Ország-Világ, 1925 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1925-12-20 / 51. szám
1925. december 20. ORSZÁG-VILÁG Dr. KÖRMÖCZI EMIL. Rövid időközben dr. Kovách Aladár halála után immár a második igazgató főorvos került a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület élére. Dr. Virosztek Győző úgyszólván még alig helyezkedett el új állásában, amikor a kegyetlen halál kiragadta sorainkból. Dr. Körmöczi Emil is ott működött már vezető állásban dr. Kovách Aladár oldala mellett. Láthatta és magába szívhatta azt a bámulatraméltó lelkes önzetlenséget, amellyel az széles tudását, minden idejét és kimerülést nem ismerő tevékenységét a szent cél szolgálatára, embertársai fájdalmai enyhítésére szentelte. Dr. Körmöczi Emil méltó utóda a Mentő Egyesület vezetésében nagynevű elődjének. Országszerte ismertté tette nevét már a Charité poliklinika igazgató-főorvosi állásában és ehhez az emberbaráti nemes fáradozásához most hozzákapcsolta a Mentők vezetését is és így két helyen áll őtt az emberiség jóvoltának előmozdításában. 1869-ben született Kecskeméten. Székesfehérvárott végezte a gimnáziumot, majd Budapesten az egyetemet és 1892-ben kapta meg az az orvosi diplomát. Félévig az egyetemi gyógyszertani intézetnél gyakornok volt s ez után a Szent István-kórházban segéd- és alorvos, majd engedményes rendelő orvos. 1910-ben lett a Charité poliklinika II-ik belgyógyászati osztályának főorvosa és 1918-ban igazgató-főorvosa. Másfél évig volt külföldi tanulmányúton, ahol főleg a haematológiát tanulmányozta. 1898-ban mint másodéves medikus lépett be a Mentő Egyesület orvostagjai sorába. 1900-ban bennlakó, úgynevezett laktanyás mentőnek hívták meg. Ezután gyors egymásutánban ellenőrző orvos, majd főorvos lett. 1922-ben kinevezték első főorvosnak és igazgató-helyettesnek. 1925-ben pedig vele töltötték be az igazgató-főorvosi állást. Buzgó szolgálatai elismeréséül elnyerte a Mentő Egyesület bronz-, ezüst-, és aranyérmét és még sok más érem tulajdonosa. Igen népszerű az általa megírt első segítségről szóló mű. Dr. Körmöczi Emil tehát ott nőtt fel a Mentő Egyesület kebelében és így tudatában van ama nehézségeknek, amelyekkel ennek az elsőrangú emberbaráti intézménynek a fenntartása és eredményteljes vezetése jár. A mi időnkben valóban ritka, kivételes egyéniség, aki félretéve nyugalmat és kényelmet, csak tevékenykedni, dolgozni, alkotni és segíteni iparkodik és annyira él a közügyeknek, az emberiség támogatásának, a szenvedések enyhítésének és a bajok gyógyításának, hogy megfeledkezve önmagáról, családot sem alapított, megmaradt legényembernek. Éjjel-nappal csak a hivatását ismeri és félretéve szórakozást, mulatozást, egyes-egyedül a betegek és szenvedők szolgálatába állítja összes lelki és testi erejét. A Mentő Egyesület élére méltóbb férfit nem állíthattak. Dr. Falk Zsigmond: Dr. KÖRMÖCZI EMIL, a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület igazgató-főorvosa. A VÁROSI SZÍNHÁZ IGAZGATÓi írta STADBER ISTVÁN. Az első pesti színházunk, a régi Nemzeti Színház évtizedeken át tartó sikeres működés után olyan óriási repertoárral rendelkezett, hogy kénytelen volt a népszínművek előadására magából kiszakítani a Népszínházat, majd később a klasszikus operák előadására megnyitották a Magyar kir. Operát és ezt követte a Városi Színház megnyitása, melynek az operák népszerűsítése és a vidám dalművek előadása lett volna a rendeltetése. Ezt a feladatot azonban - részben a nem odavaló vezetőség, részben a példátlanul rossz együttes hibájából kifolyóan — nem tudta betölteni s így az eleinte állami kezelésben levő intézményt bérbe kellett adni. A bérlet nem vált be s már arról volt szó, hogy az óriási ráfizetés ellenére sem boldoguló, életképtelen színházat be kell csukni, mikor Wlassics meghívására 1924-ben régi, kipróbált erő, neves színész és hozzáértő igazgató , SEBESTYÉN GÉZA vette át a Városi Színház vezetését. A Magyar Színház egykor sokat foglalkoztatott jellemszínésze tíz évvel ezelőtt gyors elhatározással átvette Krecsányi Ignáctól a buda-temesvári társulat bérletét azért, mert mint színésznek - mondotta tréfásan - már egy hatos hitele sem volt és így kénytelen volt pályát változtatni. Öt esztendeig volt annak a társulatnak az igazgatója, rendbe hozta a bajokkal küzdő vállalatot s mikor a temesvári színház leégett - a budai Várszínházat kapta. A közönség azonban nem járt szívesen a „Hegyre", azért Pekár Gyula Miskolcra küldte, hogy mentse meg a bukás hullámaitól fenyegetett színházat. Ment, rendet teremtett, azután Pestre jött, átvette a Városi Színház vezetését s pár hónap alatt, nem kímélve munkát, fáradságot, vezetése alatt mind műsor, mind előadás tekintetében úgy fellendült a színház, hogy ma már bátran versenyre kelhet bármelyik nagy színházunkkal. Tapintat, éleslátás, fejlett esztétikai érzés jellemzi Sebestyén igazgatót a nagy gyakorlatiassága mellett, meg valami, szinte istenkísértő vakmerőség, mellyel legkétségbeejtőbb vállalkozásokba is bele mer vágni, de még ennél is csudálatosabb, hogy amibe bele fog, sikerül is. Nevéhez színigazgatói működésével kapcsolatban még a Horváth-kerti aréna átépítése is fűződik, melyet másfél milliárdnyi költséggel újjávarázsolt s így egy teljesen modern nyári színházat adott a főváros közönségének. Az igazgatáshoz szükségelt tudást, körültekintést, mint színész szerezte meg. A színészet utáni vágyat, vele a költészet és a zene iránti szeretetet már magával hozta, mit az mutat legjobban, hogy már egész kicsi korában utánozta a minisztráns gyerekeket, rajongott a harangszóért és első polgárista korában verseket írt. A költészetről azonban hamar leszokott . Az iskolában rajzórán, írt egy verset. Tanárja, Mjházi elfogta, elolvasta s a kis diák remegő szívvel várta a nyaklevest, mi nem is késett, de sokkal nagyobb volt, mint számította, mert az öregúr atyai szelídséggel csak ennyit mondott: - Fiam, csapd földhöz a lantodat. Ezzel a versírásnak örökre búcsút mondott, de annál többet szavalt, mókázott az iskolában és utánozta a tanárait úgy, hogy mikor másodikos polgárista korában édesanyja felment érdeklődni az előmenetele iránt, osztályfőnöke, Patrubányi Lukács azt felelte a kérdezősködésre: — Kár erről a fiúról egy szót is beszélni, ebből úgyis komédiás lesz, így is történt. Kereskedelmista korában jelentkezett felvételre az Országos Színiakadémián, ahol a Vén cigány elszavalása után fel is vették. A kereskedelmivel párhuzamosan végezte a színiiskolát, miből számos konfliktus adódott elő, minek folytán negyvennégyszer tiltották ki az iskolából. Ezért, az érettségi után, azzal búcsúzott el tőle az igazgatója: — Kár, hogy a tanítás nem tart még vagy két hétig, mert akkor megünnepelhetnénk kicsapásaid félszázados jubileumát. Mint színész először Désen kapott szerződést, azután játszott Brassó, Eger, Győr, Pécs, SEBESTYÉN GÉZA, a Városi Színház igazgatója, a Sárga csikó népszínmű Csorba Márton szerepében. ZERKOVITZ BÉLA, zeneszerző, a Városi Színház művészeti igazgatója. 421