Ország-Világ, 1920 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1920-09-26 / 39. szám

BUDAPEST, 1920. SZ^T^MJBER 26*« XLI. ÉVFOLYAM. ELŐFIZETÉSI ll»~ Egész évre ......... 16(A^fr. Fél évre .............. 80 Rbr. Negyed évre .. .. 40 kor. Egyes szám ára 5 korona. Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó fi DÍSZPÉLDÁNY­­ előfizeti ára.­­Ju.­Egész évre ......... 300 kor. Fél évre .............150 kor. Egyes díszpéldány ára 10 kor. Az előfizetési pénzek az Orszáás­­Világ kiadóhivatalába küldendők. SZERKESZTŐ: DR. VÁRADI ANTAL ÉS DR. FALK ZSIGMOND SZERKESZTŐSÉG : VI., HORN EDE­ U. 18., földsz. 1. KIADÓHIVATAL BUDAPEST, V., HOLD-UTCA 7 £*•¡.» ' 39. SZÁM GUDRUN ÉS KJARTAN. Óizlandi történet.­­ Irta Dr. SZENTIRMAY GIZELLA. ¡1¡ i i A­z egész gil-fjordban a legszebb ház Gun­­** náré, Gudmund fiáé. Kiváló már a fekvése is: közel a tengeröböl, melyben külö­nösen jó heringfogások esnek, közel a vadai­ban gazdag erdő s a tehenek dús közös legelője. Pedig nem is maga kereste ki otthonától e helyet Gunnár. A büszke, elkeseredett hor­­vég nemesnek, aki Széphajú Harald s a ke­reszténység járma elől hazájából a puszta, de szabad Izlandba vándorolt ki, ugyan mindegy volt, hogy az ismeretlen­ izlandi part melyik részén köt ki társaival­Amikor feltűnt a messzeségben a föld, ki­vetette hajójából atyja koporsóját — az egyet­len emlék, melyet hazájából magával hozott! — Amerre azt vitték a habok, arra irányí­totta ő is hajóját, s kikötötte ott, ahol az a partnak ütődött. A parton rögtön szent áldo­zati tüzeket gyújtottak Odinnak, Lokinak , a többi hatalmas Istennek s aztán hozzá­kezdtek — nagy, keserű nekifohászkodással, ez új otthon felépítéséhez. A Nornák lent a sötét Helben, a világfa tövében, világos, barátságos fonalakat ereget­tek. Az erős, okos munka, ez a serény, ne­mes paripa, csakhamar aranyszikrákat vert ki patkójával az izlandi földből. Gazdag ember lett Gunnár, Gudmund fia s ami­kor meghalt, fiára, Thorkelra három szi­getet hagyhatott örökül s mindegyikben nyolcvan ökröt. Büszke is volt Thorkel nagy, rendezett gazdaságára — a férfi legfőbb dísze! — csak leányára, Grídrunra gondolt még hasonló szívleli megelégedéssel. Qodrunt tartotta elsőnek mindenki Izland asszonysorra váró leányai között. Sudár szép alakja, bátor, okos beszéde atyja te­kintélye nélkül is kívánatossá tették volna Izland áttéli ifjai előtt. Minden, amivel más asszonyok magukat cicomázni szokták, gye­rekjátéknak tetszett neki ,s a férfiak nagy dolgai érdekelték. A községek őszi és tavaszi nagy gyűlései alkalmával akárhányszor a templomok bölcs, öreg elöljárói is beszédbe elegyedtek vele, meg nem vetvén őt szerény leányi szárma­zása miatt. A legcsodálatosabb azonban a szeme volt rajta. Ha­ki azokba belenézett, hajlandó volt igaznak tartani, amit anyjáról, Bergthoráról suttogva emlegettek, hogy va­rázsló volt, mélységes, időtlen rejtélyek tu­dója, aki jó és gonosz varázslatokhoz, tűz­­magvak, vízmagvak és rózsák titkaihoz egy­aránt értett, s akinek csodálatos álmaiba mintha magának a földszellemnek álmai szö­vődtek volna bele. A fiatal északi föld szent, divinációs álmai később születendő századok asszonyi miszté­riumairól mintha ott révedeztek volna Gudrun mélységes, titokzatos szemében, lelkében is. Tudattalan, még ki nem bontakozott álom­érzés gyanánt csak, de már ott pihent benne a középkori szüzek mélységes isteni csendje, szent zárkózottsága, a forró, aranyporos reneszánsz asszonyának merész színekre só­­várgó tekintete éppen úgy, mint az ezer nyugtalan színre megtört modern asszony­­lélek mondhatlan honvágya egységes fehér fény után. Azért volt néha a lelkében olyan titokzatos, mélységes csend, milyenről csak felnyílásról álmodó bimbók szorosan egy­másra csukott szirmai tudnak, — ilyenkor a tekintete oly zárt és félénk volt, mintha csak a saját ragyogásától is szégyenlősen befelé akart volna menekülni — s azért csillogott máskor meg a szeme merészen, lelket, szívet áthatóan, mintha fényével az egész világot át akarná járni. Egy szép, hűvös tavaszi reggelen Gudrun a forrás partján ült s karját megmentett kor­sóján nyugtatva, belenézett a tovairamló ha­bokba. Észre sem vette, hogy messziről a túlsó parton két ifjú közeledik, annyira el­foglalták gondolatai. Csodálatos álma járt eszében. Mintha folyó mellett állott volna. A fején fehér, ezüsttel átszőtt párta, amilyent Izlandban egészen fiatal előkelő asszonyok viselnek. Benézett a víz tükrébe és sehogysem tetszett magának ezzel a fejékkel. Kicsinek, játék­holminak tűnt fel előtte, nem hiába, hogy alig akarta a fejére tenni, s le is dobta volna mindjárt az első napon, ha atyja és rokonai engedik. Ezzel a párjával a fején egész nap kedvetlenül s fáradtan végezte munkáját. FOLKUSHÁZY LAJOS, Budapest székesfőváros új I. alpolgármestere. BUZÁTH JÁNOS, Budapest székesfőváros új, alpolgármesteri címmel és jelleggel felruházott tanácsnoka. RÉNYI DEZSŐ, Budapest székesfőváros új II. alpolgármestere.

Next