Ország-Világ, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)
1900-03-25 / 13. szám
1900 A győri új városháza. Győrött nagy ünnepélyességgel avatták fel e hó 19-én az új városházát s ugyanakkor leplezték le a városháza előcsarnokában Bisinger József régi városi polgár márványból készült életnagyságú szobrát. Bisinger József »a város jótevője« nevet viseli, ő a városra hagyta 1843-ban egész vagyonát (körülbelül 100.000 pengő forintot, ami akkoriban nagy érték volt) s ennek kamataiból időnkint egy-egy emberbaráti vagy közintézmény létesül Győrött, így a győri városháza építési költségeihez is 200.000 forinttal járult az ő nagyra nőtt alapítványa. Maga a városháza ■egyike az ország legimpozánsabb s legszebb ilynemű középületeinek. De bízvást el lehet mondani, hogy a legszebb is. Monumentális hatás tekintetében a szegedi városházához hasonlít, annak barokk stílusa fejeződik ki a győri városháza arczulatán is, de sokkal nagyobb annál s hármas tornyával még imponálóbb. A szegedi mellett még csak egy városháza jöhetne számba az összehasonlításnál : a kecskeméti, melynek idegenszerű pompájához képest azonban a győri városházpalota sokkal szerencsésebben fejezi ki azt a komoly tekintélyt, melyet egy középületnek kifejeznie kell. Hübner Jenő budapesti műépítész tervezte és Schlichter Lajos győri építészek építették meg. A városháza 460.000 forintba került. Hogy munkájuk mennyire sikerült és mennyire kielégítette az építő gazdát, Győr városát, mi sem igazolja szebben, mint a márczius 19-iki felavató díszközgyűlés lefolyása. Ezen a díszközgyűlésen a város képviselete zúgó éljenzések és tapsok között fejezte ki ünnepélyes elismerését Hübner Jenő és Schlichter Lajos iránt, ez elismerésének és köszönetének kifejezését díszülése jegyzőkönyvébe foglalta. Hasonlóképen elismerését fejezte ki a város Mátray Lajos budapesti szobrásznak, ki a győri Kisfaludy Károly szobrot is alkotta s ki Bisinger márványszobrával legsikerültebb művei egyikét teremtette meg. A szép szobor a városháza előcsarnokában van elhelyezve, leleplezése szintén e hó 19-én történt, dr. Kautz Gusztáv városi képviselő, a legnépszerűbb győri polgár tartotta a leleplező beszédet. Az ünnepségeken részt vett a város országgyűlési képviselője, dr. Batthyány Lajos, továbbá a város közhivatalai és társhatóságai, a díszgyűlésén gróf Laszberg Rudolf főispán elnökölt. Jelen volt Alpár Ignácz műépítész is, aki elragadtatásának adott kifejezést a tökéletesen megoldott építészeti feladat felett. Újabb sikere a magyar Thék-féle zongorának. A múltkori koncerten, melyet a Lujza-egyesület az Uránia-színházban rendezett, a legrövidebb zongorák arattak nagy sikert és elismerést. Legutóbb pedig a Somogyi Mór zongoraművész által rendezett hangversenyen a Nemzeti Szálló dísztermében két hangversenyzongorán hallottuk azokat a ritka szép hangokat, amely meggyőzhet bárkit arról, hogy ma már nem kell külföldi zongorát venni, mert a világ bármely zongoragyárával versenyképesnek mondhatjuk a Thék-féle zongorákat. Magyar és modern, ez jellemzi legjobban Alberty Marczell fővárosi jeles asztalosmester praktikus találmányát, azt a tetszetős és masszív ebédlőasztalt, amely minden úri ház díszére válik. Bővebbet a mai hirdetés nyújt. Zongorákat és pianinókat vásároljunk ott, ahol minden tekintetben megnyugtató garancziát kapunk. Mint ilyen elsőrendű céget leginkább ajánlhatjuk Keresztély mintazongoragyárost Budapesten, Váczi körút 21. szám alatt, honnan csakis tökéletesen sikerült zongorák kerülnek ki. E mellett szól a tíz évre szóló jótállás minden egyes hangszer után. Mint minden ruházati czikkben, úgy a czipőben is meghozta a tavaszi idény a maga újdonságait. Valóban csodálatraméltók azok a gyönyörű elegáns czipők, melyek a szolidsága miatt annyira kedvelt Michelstädter S. E. és H., Váczi utcza 3. szám és Erzsébet körút 15. sz. alatti üzleteiben kaphatók. E cég a kontinens minden államában bir üzlettel és igy eme czikkben nemcsak hogy mérvadó, de a divatot egyenesen ő állapítja meg. A czég mai hirdetésére felhívjuk a t. olvasóközönség figyelmét. A csecsemőtej. Az anyák a művelt nyugati államokban, már évek óta a szoptatós dajkát kikerülve, csecsemőtej segítségével nevelik fel kisdedeiket. Ugyanis a sok tapasztalás reákényszerítette a lelkiismeretes szülőket, hogy akkor, midőn az anya maga nem ■nevelheti a kisdedet, ne bízza gyermeke életét és egészségét a bizonytalan előéletű dajkára. A dajka-intézmény ellen nemcsak a dajkák ezerféle követelései és szeszélyei szólnak, hanem sokkal fontosabb körülmény az, hogy habár a gondos anya a dajkát belépése alkalmával szigorú orvosi vizsgálatnak veti is alá, mégis a leglelkiismeretesebb vizsgálat daczára is megtörténik, hogy a szoptató nő valamely betegség csíráját hordja magában, még pedig olyan betegségét, melynek sajátsága, hogy időközönként szunnyad és csak akkor tűnnek elő jelenségei, midőn a csecsemő már magába szívta a betegség csiráit. Ugyancsak zavarban voltak a szülők oly esetekben is, midőn a szoptató nő teje elapadt, vagy egyáltalán nem volt elegendő a kis csecsemő teljes táplálásához. Kisegítőül használták a tehéntejet, amely legközelebb áll ugyan az anyatejhez, de azért még attól sokban különbözik. A tehéntejben a zsírtartalom változó, az vagy kevesebb, ■vagy több, mint amennyit a csecsemő igényel, a tejczukor és Casein-túró tartalom pedig mindig ugyanabban az arányban van jelen. Azonban a csecsemő több tejczukrot igényel és csak félannyi túrót képes megemészteni, mint amennyi a tehéntejben van. Sokan úgy segítettek ezen a bajon, hogy a tehéntejet ugyanannyi vízzel keverték és az így elkészített tejet a Soxleth-készüléken sterilizálták. Az ily tej mellett azonban a csecsemő állandóan koplal, mert igaz ugyan, hogy a túrót és esetleg a czukrot is kellő mennyiségben kapja, de a fő alkotórészt, a zsírt csak fél mennyiségben nyújtja a szervezetnek. Sok ezer csecsemő pusztult el addig, míg az orvosi tudománynak sikerült a közönséges tejet az anyatejjel egyenlővé tenni. Ezelőtt néhány évvel sikerült Gaertner tanárnak óriási fontosságú találmányával a nehézségeket leküzdeni és övé az érdem, hogy ma már a dajka-intézmény teljesen nélkülözhető és a kisdedeket az olcsóbb és jobb csecsemőtejjel nevelhetjük. A Gaertner tanár elvei szerint képesek vagyunk a tehéntejből oly csecsemőtejet készíteni, melynek összetétele tökéletesen megegyezik az anyatejével. Alig hogy e találmány ismeretes lett, Bécs, Berlin, Páris, London és a többi európai nagyvárosokban, sőt még Amerikában is intézkedtek, hogy keletkezzenek és ismeretesek legyenek oly intézetek, melyek a Gaertner tanár-féle csecsemőtejet termelik, csak jóformán Budapest volt az egyetlen nagyobb város, mely eddig nem élvezhette ez áldásos találmányát az orvosi tudománynak. A legutóbbi időben Diósy Lajos gyógyszerész a VII. kerületi Külső Kerepesi út 38. szám alatt létesített egy ilyen intézetet. Az itt látható felvételek némileg mutatják, hogy mily szabású ez az intézet; a mellett, hogy minden a legczélszerűbben és a követelményeknek megfelelően van berendezve, a tisztaság és a lelkiismeretes kezelés az, mely az elismerést kivívhatja. A gümőkórmentes tehenek páratlan tisztaságú és egészséges minta-istállóban vannak elhelyezve, a takarmányozás pedig megfelelő ama czélnak, hogy a kis csecsemők érzékeny szervezetének alkalmas tejet adjanak. Az intézet megtekintése az érdekelt szülőknek melegen ajánlható. Bár az intézet főczélja a csecsemőtej termelése, azért még e mellett néhány tejkülönlegességet is készít. Erős táptej név alatt készít oly tejet, mely zsirdásabb, mint a közönséges tej és a mellett sokkal könnyebben emészthető, mert a túró egy része el van belőle távolítva. Egészen új dolog a tejpezsgő, ez szikvizes üvegben kerül a forgalomba, kitűnő üdítő és tápláló ital, a nyári forróságban megbecsülhetetlen lesz. Készít az intézet a czukorbetegeknek nélkülözhetetlen dr. Noorden tanár-féle tejet is. ÚjDióSy Lajos gyógyszerész csecsemőtej-termelő intézete, VII. ker., Külső Kerepesi út 38. szám, ORSZÁG “VilÁG 255