Ország-Világ, 1986. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)

1986-12-17 / 51. szám

Az étel rúgva.... Fehérliszt- és cukortartalmú élelmiszerek okozzák elsősorban a gyomor- és nyombélfekélyt — állapították meg táplálkozástu­dománnyal foglalkozó angol tu­dósok. Nézetük szerint a gyomorfe­kélyek keletkezésében sok eset­ben túlbecsülik a stressz szere­pét. Egyes élelmiszerek ártal­­massága bizonyított tény, ami­nek magyarázata: ha szendvi­cset, pirított kenyeret vagy sü­teményt eszünk, a gyomornedv a gyomorpép előtt jut el a nyombélbe, míg a folyamat kor­pás termékek fogyasztásánál fordítva megy végbe: a gyo­morpép lefékezi a gyomorsavat és csökkenti maró hatását. Ez­által megvédi az érzékeny gyo­morfalat. De nemcsak az étel fontos a gyomor egészsége szempontjá­ból: ahhoz, hogy a fekélyekeet megelőzzük, mindig jól meg kell az ételt rágni. Mert így keve­redik a gyomorpép kelégítően a nyállal, amely az érzékeny gyomornyálkahártyát megvédi. Egy nyugatnémet táplálko­zás-tudósnak az a nézete, hogy a diéta a gyomor- és a bélfe­kélyek kezelésénél alig játszik szerepet. Egy kísérlete során a betegek két csoportja, amely közül az egyik diétát, a másik normális kórházi kosztot ka­pott, egyszerre gyógyult. Ennek ellenére az érzékeny gyomrúak egyes élelmiszereket „rosszul elviselhetőnek” vagy „elviselhetetlennek” minősíte­nek. Ilyenek a hüvelyesek, az uborka és különböző káposzta­­félék, a paprika, a szénsavtar­talmú italok, a keménytojás, a friss kenyér, az édes és zsíros sütemények. SHHBOTVflMÜ ■ f zn* PALETTA jelentős mennyiségi csapadék továbbra sem valószín* A hő­­mérsékleti értékek a korábbiak­nál néhány fokkal m­agasabbak leszznek. A jövő hét elején várhatóan ismét hűvösebb lesz, s a hét kö­zepén havazásokra, esőkre is számítani lehet. EURÓPA VÁRHATÓ IDŐJÁRÁSA Kontinensünk délnyugati részén száraz, kellemesen meleg idő várható. Nyugat- és Észak-Euró­­pában változékony idő valószí­nű, esők, északon havazások többször kialakulhatnak. A Szovjetunió európai részein erős hidegekre lehet számítani. ÁF­Á­K­­ ? A cím nem komplikált matema­tikai tétel. A művelet egyik megoldása a Kiváló Áruk Fóru­mának közismert KÁF rövidí­tése. Ezúttal azért „vontuk ki” a „kiváló” minősítést, mert egy őszinte nyilatkozat elgondol­koztatott. A húszéves jubileumát ünnep­lő KÁF illetékes vezetője, Fix­ter László, az Országos Piacku­tató Intézet igazgatóhelyettese — egyebek között — így pa­naszkodott: — Legnagyobb sikerünk, hogy egyáltalán még létezünk. Az eltelt két évtizedet hullám­völgytől hullámvölgyig tartó pe­riódusokkal jellemezhetjük. Sajnos a silány termékek döm­­pingjét éljük, pedig felméré­seink bizonyítják: a fogyasztók pénzínségénél csak minőségéh­ségük nagyobb. A gyártók azon­ban úgy érzik, rövid távon sem anyagilag, sem erkölcsileg nem érdekeltek a kiváló termékek előállításában, így a hazai vi­szonylagos hiánypiacon ma még a vacak is gazdára talál, és „slágercikk” lehet már a kevés­bé silány is. Néhány éve a KÁF megváltoztatta működési sza­bályzatát. Ugyanis rá kellett jönnünk, hogy sokat követe­lünk, de keveset nyújtunk. A követelményrendszeren nem változtattunk, a nevezésért — ellenértékként — viszont szol­gáltatásainkat gyarapítottuk. Például rendszeres, térítésmen­tes segítséget nyújtunk minősí­tési, formatervezési vagy rek­lámkérdésekben. Felmerül a kérdés: vajon nem kevés a befizetett ellenérték­ként felajánlott szolgáltatás? Feltehető, hogy nem azért nem tolakodnak a vállalatok a be­nevezéssel, mert tájékozatlanok formatervezési, reklám- vagy éppen minősítési kérdésekben, hanem sokkal inkább azért, mert kellő önkritikával belát­ják, hogy termékeik nem s ütik meg a jogos minőségi követel­ményeket. Vagy — éppen az említett „vacak is lehet sláger­cikk” alapon — még mindig nem igazán érdekeltek a kiváló áruk termelésében. Nem vitatkozhatunk az igaz­gatóhelyettes nyilatkozatának befejező mondatával, miszerint: „Ezért azonban már nem mi, hanem a piaci helyzet a fele­lős.” Ha azonban a KÁF nem, ak­kor melyik fórum tud, akar, képes változtatni ezen a hely­zeten. 1981-ben az Országos Idegen­­forgalmi Hivatal, az Idegenfor­galmi Propaganda és Kiadó Vállalat és a Magyar Posta együttműködésével alig két hó­nap alatt szerveződött és kezdte meg munkáját a belvárosi te­lefonközpontban a nemzetközi információs központ. Külföldön már sok helyütt számítógépek, automaták adnak tájékoztatást a vonatok indu­lásáról, a szállodákról vagy ép­pen a postai szolgáltatásokról. A Tourinform mégis egyedül­álló a maga nemében, hiszen 24-féle témakörben áll a tele­fonon, személyesen vagy levél­ben érdeklődők rendelkezésére. A napi programajánlatoktól a hazai és külföldi meteorológiai prognózisokig, a szállodáktól a közlekedési lehetőségekig szin­te minden kérdésre azonnal vá­laszolni tudnak. Az adatokat mikrofilmeken tárolták eddig, az itt dolgozó szakemberek pedig a napi in­formációkat rendszeresen be­gyűjtik, így a turisták mindig a legk­ssebb tudnivalókról érte­sülhetnek. Eddig több mint fél­millió telefonkérdésre­­adtak vá­laszt. A napilapok, a rádió, a televízió rendszeresen közli hí­reiket, sőt havonta több mint háromezer külföldi újságíróhoz jut el a Tourinform bulletin, így Európában és a tengeren­túlon is értesülhetnek a ma­gyarországi programkínálatról, arról, hogy miért érdemes ide­utazni. A Belváros szívében, az V. kerületi Sütő utca 2. alatt ké­szült a Tourinform új irodá­ja, ahol továbbra is a 179-800-as telefonszámon adnak informá­ciókat, most már számítógépek segítségével. (PÁLOS) Nagy szám ez a hat szám Nagy szám ez a hat szám! — rövid idő alatt itthon és hatá­rainkon túl ismertté vált ez a szlogen, és ami még fontosabb, az új szolgáltatás, a Tourin­­form. Már a születése körülmé­nyei is feltűnést keltettek, hi­szen az elhatározást követően Intelligens galambok A galambok tájékozódóképessé­gét már az ókorban is megcso­dálták , és ki is használták. Valószínű, hogy e madarak to­vábbi meglepő képességekkel rendelkeznek, amelyekre csak akkor derült fény, amikor „ga­lambhoz méltó” feladatokat kaptak. Ez történt a bochumi egyetem pszichológiai intézeté­ben folyó kísérletsorozatban. Felfedezték, hogy az idomított galambok mindig különleges teljesítményt nyújtanak, ha nagyszámú választási lehetősé­get kínálnak számukra. Ezért az egyetemen kifejlesztettek egy berendezést, amelyet számítógép vezérel, s amely a galamboknak 12 különböző képet mutat. A galambok gyorsan és helyesen különböztetik meg a tükörkép­­szerűen elrendezett képeket, mégpedig függetlenül attól, hogy a képeket egy síkban he­lyezik-e el vagy egymással szembefordítják. Ha intelligen­ciavizsgálat során embereknek adnak fel hasonló feladatokat, sokkal hosszabb időt vesz igénybe, míg az elfordított ké­peket különválasztják. A mada­rak a vázlatokat épp olyan jól felismerik, mint az egész ala­kos figurákat, és a mozgáspá­lyákat is azonosítják pontokból és vonalakból. Ezúttal sem za­varja meg a galambokat, ha a képeket némileg elfordítják. A galambok emlékezőképes­sége is figyelemre méltó. A bo­chumi kutatók azt tapasztalták, hogy az állatok képesek 700 kü­lönböző fekete-fehér formára emlékezni. Be lehet tanítani a galambokat arra, hogy 100 „ki­választott” képet a csőrükbe ve­gyenek, míg a többi 600-at fi­gyelemre se méltatják. Ezt a feladatot három hónap múltán is képesek hibátlanul elvégez­ni. A bochumi kutatók­­megta­nították a galambokat arra, hogy szimmetrikus és aszim­metrikus formákat különböztes­senek meg és ezeket ismeretlen képeken is felismerjék. Egyes kutatók azt állítják: a galamb képes arra, hogy két külön megtanult műveletet ösz­­szekapcsoljon egymással, ha csak ennek révén juthat egy megfelelő készülékből eleség­­hez. Ezt a tulajdonságot eddig csak az embernél és az ember­­szabású majmoknál tapasztal­ták. Innen-onnan A gyorsan elalvókról.­­ Aki esténként legkésőbb 20 perc után el tud aludni, ötletesebb és kreatívabb azoknál az em­bertársainál, akiknek hosszabb időre van szükségük az elal­­váshoz. Valószínű, hogy a hét­köznapi problémákból való ki­­kapcsolódás képessége nemcsak a jobb alvás előfeltétele, hanem a gyors elalvók találékonyságá­val és ötletességével is össze­függ. Egy kétszáz egyete­mistával végzett kísérlet során a legkrea­tívabb kísérleti személyek 86 százaléka rendszeresen elaludt 20 percen belül. A „mérsékel­ten kreatívaknak” ehhez fél órára vagy még hosszabb időre volt szükségük. Teknősök az inkubátorban. — A tengeri teknősök gátlástalan irtása olyan méreteket öltött Közép-Amerikában, hogy az állatokat a teljes kihalás veszé­lye fenyegette. Ennek megelő­zésére Mexikó csendes-óceáni és atlanti-óceáni partvidékén 41 állomást létesítettek, ahol meg­figyelés alatt tartják a tojásra­kás céljából ide úszó­­teknősbé­kákat és megvédelmezik az ál­latokat a vadorzóktól. A múlt szezonban több millió tojást si­került megmenteni a pusztu­lástól. Közülük 300 000-et­­inku­bátorokban helyeztek el. A to­jásokból kibújt kis teknőcöket elengedték az óceánban, öröksége: migrén. — A mig­rént a gyerekek anyai ágról öröklik — tűnt ki egy felmé­résből, amelynek során 81 mig­rénes gyermeket vizsgáltak meg. A kieli egyetem vizsgála­tai szerint a migrén -mind fiúk­nál, mind lányoknál -körülbelül nyolcéves korban jelentkezik először. E gyermekek szülei kö­zött az anyák 50 százaléka és az apák 20 százaléka szenved mig­rénben. A megvizsgáltak közül csak tíz esetben nem szenvedett a család egyetlen más tagja sem ebben a betegségben. A migrén előfordulása a családban ezért fontos adat a diagnózishoz.

Next