Ország-Világ, 1925 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1925-12-20 / 51. szám

1925. december 20. ORSZÁG-VILÁG Dr. KÖRMÖCZI EMIL. Rövid időközben dr. Kovách Aladár halála után immár a második igazgató főorvos került a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület élére. Dr. Virosztek Győző úgyszólván még alig he­lyezkedett el új állásában, amikor a kegyetlen halál kiragadta sorainkból. Dr. Körmöczi Emil is ott működött már ve­zető állásban dr. Kovách Aladár oldala mellett. Láthatta és magába szívhatta azt a bámu­­latraméltó lelkes önzetlenséget, amellyel az széles tudását, minden idejét és kimerülést nem ismerő tevékenységét a szent cél szol­gálatára, embertársai fájdalmai enyhítésére szentelte. Dr. Körmöczi Emil méltó utóda a Mentő Egyesület vezetésében nagynevű elődjének. Országszerte ismertté tette nevét már a Cha­­rité poliklinika igazgató-főorvosi állásában és ehhez az emberbaráti nemes fáradozásához most hozzákapcsolta a Mentők vezetését is és így két helyen áll őtt az emberiség jóvoltá­­nak előmozdításában. 1869-ben született Kecskeméten. Székesfehér­várott végezte a gimnáziumot, majd Budapes­ten az egyetemet és 1892-ben kapta meg az az orvosi diplomát. Félévig az egyetemi gyógyszertani intézetnél gyakornok volt s ez után a Szent István-kór­­házban segéd- és alorvos, majd engedményes rendelő orvos. 1910-ben lett a Charité polikli­nika II-ik belgyógyászati osztályának főorvosa és 1918-ban igazgató-főorvosa. Másfél évig volt külföldi tanulmányúton, ahol főleg a haematoló­­giát tanulmányozta. 1898-ban mint másodéves medikus lépett be a Mentő Egyesület orvos­tagjai sorába. 1900-ban bennlakó, úgynevezett laktanyás mentőnek hívták meg. Ezután gyors egymásutánban ellenőrző orvos, majd főorvos lett. 1922-ben kinevezték első főorvosnak és igazgató-helyettesnek. 1925-ben pedig vele töl­tötték be az igazgató-főorvosi állást. Buzgó szolgálatai elismeréséül elnyerte a Mentő Egyesület bronz-, ezüst-, és aranyérmét és még sok más érem tulajdonosa. Igen nép­szerű az általa megírt első segítségről szóló mű. Dr. Körmöczi Emil tehát ott nőtt fel a Mentő Egyesület kebelében és így tudatában van ama nehézségeknek, amelyekkel ennek az első­rangú emberbaráti intézménynek a fenntar­tása és eredményteljes vezetése jár. A mi időnkben valóban ritka, kivételes egyéniség, aki félretéve nyugalmat és kényelmet, csak tevékenykedni, dolgozni, alkotni és segíteni iparkodik és annyira él a közügyeknek, az emberiség támogatásának, a szenvedések eny­hítésének és a bajok gyógyításának, hogy megfeledkezve önmagáról, családot sem ala­pított, megmaradt legényembernek. Éjjel-nappal csak a hivatását ismeri és félretéve szórako­zást, mulatozást, egyes-egyedül a betegek és szenvedők szolgálatába állítja összes lelki és testi erejét. A Mentő Egyesület élére méltóbb férfit nem állíthattak. Dr. Falk Zsigmond: Dr. KÖRMÖCZI EMIL, a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület igazgató-főorvosa. A VÁROSI SZÍNHÁZ IGAZGATÓi írta STADBER ISTVÁN. Az első pesti színházunk, a régi Nemzeti Színház évtizedeken át tartó sikeres működés után olyan óriási repertoárral rendelkezett, hogy kénytelen volt a népszínművek előadá­sára magából kiszakítani a Népszínházat, majd később a klasszikus operák előadására megnyitották a Magyar kir. Operát és ezt kö­vette a Városi Színház megnyitása, melynek az operák népszerűsítése és a vidám dalmű­vek előadása lett volna a rendeltetése. Ezt a feladatot azonban - részben a nem odavaló vezetőség, részben a példátlanul rossz együttes hibájából kifolyóan — nem tudta be­tölteni s így az eleinte állami kezelésben levő intézményt bérbe kellett adni. A bérlet nem vált be s már arról volt szó, hogy az óriási ráfizetés ellenére sem boldoguló, életképtelen színházat be kell csukni, mikor Wlassics meghívására 1924-ben régi, kipróbált erő, ne­ves színész és hozzáértő igazgató , SEBESTYÉN GÉZA vette át a Városi Színház vezetését. A Magyar Színház egykor sokat foglalkoz­tatott jellemszínésze tíz évvel ezelőtt gyors elhatározással átvette Krecsányi Ignáctól a buda-temesvári társulat bérletét azért, mert mint színésznek - mondotta tréfásan - már egy hatos hitele sem volt és így kénytelen volt pályát változtatni. Öt esztendeig volt annak a társulatnak az igazgatója, rendbe hozta a bajokkal küzdő vállalatot s mikor a temesvári színház leégett - a budai Várszínházat kapta. A közönség azonban nem járt szívesen a „Hegyre", azért Pekár Gyula Miskolcra küldte, hogy mentse meg a bukás hullámaitól fenyegetett színházat. Ment, rendet teremtett, azután Pestre jött, átvette a Városi Színház vezetését s pár hó­nap alatt, nem kímélve munkát, fáradságot, vezetése alatt mind műsor, mind előadás te­kintetében úgy fellendült a színház, hogy ma már bátran versenyre kelhet bármelyik nagy színházunkkal. Tapintat, éleslátás, fejlett esztétikai érzés jellemzi Sebestyén igazgatót a nagy gyakor­latiassága mellett, meg valami, szinte isten­­kísértő vakmerőség, mellyel legkétségbeejtőbb vállalkozásokba is bele mer vágni, de még ennél is csudálatosabb, hogy amibe bele fog, sikerül is. Nevéhez színigazgatói működésével kap­csolatban még a Horváth-kerti aréna átépítése is fűződik, melyet másfél milliárdnyi költség­gel újjávarázsolt s így egy teljesen modern nyári színházat adott a főváros közönsé­gének. Az igazgatáshoz szükségelt tudást, körül­tekintést, mint színész szerezte meg. A színészet utáni vágyat, vele a költészet és a zene iránti szeretetet már magával hozta, mit az mutat legjobban, hogy már egész ki­csi korában utánozta a minisztráns gyere­keket, rajongott a harangszóért és első pol­gárista korában verseket írt. A költészetről azonban hamar leszokott . Az iskolában rajzórán, írt egy verset. Ta­nárja, Mjházi elfogta, elolvasta s a kis diák remegő szívvel várta a nyaklevest, mi nem is késett, de sokkal nagyobb volt, mint számí­totta, mert az öregúr atyai szelídséggel csak ennyit mondott: - Fiam, csapd földhöz a lantodat. Ezzel a versírásnak örökre búcsút mondott, de annál többet szavalt, mókázott az iskolá­ban és utánozta a tanárait úgy, hogy mikor másodikos polgárista korában édesanyja fel­ment érdeklődni az előmenetele iránt, osz­tályfőnöke, Patrubányi Lukács azt felelte a kérdezősködésre: — Kár erről a fiúról egy szót is beszélni, ebből úgyis komédiás lesz, így is történt. Kereskedelmista korában jelentkezett felvé­telre az Országos Színiakadémián, ahol a Vén cigány elszavalása után fel is vették. A kereskedelmivel párhuzamosan végezte a színiiskolát, miből számos konfliktus adódott elő, minek folytán negyvennégyszer tiltották ki az iskolából. Ezért, az érettségi után, azzal búcsúzott el tőle az igazgatója: — Kár, hogy a tanítás nem tart még vagy két hétig, mert akkor megünnepelhetnénk ki­csapásaid félszázados jubileumát. Mint színész először Désen kapott szerző­dést, azután játszott Brassó, Eger, Győr, Pécs, SEBESTYÉN GÉZA, a Városi Színház igazgatója, a Sárga csikó népszínmű Csorba Márton szerepében. ZERKOVITZ BÉLA, zeneszerző, a Városi Színház művészeti igazgatója. 421

Next