Ország-Világ, 1884 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1884-03-22 / 12. szám
Előfizetési ár bérmentes postai szétküldéssel. Negyedévre...............................................................2 frt 50 kr. Félévre..........................................................................5 „ — „ Egész évre.....................................................................10 „ — „ FELELŐS SZERKESZTŐ: DEGRÉ ALAJOS. • KIADÓ-TULAJDONOS : WILCKENS ÉS WAIDL. Egy számára 20 kv. megrendeléseket és előfizetéseket elfogad minden hazai és külföldi könyvkereskedés. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez (Koronaherceg utca) cimzendők. Kéziratok nem adatnak vissza 1884. Március 22. —12. szám. Megjelenik minden szombaton, két ívnyi terjedelemben. V. Évfolyam. Beöthy Zsigmond e gy érdemekben gazdag férfiúnak, a magyar jogász világ kitűnőségének rendez a hétszemélyes tábla bírói kara megtisztelő ünnepet. Hosszú, fáradságos évek lefolyása után nehéz pályán eltöltött félszázad még minden érdem nélkül is méltó, hogy bizonyos hódolattal tekintsünk arra, ki ezt tisztességgel átfutotta. Hát még milyen szép tér nyílik az elismerés adója lerovására az esetben, ha az eltöltött évek mindegyikére úgy tekinthet vissza valaki, hogy élete minden korszakában emelkedett, küzdelmeit siker koronázta. A szorgalom, kitartás a való határai között érvényre emelték az ifjú álmait. Ma ötven éve annak, hogy Beöthy Zsigmond az irodalomban első kísérletével megjelent és Themis istenasszony udvarához csatlakozott. Az irodalom terén, ha bizonyos körök méltánylásával nem találkozott is, nevét szép verseivel és jogi munkásságával az elsők közé sorozta. Mint jogtudós, mint biró előtt mindenki meghajol. Egyformán kedvelte a múzsát, egyformán Themist s nem nevezheti egyik sem hűtlennek őt. De lássuk ezt a tettekben fényes és hasznos életet kezdetétől. Beöthy Zsigmond a budapesti királyi tábla tanácselnöke született 1819 február 17-én Révkomáromban. Atyja Beöthy Gáspár köztiszteletben álló férfiú, anyja Kovács Katalin, Kovács Pál kitűnő veterán írónk testvére volt. Már családi körében, házi tűzhelyénél megtanult minden szépért és jóért lelkesülni Iskoláit Révkomáromban végezte, a jogot pedig a pozsonyi akadémián. 1839— 1840-ben a kitűnő Pázmándy Dénes oldalánál találjuk már mint jurátust, ki annyira megszerette, hogy a pozsonyi országgyűlésre magával vitte. A nagy tehetségű ifjú már itt kiváló szerepet játszott és biztosította maga számára mindenki tiszteletét. 1840- ben megyei aljegyzőnek, 1845-ben szolgabirónak választották meg. Pályáján fényes sikereket ért el. 1846-ban a komáromi ref. egyházmegye világi jegyzőjének választotta meg, ugyanez évben mély tudományu készültségre és szakismeretre mutató „Közjog”* jelent meg tőle. Az 1848-diki átalakulás alkalmával a kitűnő férfit. Eötvös József a kultuszminisztériumba hívta meg fogalmazónak, honnan azonban a szabadságharc küzdelmei elszólították. A szabadságharc gyászos kimenetele szakította meg pályáját. Szülővárosában magánéletbe vonult vissza, s hogy függetlenül megélhessen, ügyvédkedni akart. Ügyvédi diplomája s egyéb jelességei dacára azonban mert kompromittált egyénnek tekintették, az ügyvédi gyakorlattól eltiltották, s engedélyt arra csak egy év múlva kapott kegyelem útján. Csakhamar egyikévé lön a legkeresettebb s legtekintélyesebb ügyvédeknek, s munkás szorgalma, alapos és mély szakképzettsége s feddhetlen tiszta jelleme közbecsülést szerzett részére. Kitűnt e mellett a komáromi eklézsia egyházi és iskolai ügyei iránt tanúsított buzgalmával is, ez érdemeiért a hívek buzgalma őt a főgondnoki díszes állással tisztelte meg, s mint egyházának képviselője az egyházmegye és kerület tanácskozásaiban jelentékeny szerepet vitt. Hogy ez időben az egyházi kérdésekkel jogi szempontból is tüzetesen s rendszeresen foglalkozott, mutatja „Az evang. házasságügyi új törvények gyakorlati magyarázata“ című munkája, melyet, mint maga említi, főként azért írt, „hogy kik a házassági viszályoknak legelső bírái, kik vallástanítói ihlettségök teljes erejével hivatvák és kötelesek e viszályok kigyenlítését legelső lépésileg eszközölni, szóval, kik a házassági lépések törvényességének fentartásában a nép legelső tanácsadói, oktatói és őrei — úgymint lelkészeink, bírjanak lehető legjutányosb és legkönnyebb alkalmával a házassági törvények megismerésének.“ E mű 1853-ban jelent meg, s máig is használatban van. — Az abszolút korszak lejártával Beöthy Zsig- BEÖTHY ZSIGMOND.