Ország-Világ, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-10-26 / 43. szám

XXIII. évfolyam. _Budapest» 1902. október 26.________________43. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Hold-utcza 7. X felelős szerkesztő =~ Kiadja az Országos Irodalmi Részvénytársaság. ===== sj. DR. VÁRADI ANTAL.I TÁRSSZERKESZTŐ Dr. falk Zsigmond.­ Előfizetési ára: Egész évre 16 korona, félévre 8 korona, negyed­évre 4 korona. Egyes szám ára 40 fillér. Díszpéldány előfizetési ára egész évre 40 korona.­ ­*+• A kolozsvári egyetem új tanácsa. •+*­ legutóbbi napokban Kolozsvárott lezajlott Mátyás király szobor leleplezési ünnepé­lyével kapcsolatban az ünnepi programm keretében avatták fel a kolozsvári tudományegye­tem új palotáját, melynek képét és melynek ün­nepélyes megnyitását lapunk múlt heti számában közöltük. E heti számunkban bemutatjuk az egyetem új tanárainak tagjait képekben, dióhéj­ban foglalt életleirásukat pedig a következőkben adjuk: Schilling Lajos történetíró, az egyetem ezidei rektora, má­sodik a rektori méltóságban, aki a kolozsvári egyetem nevelt­jei közül az egyetem élére jutott. Született 1856. január 17-én Kolozsvárt. Itt nyert tanári és bölcsészetdoktori oklevelet, hosszabb ideig volt külföldön szaktanulmá­nyaival foglalkozva. 1879-ben a kolozsvári egyetem böl­csészeti karától magántanári képesítést nyert. 1883 óta az egyetemes történelemnek előbb ny. rendkívüli, utóbb nyilvános rendes tanára lett. Számos műve s értekezése jelent meg szakjából. Moldován Gergely, a bölcselet, nyelv- és történettudo­mányi kar dékánja 1845. márczius 17-én született, ro­mán származású. Kolozsvárt fejezte be tanulmányait. 1876. Torda-Aranyosmegye tanfelügyelője s tiz év alatt több, mint tiz állami s községi iskolát állított föl, miért Dr. Schilling Lajos, is 1879-ben a kir. tanácsosi czímet nyerte. 1886. junius 28-án a kolozsvári egyetemen a román nyelv és iroda­lom ny. rendes tanára, 1890-ben tiszteleti bölcsészetdok­­tora, 1891-ben bölcsészetkari dékán.­Már 1867-ben kezdett román népdalokat fordítani magyarra, később a román viszonyokról politikai czikkeket irt s e téren európai hirű tekintélylyé vált. Több röpiratot bocsátott ki, megvédel­mezve a román izgatók által rágalmazot magyar államot a külföld előtt is. Tudományos munkásságán kívül a román népéletből vett színdarabokat is irt. Legutóbb a budapesti népszínházban nagy sikert aratott egy népszín­műve. Farkas Gyula, a matematika, természettudományi kar dékánja szül. 1847. márczius 28-án Puszta-Sárosdon (Fe­hér megye). Középiskoláit a győri benczéseknél, felsőbb tanulmányait eleinte mint jogász, aztán mint bölcselet­hallgató a budapesti egyetemen végezte. 1870-ben a székes­­fehérvári reáliskolában tanára lett a természettannak. 1881-ben budapesti egyetem bölcseleti kara a mennyiség­­tanból magántanárrá habilitálta. 1887. januárban a kolozs­vári egyetemre a mennyiségtan-fizika tanárává nevezték ki. Ismételten volt kari dékán. Irodalmi dolgozatai jobbára folyóiratokban jelentek meg s tudós társulatok­ kiadvá­nyaiban. Jancsó György, a jog- és államtudományi kar dékánja született 1853-ban Tályán (Zemplén megye). A gimnáziu­ Dr. Moldován Gergely, a kolozsvári Ferencz József tudományegyetem bölcsészeti karának dékánja, a kolozsvári Ferencz József tudományegyetem rektora. Dr. Farkas Gyula, a kolozsvári Ferencz József tudományegyetem mat. és természettudományi karának dékánja. Dr. Jancsó György, a kolozsvári Ferencz József tudományegyetem jog- és államtudományi karának dékánja. Dr. Udránszky László, a kolozsvári Ferencz József tudományegyetem orvosi karának dékánja.

Next