Ország-Világ, 1927 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1927-10-30 / 44-45. szám
RSZÁGVILÁG •-Dónasztói KÉPES HETILAP Szerkesztőség : Budapest, VI., Horn Ede utca 18., földszint 1. Kiadóhivatal címe: Budapest, V. kerület, Hold-utca 7. szám. Kiadótulajdonos: a „Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság". Egyes szám ára 40 fillér 15.000 korona. FELELŐS SZERKESZTŐ : Dr. FALK ZSIGMOND Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő = 125,000 korona. Fél évre 5 pengő = 62,500 korona. Negyed évre 5 pengő = 37,500 korona. Egyes szám ára 40 fillér = 5,000 korona. — Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA? * Dr. STEINER LAJOS a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet új igazgatója. Kicsit meglepődöd, mikor az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézetben felkerestük a nagynevű Intézet igazgatójává történt kinevezése alkalmával. Nem várt látogatót, különösen nem hivatali idő alatt, mikor pedig megmondtuk jövetelünk célját sok munkájára hivatkozva - rengeteg akta, egész halom hevert a széles íróasztalon — mindenáron el akart zárkózni kérésünk elől. Fényképem — mondotta - nincs a lap számára, felesleges is: nem érdekli az a nagy közönséget, az életemben sincsenek olyan kiemelkedő mozzanatok, melyek megérdemelnék a feljegyzést, ami pedig a munkámat illeti, az sem írható érdemül a javamra, csak a kötelességemet teljesítettem. Nem is mondott többet magáról, de annál szívesebben beszélt az Intézetről, mely úgy látszik a több évtized alatt, mit benne munkában eltöltött, teljesen a szívéhez nőtt. Beszélgetés közben is dolgozott - úgy látszik , percre sem tud tétlenül maradni. Ismertette az Intézet múltját, munkásságát s erről ismerve olvasóink érdeklődését — az alábbiakban számolok be: Tudományos életünk fellendülésével, kiváló szakemberek sürgetésére a már meglevő tudományos intézeteink mellé, külföldi mintára alapult 1871-ben az Országos Meteorológiai és Földmágnességtani Intézet, mely azonban hamarosan levetkőzte az idegen jellegét. Ezen kivételes tudományágnak ugyanis kiváló magyar művelői akadtak, a legjobb mathematikusok és csillagászok — így az új Intézet egy-kettőre magára vonta a külföld figyelmét s minden anyagi magára hagyatottsága ellenére is vezető szerephez jutott. Ma már nemzetközi vonatkozásban is számottevő tényező. Különböző osztályain az éghajlati viszonyok megfigyelésével, megállapításával foglalkozik, melyhez az anyagot a többszáz, többnyire önkéntes, csak magáért a tudományért dolgozó tanítók, papok, gazdatisztek, iskolák jelentéseiből kapja. Ezen bel- és külföldi jelentések alapján minden délben rádió útján napi prognózist ad ki s tájékoztatja a légi forgalom vezetőit a szélviszonyokról. E célból naponta kis ballonokat bocsát fel, időnkint pedig a felsőbb légkör kutatására automatikusan működő mérő műszerekkel ellátott könnyű léggömbökkel kísérletezik. Legújabban az agrometeorológiai osztályon az időjárás és a mezőgazdaság közti kapcsolatot vizsgálja. Munkálkodásáról az Intézet: Évkönyvet bocsát ki, több nyelven, hogy így a külföldi intézetek is használhassák az anyagot. Kár, hogy szűkre szabott helyünk gátol a sok érdekes dolog, tüzetesebb ismertetésében, de abban azért mégsem, hogy elmondjuk a kerülő utakon megtudott életrajzi adatait dr. Steiner Lajosnak, mit ő igazi tudós szerénységében nem akart rendelkezésünkre bocsátani. Váczon született 1871-ben, ott végezte a középiskoláit, azután a pesti Tudomány Egyetemre került s itt a bölcsész fakultás mathematika-fizika szakán tanulmányai végeztével doktorátust tett, utána külföldre ment s egy évet töltött Berlinben és Götfingenben. Kiskarfalon volt 1892-ben először csillagász Podmaneczky mellett, majd 1893-ban Gyallára ment s ott dolgozott öt évig, azután a Földmágnességi Intézet kötelékébe lépett mint meteorológus, később főmeteorológus lett, most pedig a miniszter felterjesztésére munkásságának elismeréséül a kormányzó kinevezte az Intézet igazgatójának. Munkái német, francia és hazai tudományos folyóiratokban jelentek meg a meteorológia és földmágnesség köréből. A Balaton körüli földmágnességi mérések című nagyobb munkája mindenütt elismerést szerzett. Egyetemi magántanár lett 1907-ben, rá tíz évre pedig az Akadémia választotta be a levelezői sorába. Dr. Steiner Lajos munkában töltött élete, munkásságának eredménye s a kapott legfelsőbb elismerés sokaknak szolgálhat buzdításul, különösen a csendben dolgozóknak: az érdem, a jutalom most is követi a munkát, mikor egyébként csak tülekedéssel lehet sikert elérni. Stadler István: Dunaparíi forgalmunk. Irta SZABÓ ISTVÁN. A Ferenc József-híd pesti hídfőjétől le az új téli kikötőig félköralakban, beleértve a Spódium-, Flóra-ipartelepeket, szabad úttal Budapest-Kitérő felé , le a Ferencvárosi pályaudvarig, széles sávval fekszik a dunaparti teherpályaudvar. Vén, öreg ütőere ez a fővárosnak és legnagyobb teherpályaudvara az országnak. Nélküle vérszegény lenne Budapest. Magába foglalja a Központi Vásárcsarnok elnyújtott vonalait, a közraktárakat, az elevátort, a pályaudvart huszonnégy hatalmas raktárával, a Duna hosszában elhúzódó tranzitó-partot, a Budapesti helyiérdekű vasút vágóhídi részéhez húzódó görbét, az újonnan létesített Máv. vasbetonaljgyárat és a gyárakhoz szaladó iparvágányokat. Hogy ennek az óriási telepnek milyen meríiumú fejének és vezetőkarának kell lenni, arról fölösleges szólni. Érdekes és feltűnő statisztikai adatok festenek képet forgalmáról. Az aránylag gyönge 1924. évben a forgalom 202,993 kocsit számlált, ugyanez év július havában a vonatok száma meghaladta az 1,290-et, augusztusban az 1,363-at, ezzel szemben az évi átnézet már 13,700 vonatot mutat fel. Magas számokkal teletűzdelt statisztikai ízelítő ez, de ha elgondoljuk, hogy aránylag a leggyengébb hónapok már nehéz feladatok elé állítják a vezetőséget, (amikor is legalább 20,000 kocsi fordul meg az állomáson) világos képet alkothatunk az ezzel járó példátlan munkáról és felelősségről. Hosszanti csíkban húzódó tranzitó partja az elsők közé tartozik Európában úgy a forgalom, mint szépészeti szempontból. A Központi Vásárcsarnokkal páratlanul élénk forgalmat bonyolít le. Gyönyörűen fest az elevátor és a közraktárak nagy telepe. Az ötemeletes magas elevátort külön is érdemes felemlíteni. Az épület csölöpökön áll és 160 vasoszlopból van szerkesztve, a belső épület teljesen vasból készült, a benne elhelyezett 10 emelőgép 290 gabonatölcsért lát el, melyek a hajón érkezett gabonát gőzerővel és légnyomással kiemelik és elraktározzák. Ezek munkaképessége 12 óra alatt 300,000 méter mázsa. Az elevátorhoz csatlakoznak a közraktárak. Úgy az elevátor, mint a közraktárak 400,000 méter mázsa áru befogadására alkalmasak és közvetlen összeköttetésben állanak a teherpályaudvarral. Úgy ezeknek, mint a vásárcsarnok zavartalan együttműködését, kereskedelmi ténykedéseit csak olyan erők biztosíthatják, mint akik most az élén állnak és vezetnek. A dunaparti teherpályaudvar a főváros életében az anémia megszüntetője ... Mert vannak emberek és egyéniségek, akik egész életüket munkába merülve, a köz egészséges vérkeringésének előmozdításában töltik el és ezek az egyéniségek, nem a mindent hamisan kollaudáló világ jelöltjei... Wolf István magyar államvasúti főfelügyelő, állomásfőnök erős és szigorú kezekkel tartja a kormánykerekes kezében. Szegeden született 1869. október 7-én. Tanulmányait ugyanott végezte. A katonaságnál huszártiszti minőség Dr. STEINER LAJOS, a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet új igazgatója.