Ország-Világ, 1925 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1925-12-20 / 51. szám
422 Temesvár, Buda, Debrecen, Kolozsvárott és Pesten a Magyar Színházban. Kedvenc szerepei: a Velencei kalmár, III. Richárd, Hagó, Harpagon, Fösvény, Képzelt beteg s talán valamennyi jellemszerep ami 20 év óta a színházak műsorán előfordult Legjobban szereti azonban Luis Napóleon Parker: Bíborosát. Ezzel vendégszerepelt a Nemzetiben és ennek köszönheti a pesti szerződtetését is. Van még egy kedvenc szerepe, amiben legutóbb szerepelt a Városi Színházban. Csepreghy Sárga csikójában: Csorba Márton. A bíboros címszerepében az ércből gyúrt renaissance-alakot, Medicit keltette életre Sebestyén Géza magasabbra már nem vihető művészettel, de ez az alakítása mégsem kapott meg bennünket anynyira, mint mikor az igazi, csupa szív, csupa lélek, megfontoltságában is könnyelmű magyar parasztot, Csorba Mártont személyesítette meg. Itt láttuk, hogy Sebestyén Géza vérbeli színész, aki nemcsak mesterségnek, de mindenekfelett élethivatásnak érzi a színészetet. Mint színész, az igazgatással járó gondok miatt, újabban keveset szerepel, inkább mint direktor működik s igyekszik elérni a maga elé fűzött célt: a kifogástalan, modern, mindent felölelő népszínházát. Ennek elérésében nagyban segítségére szolgál ZERKOVITZ BÉLA az egész világon ismert és népszerű zeneszerző, aki szeptembertől kezdve működik a Városi Színháznál, mint művészeti igazgató. Szegeden született 1981. június 11-én. Elemi iskoláit otthon, középiskoláit Pesten a Markóutcai reálban végezte s utána a Műegyetem építészeti osztályán szerzett diplomát. Egy technikus-bálon előadták az első, egyfelvonásos műszaki operettjét, a Szecessziót, melyben az akkor dühöngő szecessziós irányt gúnyolta ki. Ezzel, az akkor sikert ért ifjúsági kísérlettel megpecsételte az egész jövőjét. Az első merészebb lendületet a zene felé mégis egy más körülmény hozta meg: az első, ifjúkori szerelem. Fedák Sári akkor aratta legszebb sikereit a Bob hercegben. Mindenki szerette, becézte Zsazsát, az ifjúság rajongott érte köztük Zerkovitz is. Csendes rajongását a Zsazsa mesél című dalába öntötte, mit el is küldött a színésznőnek. Fedák elfogadta, viszonzásul egy fényképet küldött a Bob hercegből vett dedikációval: „De neki más lány csókja nem kell, - s ez teljesen a színház felé terelte a rajongó ifjú építész gondolatait. Egyelőre azonban, diplomával a zsebében, dolgoznia kellett, mégpedig erősen, híres, nagy építészünk , Hauszmann Imre irodájában. Ott az irodában, a zörgő rajzsínek mellett, a rajzlap fölé hajolva, komponálta meg és vetette titkon papírra a Kató, szívem szép Katója című első igazi, vérbeli Zerkovitz-dalt. Kollégái ajánlatára megmutatta Baumann Károlynak, az akkori leghíresebb kupléénekesnek, aki a Fővárosi Orfeumban énekelt. A dal megnyerte Baumann tetszését s mikor Waldmann Imre az Orfeum igazgatója meghallotta, így kiáltott fel: - Nem vagyunk rászorulva többé a német kuplé-irodalomra. Két hét múlva Baumann elénekelte az Orfeumban a Kató, szívem szép Katóját , és páratlan sikert aratott vele. A közönség tombolt, mindenki lármázott, újrázott, csak a hátsó sorok egyik székén ült csendben, szinte megszédülve a sikertől egy kipirult arcú fiatalember: Zerkovitz Béla. Másnap felkereste egy öregúr a Zipser és König zenekiadó cég tulajdonosa és így szólt: - Kérem, adok én magának 10 koronát, itt van, fogja és a nótáját kinyomatjuk. Az ifjú zeneszerző majd elájult örömében. Kész volt az alkura, a dal meg is jelent rövidesen a Pesti könyvnyomda részvénytársaságnál és azóta harminc kiadást ért meg. Ezután igen gyors tempó következett. Baumann egy szép napon felvitt hozzá egy akkor még nagyon jelentéktelen emberkét - Gyárfásnak hívták az illetőt — és azt mondta: — Mérnök úr, adjon ennek a szegény fiúnak valami kuplét, szeretne fellépni a kupaversenyen. Ez történt déli 12 órakor és este nyolckor már tanítgatta Zerkovitz Gyárfást az új kupléra. Két hét múlva megtörtént a verseny és a negyven versenyző közül Gyárfás lett az első a Berger Zsigával... Páratlan sikere volt. Rögtön lett neve, kapott szerződést és két éven át énekelte a dalt az Orfeumban. Ezután jöttek egymás után a népszerűbbnélnépszerűbb kupiék, a Panama Manó. Látta-e már Budapestet éjjel ? Mafild, maga minden áron zülleni akar. Fáradt vagyok, unatkozom, meg az Én és a holdvilág... Egy ideig csak a holdvilággal kokerált, de aztán jött az egyetlen, nagy szerelem... Meglátta és rögtön meg is szerette a legszebb pesti lányt, de reménye nem volt, hogy valamikor feleségül veheti. Reménytelen szerelméből fakadt a Sokszor úgy szeretnék sírni, magam sem tudom miért ? Aztán feledni Sorrentóba megy és onnét üzeni haza: Akinek a szíve fáj, meggyógyítja ez a fát... De nem gyógyult meg, haza hozta a szíve s mire visszajött, a szeretett lányt utazni vitték a szülei. Sokat szomorkodott s aztán küldte utána az epedő nótát : Fecském, hova szállsz, fecském, merre jársz ? ... Ezek a nóták mind a szívéből fakadtak, azért énekelik még most is, mind egy-egy kilométerkő az életében, de a boldogsága útján is. Ezekkel a dalokkal nyerte meg a szeretett lány szívét. Mikor a Hulló falevél megjelent, a lány kijelentette a szüleinek, hogy hiába minden akadály Zerkovitz felesége lesz. — Szeretem ezt a nótámat, — mondta a zeneszerző messzibe néző tekintettel — mert ennek köszönhetem a boldogságomat, a feleségemet és a két kicsi fiamat. A nótáknak új tápot adott a házasélet, majd mikor az ifjú férj újból vágyott ki a régi cimborák közé, megszületett az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, majd jött a Bölcsődal s mikor a kisfia négy éves lett, megírta a legszebb apai tanácsot: Tanulj meg fiacskám komédiázni ! Első nagyobbszabású kompozíciója a Műbetyár volt. Szövegét dr. Hász István írta és a Fővárosi Orfeumban mutatták be 1910-ben. LÓKAYNÉ EGYED ERNA: Hamelni LÓKAYNÉ EGYED ERNA: Tűzvarázs. Lókayné Egyed Erna, hírneves grafikusunk a közeljövőben kollektív kiállításra készül. Mutatóul közlünk néhány nevesebb művéről másolatokat. Lókay Ferenc alezredeshez történt férjhezmenése óta műterme VI., Aréna-út 49. szám alatt (Albrecht-laktanya) van. patkányfogó. ORSZÁG-VILÁG 1925. december 20.