Ország-Világ, 1982. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1982-09-01 / 35. szám
az életben. Egyébként a rádiót és a televíziót egyformán szeretem, mert nagyon jó emberekhez szólni. Örülök, amikor a rádióban hajnalban én köszönthetem először a hallgatókat, és kellemes érzés késő este nyugodalmas jó éjszakát kívánni. — Tervei a jövőre? — Szeretnék a tévéhíradóban híreket mondani, és szívesen csinálnám a vasárnapi műsorajánlatot is. Jó lenne, ha a bemondókra több feladatot bíznának. — Munkaideje kötetlen, hol hajnalban kezd, hol késő este végez. Mit szól ehhez a családja? — Megszokták. Nem vállalok túl sok plusz munkát, a szabad időm a családomé. SZ. M. József Attila (1971) Czóbel Béla (1975) ORSZÁG-VILÁG 11 . Zubovszkij bulvár 21. Moszkva egyik forgalmas pontján, korszerű, csupa üveg és gránit épületben található a Progressz, a világ legnagyobb, fordításokat publikáló kiadója. Évente 1400 könyv jelenik meg itt 25 millió példányban, 53 nyelven. Kiadványait 130 országban terjesztik. Itt fordítják oroszra a világ könyvterméséből kiválogatott műveket, és innen terjednek el a nagyvilágban az orosz, szovjet szerzők idegen nyelveken megjelenő alkotásai. A Progressz szépirodalmi és társadalomtudományi művekkel foglalkozik. Négy főosztálya, tizenhárom idegen nyelvi szerkesztősége és minden nyelvhez külön szekciója van. A kiadó munkájáról Viktor Nyeznanov irodalmi főszerkesztővel, Viktor Hmirovval, a szocialista országok szerkesztőségének vezetőjével és Barzsó Tiborral, a magyar szekció vezetőjével beszélgettünk. — Mi a legnehezebb az önök munkájában? — Könyveinknek el kell jutniuk az olvasóhoz. Termékeinket el kell adnunk a világ könyvpiacain, ahol csak jó minőségű „áruval” jelenhetünk meg. A legfontosabb és egyúttal legnehezebb feladatunk a magas színvonal biztosítása. A munka már a könyvek kiválasztásával megkezdődik: mit adjunk ki? Ehhez nagy segítséget kapunk a különböző intézetek tudósaitól, szakembereitől, valamint az adott ország partner kiadójától. — Milyen fordítói gárdával rendelkeznek? — Az oroszra fordításnak régi, nagyszerű hagyományai vannak. Sokkal több a gondunk az idegen nyelvre átültetéssel. A kiadónak 2000 dolgozója van, a fele fordító, köztük 150 külföldi. Ezeknek többsége a családjával együtt él a Szovjetunióban. A szovjet fordítók továbbképzése külföldi tanulmányutakon történik. A nyelvtudás felfrissítése a szerkesztők számára is fontos, ők is rendszeresen utaznak külföldre — cserealapon. A közelmúltban ily módon tartózkodtak Moszkvában 2—3 hónapig az Európa és a Gondolat Kiadó munkatársai. Egy-egy fordításról vitát rendezünk, fordítói szemináriumot tartunk. — Több mint 1000 külföldi könyvkiadóval és könyvkereskedő céggel működnek együtt. Hogyan valósul ez meg a gyakorlatban? — Az együttműködésnek különböző formái vannak. Például: a Móra Kiadó fordításra ajánl bizonyos művet, vagy megrendeli egy orosz szerző könyvét magyar nyelven, mint legutóbb négy gyerekkönyvet. Ez esetben Budapesten fordítják magyarra, ott készítik a makettet és a borító tervét, itt nálunk végzik az ellenőrzést, és mi is adjuk ki a könyveket Kiadunk közösen megírt műveket szerzői kollektívák alkotásait Előfordulnak párhuzamos kiadások, vagy hogy egy művet több nyelven is kiadunk egyszerre. — Szeretnénk tájékoztatni olvasóinkat a Progressz magyar szekciójának munkájáról. — Évente öt-hat magyar könyvet adunk ki orosz nyelven. A Kossuth, a Gondolat a Móra és az Európa Kiadóval működünk együtt s elmondhatom, hogy sikeresen. 1981-ben orosz nyelven ötvenezer-százezer példányban jelentek meg Vészi Endre, Déry Tibor, Fejes Endre, Garai Gábor művei. Szép közös munkánk volt az Európa Kiadóval a József Attila—Majakovszkij kötet. A magyar költő verseit Martinov, Kirszanov és mások ültették át oroszra. 1982-ben a mai magyar költészetből bemutatjuk Zelk Zoltán, Weöres Sándor, Váci Mihály, Nagy László, Szécsi Margit, Juhász Ferenc verseit, amelyek többségét most fordítják először oroszra; kiadjuk Németh László válogatott műveit s Szakonyi Károly egy regényét Megjelentetünk társadalomtudományi munkákat is. Tőlünk a magyar kiadók Alekszejev: Elbeszélések az orosz történelemből című művét, az ötven orosz művész életrajzát (Gondolat), valamint két orosz mesegyűjteményt (Móra) rendeltek meg. — A Progressz hol nyomtatja kiadványait? — Saját nyomdánk nincs. Harminc nyomdával kötöttünk szerződést. Könyveink sikere, eladhatósága a kiállítástól is függ, igyekeztünk tehát korszerű nyomdákkal kapcsolatot teremteni. Kiadványaink többsége már fényszedéssel készül, s egyre több színes, puha fedelű, olcsó könyvet jelentetünk meg. — A kiadó számára milyen eredménnyel jár a moszkvai nemzetközi könyvkiállításon való részvétel? — A tavalyi vásáron hetven külföldi szerző művének kiadására kötöttünk szerződést, és tárgyaltunk még további 150 könyv kiadásáról. Több tucat orosz és szovjet könyvet adtunk el. — Néhány nagy jelentőségű kiadványról olvashattunk a szaksajtóban ... — Elsősorban Marx, Engels, Lenin műveiről, amelyek 36 nyelven jelentek meg. Londoni és New York-i kiadókkal együttműködve 55 kötetben adtuk ki Lenin műveit angol nyelven. Sok nagy sorozatunk is van, például: A szocializmus ma; Tanúságok a Szovjetunióról; A mai próza mesterei; Európa költészete. A Progressz 1931-ben kezdte meg működését. Akkoriban még csak egy kis kiadói egylet volt. Tavaly ötvenéves jubileuma alkalmából a kiadót a Munka Vörös Zászlórendjével tüntették ki. (ALEXA)