Ország-Világ, 1884 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1884-08-02 / 31. szám

bérmentes postai szétküldéssel. Negyedévre...............................................................2 írt 50 kr. Félévre...........................................................................5„ — „ Egész évre......................................................... 10 „ — „ 1884. Augusztus 2. —31.szám. FELELŐS SZERKESZTŐ: D­EGRÉ ALAJOS. KIADÓ-TULAJDONOS PALLAS, irodalmi és nyomdai részvénytársaság. Egy szám ára 20 kr. Megrendeléseket és előfizetéseket elfogad minden hazai és külföldi könyvkereskedés. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez (Koronaherceg­ utca) címzendők. Kéziratok nem adatnak vissza. V. Évfolyam. Megjelenik minden szombaton, két ívnyi terjedelemben. Előfizetési ár Bartay Ede, valódi érdemmel szemben a köz­vélemény, rendesen későn járó óra, s jó, ha nem ismétlő­ óra, mert az nemcsak rosszul mutat, de rosz­szul üt is. Mint „az emberiség foltozgató!“, igyek­szünk csekély erőnkhöz képest előbbre tolni a késedelmes mutatót, s szép kötelességet teljesíteni azon férfiú irányában, akinek elég alkalmat nyújtott az élet arra, hogy magá­nak érdemeket szerezzen, s aki ez alkalmak közül egyet sem engedett elmúlni használat­lanul. A magyar zeneművészet előharcosai között mint a leg­érdemesebbek egyikét kell em­­lítni Bartay Ede nevét, aki rendesen csak akkor volt az utolsó sorban található, midőn jutalomért kellett volna jelent­keznie. Atyja, kinek nevével a nemzeti színház és színmű­­irodalom föllendülése elvárhat­­lanul összekapcsolva van, igye­kezett jókor fölébreszteni benne a művészet szeretetét, s hogy sikerrel tette, azt fiának egész életpályája bizonyítja. Ha töb­bet nem is említnénk föl ér­demei közül annál, hogy ő volt az, aki a magyar mű­zene egyik kiváló művelőjé­nek , Rózsavölgyi Márknak műveit összegyűjtötte és zon­gorára alkalmazva, megmen­tette az utókornak, ez maga elég volna, hogy hálára kö­telezze nemzetét, mely ma a könnyebb alkotású népdalok iránt mutat ugyan előszerete­tet, de amelynek a nemzeti zene terén mutatkozó törek­vései remélnünk engedik, hogy a renaissance itt is nemsokára bekövetkezik. De Bartaynak egész tevékenysége, buzgalma a zene és első­sorban a ma­gyar zene kultuszának van szentelve. Nincs oly mozgalma zeneéletünknek, mely körül Bartayt, a tervezésben és ki­vitelben egyiránt fáradhatlanul közreműködni ne látnók. A „ Mag­­arhonban élő zeneművé­szek segély- és nyugdíj-egyleté“-nek kezde­ményezése és megalakítása egyik leghervad­­hatlanabb virág érdemei koszorújában; a „Nemzeti zenede“, 1876 óta az ő kitűnő ve­zetése alatt, ékesen szóló tanúja gyakorlati működésének a jelenben és méltó piedestalja lesz emlékének a jövőben. Volna még egy alkotása, mely még méltóbb, még szilárdabb talapzatul szolgálhatna emlékéhez: a zene­­akadémia, melynek felállítását az ő tervrajza alapján szavazta meg az országgyűlés, hanem erre nézve Bartay elénekelheti a népdallal. BARTAY EDE, hogy: „Én ültettem a rózsafát“ stb. — Jubi­láns üdvözletét — mert Bartay ez idő sze­­ rint jubileumot is ül — dissonantiával vé­ gezni nem illenék. 1874-ben egyhangúlag választotta meg őt az országos dalárköz­­gyűlés alelnökének, s midőn Miskolc város vendégszerető falai között ezúttal tizedszer teljesíti e szép tisztét s a magyar dalárok ajkain felhangzó magyar dal által föllelke­sített közönség tapsai az ő érdemeinek elis­meréséül is hangzanak fel, az „Ország-Világ“ meleg üdvözlete ne hiányozzék e szép ünne­pélyről. Örömmel nyújtunk alkalmat, hogy a közönség ama része is, mely a miskolci országos halárünnepélyen sze­mélyesen részt nem vehet, arcvonásaiban ismerhesse meg a férfiút, kinek a magyar zene már eddig is sokat köszönhet s hogy még minél többet kö­szönhessen, teljes szívünkből óhajtjuk. Ez alkalommal egyúttal kö­zöljük a miskolci országos dal- és zene­ünnepély napi- és sor­rendjét, úgy amint azt a Bar­tay Ede elnöksége alatt mű­ködő rendező-bizottság meg­állapította Első nap:Aug. 6. Megérkezés és ünnepélyes fo­gadtatás a pályaudvarban. Bevonulás a városba kibon­tott lobogókkal, zeneszó mel­lett. A városháza előtt az egy­letek sorak­ozása s a határok üdvözlése a városi hatóság részéről. Elszállásolás és a zászlók elhelyezése a város­ház termében. Este 6­r­ óra­kor az összes halárok foga­dása és üdvözöltetése a dísz­elnök által a városház termé­ben. Előértekezlet a másnapi teendők ügyében. Este 8 óra­kor ismerkedési estély a „Ko­rona“ vendéglő helyiségeiben. — Második nap: Aug. 7. Köz­gyűlés a városház termében, a versenybírák megválasztása, a versenyző egyletek sorrend­jének megállapítása. 10 óra­kor első összpróba a színház- 63

Next