott egy fontos gondolat: a múltból okulunk, vállaljuk a jelent, hogy építkezhessünk a jövőnek, csatornahálózattal, gyógyszertárakkal, szállodával, iskolákkal, házasságkötő teremmel s a városi vezetők „mindenkinek előre köszönő” stílusával. Távozóban az almafák guggoló sora a határban még felvillantja a Nyírség tegnapi jelentését, de a búcsúzó gyárkémények már meg is fogalmazták a holnapit. A városi örökébe lépő településnek a szocialista jövő az elkövetkező hét évre többet ígér, mint amit az első Báthoriak óta eltelt hétszáz összesen adott. Ómhsnyra Báthori István fehér kőbe vésett alakja Az évszázados ipartelep a „Báni” legkorszerűbb terméke, a Biopon, útra kész csomagolásban A történelem és a jelen közvetlen találkozása . .. fotó: Hojár Sándorr 17