Ország-Világ, 1920 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1920-07-11 / 28. szám
XLI. ÉVFOLYAM. BUDAPEST, 1920. JULIUS 11. 28. SZÁM.xport VI., HORN EDE UTCA 18., földszint 1. Kiadóhivatal: V. KERÜLET, HOLD-UTCA 7. SZÁM. SZERKESZTIK : Dr. VÁRADI ANTAL / Dr. FALK ZSIGMOND ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 160 kor., félévre 80 kor., negyed évre 40 kor., egyes szám ára 4 korona Finom műnyoító papíron készítette egész évre 300 korona, egyes számonkint 10 korona. A VÍGSZÍNHÁZ július 1-én mutatta be Jean Gilbert három* felvonásos operettjét: »A hermelines nő«-t. Maga a darab, dacára Berlinben elért óriási sikerének, — néhány százszor adták egy* folytában — közönségünkre nem gyakorolt volna nagyobbvonzóerőt, de a Vígszínház ügybuzgó és körültekintő igazgatósága a legválogatottabb szereposztásról gondoskodott, hogy a ritka csemegével csábítsa az embereket a színházba, dacára a tombolva dühöngő kánikulának. Máté Rózsi, Palásthy Irén és Környey Béla, a M. kir. Opera tagjai lépnek fel a főszerepekben és evvel már eleve biztosították azt, hogy mindenki megnézze az előadást, aki valaha színházba ment. A két német szöveggyáros romantikus és modern kívánt egyszerre lenni. A cselekmény 1810. körül játszik, amikor az olaszok Lombardiában erősen szorították az osztrákokat. Az osztrákok oldalán harcoltak a magyar huszárok, akiknek egyik különítménye Verenese mellett egy kastélyban megszáll és a kastély gróf urát, aki szintén forradalmár, az ezredes elcsukatja. Közben udvarol a szép*séges grófnénak, aki természetesen mindenkép meg szeretné szabadítani az urát. Az ezredes a hűséges feleségtől a legnagyobb váltság* díjat, egy pásztorórát követel. A sarokba* szorított asszonyka elmondja szépanyjának a történetét, akit hasonló helyzetbe kergetett egy francia kapitány. De a szépanya — a her* melines nő — bár csak abban az egy her* melines kabátban, minden más fehérnemű avagy ruhadarab nélkül jelent meg éjnek idején a kapitánynál, a maga ura iránti rajongó szeretetével és önfeláldozásig menő őszinte ragasz kodásával annyira meghatotta a francia kapi*tányt, hogy lemondott a váltságdíjról és anél* kül, hogy a szépanyjához hozzányúlt volna, egy puszta megengedett kézcsók fejében sza* badon bocsátotta elzárt urát. És íme 150 év után megismétlődik a kis házi történések sorozata. És a magyar ezre*des épp oly úri ember, mint a francia kapitány. Ez a szöveg túlságosan naív, ellenben abszolút nem eredeti. A meztelenül sétáló nő megvan már a »Monna Vanná«-ban , ott azonban a szerző sokkal szabadelvűbb. Princip valle megláthatja az ellenséges táborból puszta köpenyben átsétáló nő arányos idomait és ezzel a közönség is ritka élvezethez jut. A hermelines nő nem tudjuk mint járt el. A színpadon látunk egy festményt, amely meztelen lábakat és lábszárakat, meztelen nyakat és karokat mutat. Vájjon szétlebbentve a rajta látható hermelines köpeny, ezt a titkot nem tudjuk meg. Mariann, a késői unoka, a darab élő hőse nem juttatja sem az ezredest, sem a közönséget semmiféle rendkívüli élvezethez. Legényember vagyok és így csak raffinált asszonykák elmondásából tudom, hogy a nők még éjjel sem szoktak ing nélkül lenni. Mert A BUDAPESTI KÖZÉPISKOLÁK TANULÓINAK NEMZETI SPORTÜNNEPE 1920. június 29-én az ügetőversenytéren, Horthy Miklós kormányzó és kísérete jelenlétében. HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ÉS KÍSÉRETE AZ ÜNNEPÉLYEN. A LEÁNYISKOLÁK TANULÓINAK ELVONULÁSA A KORMÁNYZÓ ELŐTT.