Ország-Világ, 1884 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1884-05-24 / 21. szám
Előfizetési ár bérmentes postai szétküldéssel. Negyedévre ...............................................................2 frt 60 kr. Félévre..........................................................................5 „ — „ Egész évre.....................................................................10 „ — „ FELELŐS SZERKESZTŐ: DEGRÉ ALAJOS. KIADÓ-TULAJDONOS: PALLAS, irodalmi és nyomdai részvénytársaság. Egy szám ára 20 kr. Megrendeléseket és előfizetéseket elfogad minden hazai és külföldi könyvkereskedés. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez (Koronaherceg utca) cimzendők. Kéziratok nem adatnak vissza. 1884. Május 24. — 21. szám. Megjelenik minden szombaton, két ívnyi terjedelemben. V. Évfolyam. Prónay József, férfid, kinek arcképét lapunk élén közöljük, egyike volt a közélet legnemesebb, legfeddhetlenebb jellemeinek, s egyike azon kevés számú főuraknak, kiket sem hatalom, sem fény el nem kápráztat hazafiságukban soha; akiket a születés kiválósága, a vagyon és rang kényelmei el nem puhítanak annyira, mint sokakat, hogy léhaságokkal töltve egész életeket, valóban élődjei a társadalomnak. S nemcsak mint hazafi volt egyike a legkiválóbbaknak, aki tudta kötelességét teljesíteni a harcban épp úgy, mint a békében, s elvállalta a hivatalt akkor, amikor vele hazájának szolgálhatott, de viszont, amikor hazája érdekei úgy kívánták, épp oly határozottan utasított vissza magától minden előkelő méltóságot, melylyel a hatalom megkínálta; ő mint tisztviselő is ki tudott válni magasan minden társai közül, úgy lelkiismeretes szorgalma, mint a hosszú, fáradságos tanulmányok által, amelyekkel magát fölruházta. Hazájának lángoló szeretetén kivül legerősebben jellemző tulajdonsága volt a férfias komolyság és a folytonos törekvő munkálkodás. A hazafiság mindig vérükben volt a Prónayaknak, s míg az elhúnyt mint tisztviselő s mint főbíró teljesítette kötelességét, bátyja István százados volt a Károlyihuszároknál, részt vett több csatában, míg súlyos betegsége nem kényszerítő a kard letételére. Prónay József kiválóságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy ő bár csak a megye szűkös, elavult formái között tanulhatta végig az administrálás nehéz iskoláját, mihelyt fontosabb, országos tekintélyű állásra emelkedett, éles tekintettel rögtön át tudta látni a megváltozott helyzet különbségeit, s beletalálta magát mint vezető szellem abba az óriási gépezetbe, melynek szerkezetéről mindaddig fogalmat sem alkothatott magának. A legtöbb felelősséggel és a legtöbb támadásoknak kitett pontok egyikén, olyan átmeneti korszakban, amidőn a folytonos, rohamos haladás különben is ezerféle bajt és viszályt volt előidézendő; amidőn a régi, korhadt rendszer helyett meg kellett teremteni az újat, az európai, megváltozott viszonyoknak megfelelőt, s ő ezen a helyen annyi lelkiismeretességgel, annyi tapintattal és erélylyel tudott működni, hogy minden PRÓNAY JÓZSEF ponton tudott kiváló eredményeket fölmutatni és soha összeütközésbe a közvéleménynyel még annyira sem jött, hogy politikai ellenfelei is csak a legkisebb mértékben megtagadták volna tőle rokonszenvüket Ez ellenfelek mindig a legnagyobb tisztelettel és elismeréssel övezték körül Prónayt, s alig van a parlamenti életben férfiú, akinek mindenféle pártokból annyi barátja lett volna, mint neki, s annyira ne lett volna egy ellensége is, mint neki. Mint feddhetlen jellem, mint példás szorgalmú hivatalnok, s mint szerény, igénytelen férfiú, aki mindenki iránt lekötelező nyájasságú volt, mintául szolgálhatott bárki előtt is. A főváros és az ország mély fájdalommal fogadta halála hírét, mert elveszített benne egy derék férfiút! De az a gyász, melyet a képviselőház, a minisztériumok és a nagyközönség a Prónay halála fölött magára öltött, nem lesz veszendő, ha élete példányképül fog szolgálni az utókor előtt! Prónay 1824-ben született a Prónayak nógrád-megyei nemesi ágából, Romhányban. Édesatyja János 1825-től 1832-ig országgyűlési követ volt, de egyúttal vezére megyéje szabadelvű pártjának. József Eperjesen, Rozsnyón, Losoncon végezte első iskoláit s Pozsonyban jogászoskodott, míg 1843-ban Radvánszky Antal zólyomi követ mellett lett jurátus, majd szerepelt mint a távollevők követe. Ez időben lett Nógrádmegye aljegyzője. 1845-ben letette az ügyvédi vizsgálatokat, s barátjával, Podmaniczky Frigyes báróval, aki holtáig a legjobb barátja maradt, s akit az ő halála a legmélyebben sújtott, elindult külföldre, komoly tanulmányútra. Beutazták Poroszországot, s hallgattak több semestrist az akkor oly híres berlini egyetemen , majd