Ország-Világ, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-25 / 13. szám

1900 A győri új városháza. Győrött nagy ünnepélyességgel avatták fel e hó 19-én az új városházát s ugyanakkor leplezték le a városháza előcsarnokában Bisinger József régi városi polgár márványból készült életnagyságú szobrát. Bisinger József »a város jótevője« nevet viseli, ő a városra hagyta 1843-ban egész vagyo­nát (körülbelül 100.000 pengő forintot, a­mi akkoriban nagy érték volt) s ennek kamataiból időnkint egy-egy emberbaráti vagy közintézmény létesül Győrött, így a győri városháza építési költségeihez is 200.000 forinttal járult az ő nagyra nőtt alapítványa. Maga a városháza ■egyike az ország legimpozánsabb s legszebb ilynemű köz­épületeinek. De bízvást el lehet mondani, hogy a leg­szebb is. Monumentális hatás tekintetében a szegedi városházához hasonlít, annak barokk­ stílusa fejeződik ki a győri városháza arczulatán is, de sokkal nagyobb annál s hármas tornyával még imponálóbb. A szegedi mellett még csak egy városháza jöhetne számba az összehason­lításnál : a kecskeméti, melynek idegenszerű pompájához képest azonban a győri városházpalota sokkal szeren­csésebben fejezi ki azt a komoly tekintélyt, melyet egy középületnek kifejeznie kell. Hübner Jenő budapesti mű­építész tervezte és Schlichter Lajos győri építészek épí­tették meg. A városháza 460.000 forintba került. Hogy munkájuk mennyire sikerült és mennyire kielégítette az építő gazdát, Győr városát, mi sem igazolja szebben, mint a márczius 19-iki felavató díszközgyűlés lefolyása. Ezen a díszközgyűlésen a város képviselete zúgó éljen­zések és tapsok között fejezte ki ünnepélyes elismerését Hübner Jenő és Schlichter Lajos iránt, ez elismerésének és köszönetének kifejezését díszülése jegyzőkönyvébe fog­lalta. Hasonlóképen elismerését fejezte ki a város Mátray Lajos budapesti szobrásznak, ki a győri Kisfaludy Károly szobrot is alkotta s ki Bisinger márványszobrával leg­sikerültebb művei egyikét teremtette meg. A szép szobor a városháza előcsarnokában van elhelyezve, leleplezése szintén e hó 19-én történt, dr. Kautz Gusztáv városi képviselő, a legnépszerűbb győri polgár tartotta a lelep­­lező­ beszédet.­­ Az ünnepségeken részt vett a város országgyűlési képviselője, dr. Batthyány Lajos, továbbá a város közhivatalai és társhatóságai, a díszgyűlésén gróf Laszberg Rudolf főispán elnökölt. Jelen volt Alpár Ignácz műépítész is, a­ki elragadtatásának adott kifejezést a tökéletesen megoldott építészeti feladat felett. Újabb sikere a magyar Thék-féle zongo­rának. A múltkori konc­erten, melyet a Lujza-egyesület az Uránia-színházban rendezett, a legrövidebb zongorák arattak nagy sikert és elismerést. Legutóbb pedig a So­mogyi Mór zongoraművész által rendezett hangverse­nyen a Nemzeti Szálló dísztermében két hangverseny­­zongorán hallottuk azokat a ritka szép hangokat, a­mely meggyőzhet bárkit arról, hogy ma már nem kell külföldi zongorát venni, mert a világ bármely zongoragyárával versenyképesnek mondhatjuk a Thék-féle zongorákat. Magyar és modern, ez jellemzi legjob­ban Alberty Marczell fővárosi jeles asztalosmester prak­tikus találmányát, azt a tetszetős és masszív ebédlőasztalt, a­mely minden úri ház díszére válik. Bővebbet a mai hir­detés nyújt. Zongorákat és pianinókat vásároljunk ott, a­hol minden tekintetben megnyugtató garancziát kapunk. Mint ilyen elsőrendű c­éget leginkább ajánlhatjuk Keresz­­tély mintazongoragyárost Budapesten, Váczi­ körút 21. szám alatt, honnan csakis tökéletesen sikerült zongorák kerül­nek ki. E mellett szól a tíz évre szóló jótállás minden egyes hangszer után. Mint minden ruházati czikkben, úgy a czipőben is meghozta a tavaszi idény a maga újdon­ságait. Valóban csodálatraméltók azok a gyönyörű elegáns czipők, melyek a szolidsága miatt annyira ked­velt Michelstädter S. E. és H., Váczi­ utcza 3. szám és Erzsébet­ körút 15. sz. alatti üzleteiben kaphatók. E c­ég a kontinens minden államában bir üzlettel és igy eme czikkben nemcsak hogy mérvadó, de a divatot egyenesen ő állapítja meg. A czég mai hirdetésére felhívjuk a t. olvasóközönség figyelmét. A csecsemőtej. Az anyák a művelt nyugati államokban, már évek óta a szoptatós­ dajkát kikerülve, csecsemőtej segítségével nevelik fel kisdedeiket. Ugyanis a sok tapasztalás reákényszerítette a lelkiismeretes szülőket, hogy akkor, midőn az anya maga nem ■nevelheti a kisdedet, ne bízza gyermeke életét és egészségét a bizonytalan előéletű dajkára. A dajka-intézmény ellen nem­csak a dajkák ezerféle követelései és szeszélyei szólnak, ha­nem sokkal fontosabb körülmény az, hogy habár a gondos anya a dajkát belépése alkalmával szigorú orvosi vizsgálatnak veti is alá, mégis a leglelkiismeretesebb vizsgálat daczára is megtörténik, hogy a szoptató nő valamely betegség csíráját hordja magában, még pedig olyan betegségét, melynek saját­sága, hogy időközönként szunnyad és csak akkor tűnnek elő jelenségei, midőn a csecsemő már magába szívta a betegség csiráit. Ugyancsak zavarban voltak a szülők oly esetekben is, midőn a szoptató nő teje elapadt, vagy egyáltalán nem volt elegendő a kis csecsemő teljes táplálásához. Kisegítőül hasz­nálták a tehéntejet, a­mely legközelebb áll ugyan az anya­tejhez, de azért még attól sokban különbözik. A tehéntejben a zsírtartalom változó, az vagy kevesebb, ■vagy több, mint a­mennyit a csecsemő igényel, a tejczukor és Casein-túró tartalom pedig mindig ugyanabban az arányban van jelen. Azonban a csecsemő több tejczukrot igényel és csak félannyi túrót képes megemészteni, mint a­mennyi a tehén­tejben van. Sokan úgy segítettek ezen a bajon, hogy a tehén­tejet ugyanannyi vízzel keverték és az így elkészített tejet a Soxleth-készüléken sterilizálták. Az ily tej mellett azonban a csecsemő állandóan koplal, mert igaz ugyan, hogy a túrót és esetleg a czukrot is kellő mennyiségben kapja, de a fő alkotórészt, a zsírt csak fél mennyiségben nyújtja a szervezet­nek. Sok ezer csecsemő pusztult el addig, míg az orvosi tudo­mánynak sikerült a közönséges tejet az anyatejjel egyenlővé tenni. Ezelőtt néhány évvel sikerült Gaertner tanárnak óriási fontosságú találmányával a nehézségeket leküzdeni és övé az érdem, hogy ma már a dajka-intézmény teljesen nélkülözhető és a kisdedeket az olcsóbb és jobb csecsemőtejjel nevelhetjük. A Gaertner tanár elvei szerint képesek vagyunk a tehéntej­ből oly csecsemőtejet készíteni, melynek összetétele tökéletesen megegyezik az anyatejével. Alig hogy e találmány ismeretes lett, Bécs, Berlin, Páris, London és a többi európai nagy­városokban, sőt még Ame­rikában is intézkedtek, hogy keletkezzenek és ismeretesek legyenek oly intézetek, melyek a Gaertner tanár-féle csecsemő­tejet termelik, csak jóformán Budapest volt az egyetlen na­gyobb város, mely eddig nem élvezhette ez áldásos találmá­nyát az orvosi tudománynak. A legutóbbi időben Diósy Lajos gyógyszerész a VII. kerületi Külső Kerepesi­ út 38. szám alatt létesített egy ilyen intézetet. Az itt látható felvételek némileg mutatják, hogy mily szabású ez az intézet; a mellett, hogy minden a legczélszerűbben és a követelményeknek megfelelően van berendezve, a tisztaság és a lelkiismeretes kezelés az, mely az elismerést kivívhatja. A gümőkórmentes tehenek páratlan tisztaságú és egészséges minta-istállóban vannak elhelyezve, a takarmányozás pedig megfelelő ama czélnak, hogy a kis csecsemők érzékeny szer­vezetének alkalmas tejet adjanak. Az intézet megtekintése az érdekelt szülőknek melegen ajánlható. Bár az intézet főczélja a csecsemőtej termelése, azért még e mellett néhány tejkülönlegességet is készít. Erős táptej név alatt készít oly tejet, mely zsirdásabb, mint a közönséges tej és a mellett sokkal könnyebben emészthető, mert a túró egy része el van belőle távolítva. Egészen új dolog a tejpezsgő, ez szikvizes üvegben kerül a forgalomba, kitűnő üdítő és tápláló ital, a nyári forróság­ban megbecsülhetetlen lesz. Készít az intézet a czukorbetegeknek nélkülözhetetlen dr. Noorden tanár-féle tejet is. ÚjDióSy Lajos gyógyszerész csecsemőtej-termelő intézete, VII. ker., Külső Kerepesi­ út 38. szám, ORSZÁG “Vil­­ÁG 255

Next