Ország-Világ, 1887 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1887-12-03 / 49. szám

Budapest, 1887 decz. 3. 4­0. szám am Sz­ERKESZTŐSÉG : ERZSÉBET-KÖRUT 12-IK SZÁM KI­TMAD ÉVMK KELEVEK Felelős szerkesztő : BENEDICK El.EK. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: 10 FRT — KR­I NEGYEDÉVRE____ ... 2 ............................. 5 # — «­I EGY HÓRA _ _ ... ... EGYES SZ'M 'KA 20 KR. KÉTHETI SZÁM BORÍTÉKBAN 40 KR Kiadóhivatal­­­ért 50 kr pal.SAS IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG VI., Kecskem­éti­ utcza 6. ---------------------------------------------------------------­ TANÁRKY GEDEON. (1815—1887.) A régi klasszikus világ alakjai pusztulnak, mint erdőben a hatalmas, erős, de vén fák, s az új nemzedék, mely se nem klasszikus, se nem idealista, maholnap csak mint valami mesés idő­ket tekinti ama szebb, jobb, tisztább korszakot, melynek nyugodt derűje az idealizmus aranyos fényével sugározta be a harminczas és negyvenes évek szereplő embereit. Ezek nemcsak irodalmi működésükben, hanem a haza, az igazság, a mű­velődés és az emberi jogok iránti fenséges lelke­sedésükben, — tehát a politikában is — nemesen idealisták voltak. Ez a korszak, mint az akkori idők egyetlen élő oszlopa, Trefort mondja, szép volt, szép, mert hittek az eszmék hatalmában, s tudták, hogy jog és igazság isteni eredetűek, s isteni hatalmat tulajdonítottak is nekik. A történelem ezen szerencsés korában lépett a küzdtérre Tanárky Gedeon, egy egész életen át szolgálva nagy tehetségével és erős jellemével a nemes eszméket. Mint fiatal ember vette kezébe a munka fegyverét, melylyel ha­záját szolgálta s élte alkonyatáig ki nem ejtette kezéből. A század második tizedének közepén 1815. október 26-án született Nagy- Kőrösön, a magyar alföld e nagy vá­rosában, hol atyja keresett orvos volt. A tudomány és az irodalom iránti sze­­retetet már a szülői házban szívta ma­gába. Első tanulmányait bevégezvén szülővárosában, 1832-ben a pesti egye­temre jött a bölcsészetet hallgatni, s itt 1836-ban a jogot is elvégezte. Csakha­mar kedvező alkalma nyílt a közigaz­gatási, igazságügyi s politikai viszo­nyokat gyakorlatilag is tanulmányozni, mert mint patvarista Földváry Gábor pestmegyei alispánnál szolgált, majd gr­óf Somssich Pongrácz kir. személy­­nek oldalán jurátus, Lónyay János kir. biztosnál pedig titkár volt, s egy ideig Hubay János híres ügyvédi irodájában is dolgozott. Erre beutazta Erdélyt, s úti benyomásait a Helmeczy-féle «Tár­salkodó»-ban tette közzé. A pozsonyi országgyűlésen is részt vett mint a «tá­vollevők követe» (absentium ablegatus) egy főúr képviseletében, s az ülésekről írott tudósításai élénk megfigyelő te­hetségéről tanúskodnak. Az ország a nagy reform-mozgalmak korát élte Deák Ferencz és gr. Széchenyi István vezér­lete alatt. Mindenütt hangoztatták gr. Széchenyi mondását, hogy a nemzeti lét és szabadság az ország anyagi és szellemi haladásától függ, s hogy a nemzetnek föl kell magába venni a nyugati mű­veltség vívmányait. A haladás és a szabad esz­mék iránti lelkesedéstől eltelve tért vissza Ta­nárky Nagy-Kőrösre, mely a nagy műveltségű férfiút városi főjegyzőnek választotta, s hat éven át szolgálta kitűnő tollával és alapos tanácsaival szülővárosát. Eközben folytatta tanulmányait, s ismereteit nagyobb utazásokkal gyarapította. Előbb Ausztriát, azután Olaszországot utazta be, megfigyelve mindenütt a társadalmi életet és a kulturális intézményeket, melyek az ő jogi, tör­ténelmi s politikai tanulmányait kiegészítették. Gazdag ismeretei, tapasztalatai, jeles szónoki te­hetsége, tiszta jelleme s szeretetreméltó egyéni­sége oly állást és elismerést vívtak ki számára, hogy Nagy-Kőrös városa 1848-ban képviselőnek küldötte a pesti országgyűlésre. Tanáray megfe­lelt a bizalomnak; az emlékezetes országgyűlés­nek mindvégig tagja volt, tevékeny részt vett a tanácskozásokban s jelen volt a 49-iki debreczeni országgyűlésen is, küzdve, a bátrakkal s remélve az igaz ügy diadalában. A dicsőségteljes harczok megmentették a nemzet becsületét és a magyar nevet, de a szabadság elveszett s megnyíltak a rémuralom börtönei. Tanárkyt is haditörvényszék elé állították, de kegyelmet nyerve írtárom évig, mint politikai jogaitól megfosztott, rendőri fel­ügyelet alatt élt. A gyász és szomorúság napjaiban sem csüg­gedett el, hitt egy jobb jövőben, az igazság dia­dalában. Tanárky ezután békés nézője lön az ese­ményeknek. A nemzet visszavonulva a közélet­től, az egyház, iskola és a gazdaság terén ke­resett és talált vigaszt s működési kört. A pro­testáns Tanárky is egyháza és iskolái ügyeivel foglalkozott; a nagy­kőrösi főgymnázium az ő tekintélyének és befolyásának köszönheti mai létét s ő gyűjtötte egybe a lyceumból főgymná­­ziummá átalakult intézetbe azon írói és tanügyi erőket, kik közt: Arany János, Szász Károly, Szilágyi Sándor, Mentovich Ferencz, Szabó Károly, Ács Zsigmond, Tömöri Anasztáz és Losonczy László neveit találjuk. Ez az írói kör, mintegy új szellemet hozott a körösi társadalomba, mely­nek népszerű feje Tanárky volt. Ez időben is minden idejét tanulmányainak szentelte ; olvasás­sal enyhítette a honfiúi fájdalmat, s családi és gazdasági gondjain kívül élénk részt vett az egyházi és városi ügyekben. A történelem és politika képezték kedvencz olvasmányait, mintha csak sejtette volna, hogy jönni fog majd egy jobb kor, melyben neki is tevékenységi kör jut. Mint az uralkodó rendszer ala­pos megfigyelője, látta, hogy az európai események s Ausztria szerencsétlen ex­perimentumai siettetik az egész rendszer bukását. Az 1859-iki hadjárat csakugyan véget vetett az erkölcstelen uralomnak. Miután az események hatása alatt az országgyűlés 1861-ben összehivatott, Nagy-Kőrös megemlékezett a régi baj­nokról s képviselővé, Pest megye pedig főjegyzőnek választotta. Azok a felira­tok, melyeket mint főjegyző készített­, széles körökben ismertté tették nevét s ma is hirdetik aranytollát. Az ország­­gyűlésen a határozati párthoz tartozott, mert a felir­attól nem sokat várt, s ezt egy nevezetes beszédben ki is fejtette. Az országgyűlés siker nélkül oszol­ván szét, Tanárky újra visszatért Nagy- Kőrösre, mely őt egyházi főgondnokká, az iskolaszék elnökévé, a dunamelléki ref. egyházkerület pedig világi tanács­­biróvá választotta. S itt e szűkebb körben első volt az elsők közt a tevé­kenység minden terén. A hazafiak megelégedéssel nézték, mint omlik össze a februári alkotmány s mint lép életbe ismét egy új rendszer, mely 1865-ben az országgyűlést össze­lőp TANÁRKY GEDEON.

Next