Ország-Világ, 1887 (7. évfolyam, 1-26. szám)
1887-01-08 / 2. szám
1887 Mosolyogva, öntudatosan ment előre. Uralkodni akart, első akart lenni társaságában, meg akarta szerezni magának mindazon előnyöket, amelyeket megszerezhet, uralkodni akart azon a világon, amelyet megutált, mielőtt megismert volna, így a «fehér lap»-ra sötét árnyat vetett az élet, anélkül, hogy irt volna valamit reá. (Folyt, köveik.) A HÉTRŐL. Köszöntelek első hete egy újszülött esztendőnek. Köszöntelek, mert te is kedvem szerint köszöntöttél be én hozzám. Bundásnak csúfolt, deczember mulasztásait is villámgyorsaságával ütöd helyre: ragyogó fehér csillagok záporát és napontván a bánatában már régelfeketedett földre le. Változatosságaival kellemes az élet, igazán szép a természet. Feledem nyári zöldjét az ablakomra néző karcsú ákácznak s úgy találom, hogy most szebb, százszorta szebb, görnyedvén a hotelier alatt. «Fehér város» lett az őszszel még «fekete város»-ból s hol félve sompolyogtunk, ha nem jön-e szembe velünk a «fekete asszony», ma vidám szívvel tapossuk földre szállt hírnökeit a sóvárgott télnek. Ha tél, hát legyen tél. Fessen piros rózsát a sápadt arczokra, s fagyaszszon jeget a — halifaxok alá. Tartozik ezzel saját jó hírnevének és — halifaxi Kertész Tódornak... Ám ne előzzük meg az események sorrendjét. Hiába való erőlködés , kössünk bár talpunk alá hajszálfinom élű halifaxot, nincs mód elsiklanunk az új esztendő keservei fölött. Könnyű Tisza Kálmánnak, Péchy Tamásnak s a többi nagy embereknek. Rőfös beszédben gratulálják meg a mamelukok, s rőfös beszédben adják vissza a jó kívánságokat. S a fölött való örömükben, hogy pénz helyett beszéddel fizethetnek, még háborúval is ijesztgetik a magyart. Már t. i. «megyünk», ha muszáj. Egyikünk sem száz éves kalendárium, még maga Tisza Kálmán sem, s így új esztendő első napján sem lettünk okosabbak, mint valánk Szilveszter utolsó órájában. Csak látjuk, hogy sötét fellegek boronganak a szemhatáron s mintha piros vér csillanna meg olykor fehér szemtakaróján az öreg földnek. De hát annyit, még ha nem is vagyunk száz esztendős kalendáriom, megjósolhatunk magunk nyugodalmára, hogy akkorra már rég «olvad a hó, tavasz akar lenni», mire ez a «muszáj» bekövetkezik. Addig pedig elő a régi jelszóval: Sose halunk meg! Ám itt a «Vízkereszt», diadalkocsiján bevonult falaink közé Karnevál herczeg. «Tánczoljatok lányok, tánczoljatok !» Hajh, mert a farsang oly rövidre van szabva, akár csak egy Schöberl-féle szék «szolid» élete, s ki tudja (de ne szomorodjanak el hölgyeim), ennek a rövid farsangnak is nem hosszabb lesz-e a böjtje mint máskoron . . . S mert rövid a farsang s hosszúnak ígérkezik a böjt, kiélvezetlenül ne engedjük elröppenni egy pillanatát se . .. Persze, hogy én feneketlen kádba hordok vizet, jobban mondva: játszom a fogadatlan prókátor siralmas szerepét. Kérdi is a tűzvérű fiatalság tőlem, hogy mivel tegye még rövidebbé az amúgy is rövid farsangot. Ők már csak nem tesznek másként, mint tavaly, meg azelőtt: minden éjszakára rá kívánják, hogy: «bárcsak ez az éjszaka — Szentgyörgynapig tartana». Mert minden, ami a természet rendje szerint a maga idejében köszönt be, sokszor ismétlődvén, unalmassá válhatik, csak a tánczos, muzsikás farsang nem soha. Ez a fiatalság szezonja s már azért sem lehet unalmas. Köszöntvén az új esztendőt, ím illenék, hogy hasonló szíves örömmel köszöntsem annak első «bekezdését» is. Ám félúton megállít egy pisztolydurranás, mely megrezdítő végét jelezi egy fiatal életnek. Egy szertelocscsant agyvelő s egy megtört szív, szörnyű intelem mindazoknak, kik életük nagy könyvéből könnyelműen törlik ki ezt az ideális szentencziát: «a házasságok az égben köttetnek». Rég lejárta magát az a jó közmondás is: «a jó leány mellett meg kell tapodni a földet». Ma már ezt a miszsziót az ügynökökre bízzák az úrfiak s a házasság «adom, veszem» mintára köttetik. Egy-két napos, egy-két hetes ismeretség bőven elég, talán sok is. Ezer esetben sikerül, kilenczszázkilenczvenkilenczben egy egész életre való boldogtalanság kútforrásává lesz a könnyelmű frigy. ... Mi adta a pisztolyt Vásonkeőy Imre kezébe ? Tán senki se tudja az igaz okot, de mindenki, akit érdekel egy ily «szenzácziós eset», tud találni nem egyet, tizet. Igaz, nem igaz: mind hallják a hozzája tartozók s minden találgatás egy-egy szúrás az amúgy is vérző szíveknek. — Vásonkeőy anyagi zavarban volt... — Nem igaz, hisz másfél milliót érő vagyonon csak 300,000 forint teher volt. — Vásonkeőy nem szerelemből házasodott. — De én úgy tudom, hogy szerelemből házasodott. — A lány se szerette. A szülők erőltették hozzá ... Az após nem volt hajlandó tisztázni a vő ügyeit... A vő ittasan röpítette fejébe a golyót... Ah, s ez csak egy csöpp extractum a zavaros pletykából. Ki tudja a valót ? Csak egy bizonyos, hogy az ifjú, ki nagy fénynyel ülte lakodalmát, kit bandérium, diadalkapu, zeneszó, faluja népének üdvrivalgása fogadott bájos fiatal nejével, a mézes hetek első öt napja után kiterítve fekszik a ravatalon, s az a szép fiatal teremtés, ki tavaly még az elite-bálok egyik körülrajongott szépsége volt s öt nap előtt irigylett menyecske, ma megtört szívű özvegy . .. Ha ő volt a hibás, keményen meg van büntetve, ha a szülők voltak hibásak, keményen meg vannak büntetve s ha egyik sem hibás ? . .. Mindenkép boldogtalanok s ez elég, hogy megérdemeljék a részvétet. Áldja istenét, a kinek még nem késő: okulni e csattanós drámán. ORSZÁG-VILÁG TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. A m. tud. akadémia hétfőn összes ülést tartott melyen Fraknói főtitkár bemutatta az 1886. év végéig beérkezett pályamunkák sorozatát. Beérkeztek a következők: A Fáy-nyilt pályázatra (mezőgazdaság): 1. Polya Jakab ügyvéd: A gazdasági válság. 2. Molnár István vinczellérképezdei igazgató: Magyar szőlőfajisme, tervrajz mutatványnyal. 3. Szántó Menyhért tisztviselő: A mezőgazdasági szövetkezetek. A Bük-féle nyílt pályázatra (Jagellók kora): 1. Kolozsvárról, jelige : Jobbak voltak híreiknél. 2. Rézbányay József, szemináriumi prefektus, Pécs, Magyarország története a Jagellók alatt, tervrajz. A Bézsánjutalomra (elektrodinamometer) egy pályamű érkezett «Togar gramma apoktenei. . .» jeligével. A névtelen mérnök adományaiból kitűzött jutalomra (csekély esésű folyók): 1. Jelige: «Zúgva, bőgve törte át a gátat.» 2. «Haladás.» 3. «Alföld.» A Fáy-féle nyílt pályázatra, melyet a nagy ipar fejlesztését tárgyazó dolgozatra hirdettek deczember 31-ig tervrajz nem küldetett be. Az összes ülés után az 1. osztály tartott ülést Hunfalvy Pál elnöklete alatt. Ezúttal tartotta meg Szarvas Gábor székfoglalóját ezzel a czímmel: «Az ősi dicsőségről». Szarvas Gábor személyesen mondott köszönetet megválasztatásáért, gyöngélkedése miatt azonban Wolf György olvasta fel értekezését, melyben Szarvas Gábor azok ellen kel ki, akik egyes magyar szavakat minden áron magyar eredetűeknek akarnak feltüntetni, holott e szavak nagy része idegen. Szarvas Gábor kimutatta többek közt, hogy a «gönezöl» a németből átvett szó. A gönezölszekerét ugyanis az ország több vidékén «Konrád-szekerének» nevezik. Már pedig Konrádnak kicsinyített alakjai németben «Kunze», «Künzle», Künzellin». Végül Bartalus István olvasta fel dolgozatát «A magyar palotás zene fejlődéséről». A Petőfi-társaság e hó 6-án tartotta Xl-ik linnepies közgyűlését az akadémia dísztermében, mely szorongásig megtelt válogatott közönséggel. Komócsy József elnöki megnyitója és Szana Tamás titkári jelentése után egész sora következett a felolvasásoknak. Az első volt Endrődi Sándor nagy gonddal írt értekezése Petőfiről. Utána Tolnai Lajos mondott emelkedett szellemű, meleghangú emlékbeszédet Győry Vilmos felett. Reviczky Gyula «Szabadság» czímű hatásos költeményét olvasta föl. Beniczkyné Bajza Lenke «A mai Péter apostolok» czímű elbeszélését mindvégig nagy érdekkel hallgatta a nagyobb részében hölgyközönség. Még Szabó Endre szavalta el saját költeményét s végül a társaság legszorgalmasabb tagja Balázs Sándor olvasott föl egy humoros elbeszélést. A magyarhoni földtani társulat e hó 5-én szakülést tartott, melyen ketten olvastak föl; még pedig Zsigmondi Vilmos az avalai (Szerbia) új higanybányáról, Kocsis János a kisgyőri (Borsodm.) ó-harmadkori rétegek foraminifera faunájáról. 35 Tudós herczeg, Károly Tódor herczeg, ki mint jeles szemorvos és Operateur már is jó nevet szerzett, legújabban egy igen hasznos könyvet írt, mely a szemnek a vesebajoknál előforduló bántalmait tárgyalja. A könyvet a tudós világ, eltekintve az író személyétől, nagy elismeréssel fogadta. SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZET. «Az Abencerage.» Sárosi Ferencz, az «Atala» szerzőjének második műve, «Az Abencerage» kedden este került először szélire az operaházban, nagy közönség előtt. A fiatal zeneszerző e legújabb műve is határozott sikert aratott. Minden felvonás után zajosan hívták a lámpák elé, de a szerző helyett, ki betegeskedik, a rendező mondott köszönetet. Az új operában Turolla Emmának, Maleczkynénak és Hajósnak van nagy szerepe, kik közül a két első adta meg az egész este fényét, míg Hajós az ő végzetes rekedtségével egészen elejtette a tenor szerepet. Daczára ennek, a sikerre büszke lehet Sárosi. A kisebb szerepeket Tallián, Pauli, Szekeres és Kordin Mariska énekelték. «Az Abencerage» kiállítása ragyogó szép, a jelmezek mind festőiek és fényesek. Nagyon tetszett a negyedik felvonásbeli ballet is, mely szintén nagy fénynyel volt bemutatva. A nemzeti színházban a következő éli darabok tűzettek ki előkészületre: Égben, Ezredes leánya, Kismama, Kolostorból, Tiszből, Hivatalból. A m. kir. operaház 1887. évi bérlete jól sikerült: a földszinti és első emeleti páholyok, kettő kivételével, már ki vannak bérelve. Csupán a másodbérletre történt eddigelé kevés jelentkezés, meglehet azért, mivel a közönség nincs eléggé tájékozva a másodbérlet feltételei iránt. Az intendatura a másodbérlet létesítése által alkalmat akar nyújtani a közönségnek, hogy 32 operai előadást szerfölött olcsó áron élvezhessen. Havonkint négy előadásra is lehet bérelni , pedig úgy, hogy másodrangú páholyt 24 frtért, támlásszéket az I—IV. sorban 8 frtért, a VII—XII. sorban 6 frtért, a XIII—XIX. sorban 5 frtért. Az erkélyen az árak a másodbérletben, négy előadás után következők: első sor 4 frt, a II—V. sorján 3 frt, a VI—VIII. sorban 2 frt 50 kr. Harmadik emeleti zártszék első sori frt, második sori frt. 50 kr, harmadik és negyedik sori frt. 1 havi bérletre a jegyáruló pénztáros (hajós utca, nappali pénztár) fogad el előjegyzéseket. A népszínház igazgatósága a következő darabokat nem fogadta el előadásra: «A szerelem sötét verem», «A hamis bankók», «A rózsaleányok», «A falu terhe», «A hirdetés», «Erzsike», «A paraszt gróf», «A bágyi molnárné». A kéziratok naponkint d. e. 11-től 12-ig vehetők át a titkáros hivatalában. «Czinka Panna» cz. népszínmű-premiereje volt a kolozsvári színházban decz. 28-án. A népszínmű szerzője Ökrös Bálint budapesti közjegyző. A siker közepes volt, mert az akczió motiválása zavaros. Legjobban tetszettek a szerelmes jelenetei. Egy színész jubileuma, Szabó Antal, a szegedi színház érdemes tagja, e hó 12-én üli meg színészkedésének 25-ik évfordulóját. A veterán színész ez alkalommal Calderon «Zalameai bíró» színművében lép föl. Stróbl műtermében pár új szobormű látható. Közte Andrássy Manó gróf és Zichy Jenő gróf márvány mellképe, Széll Piroska gipszszobra. A művész most egy márvány sarkofágon dolgozik a Deák-mauzóleum számára. « Le divorce de Juliette» czímű négyfelvonásos vígjátékot fejezett be Fridnet Oktáv, mely még e télen színre kerül vagy a Theátre frangais-ben vagy a Gymnase-ban. ÚJDONSÁGOK. Udvari és személyi hírek. — Stefánia trónörökösné elfogadta könyvtára számára Roder Adolf, szombathelyi tanár németül írt magyar nyelvtanát. — Victor Emanuel olasz trónörökös múlt héten tette le a tiszti vizsgát. — Danielik Jánost a budapesti kir. tud. egyetem tanácsa 50 éves tudori jubileuma alkalmából díszoklevéllel tiszteli meg. — Zichy Ágost gr. fiumei kormányzónál, titkos tanácsossá történt kineveztetése alkalmából a város előkelősége tisztelgett. — Cantu Cesare-t, az olasz történetírót, az «Institut de France» Ranke helyébe tagjává választotta. — Baross Gábor köztel, miniszter magánfeleket hetenként kétszer, kedden és pénteken d. u. 2—3 óra közt fogad. Rezső trónörökös és neje tudvalevőleg pár hétre Abazziába utaztak. A trónörökös innen vadászatokra rándul ki. Fenséges neje pedig naponként hajón tesz kirándulásokat. Szilveszter estéjén nagy ebédet adtak, melyre hivatalosak voltak: Zichy Ferencz gr., Czartoryski herczeg és neje, Wagner tábornok, a fiumei polgármester stb. Újév napján a Stefánia-szállóban nagy hangverseny volt, melyre a trónörököspár is megjelent. Vilmos német császár, ki tavaly ülte meg császárságának 25 éves fordulóját (mely alkalomból ki is adták az arczképét), újév napján 80-ik évfordulóját érte meg a katonai pályára való lépésének. Ez alkalomból a német hadsereg parancsnokai a trónörökös vezetése alatt tisztelegtek az agg császárnál. A trónörökös hosszabb beszé