Ország-Világ, 1927 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1927-10-30 / 44-45. szám

Szerkesztőség : Budapest, VI., Horn Ede-utca 18., földszint 1. Kiadóhivatal címe: Budapest, V. kerület, Hold-utca 7. szám. Kiadótulajdonos: a „Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság". Egyes szám ára 40 fillér = 5,000 korona. FELELŐS SZERKESZTŐ : Dr. FALK ZSIGMOND Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő = 125,000 korona. Fél évre 5 pengő = 62,500 korona. Negyed évre 5 pengő = 37,500 korona. Egyes szám ára 40 fillér = 5,000 korona. — Külföldi előfizeté­sekhez a posfailag meghatározott vifeldíj is csatolandó. Dr. STEINER LAJOS a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet új igazgatója. Kicsif meglepődöd, mikor az Országos Me- feorológiai és Földmágnességi Intézetben fel­kerestük a nagynevű Intézet igazgatójává tör­tént kinevezése alkalmával. Nem várt látogatót, különösen nem hivatali idő alatt, mikor pedig megmondtuk jövetelünk célját sok munkájára hivatkozva - rengeteg akta, egész halom hevert a széles íróaszta­lon — mindenáron el akart zárkózni kérésünk elől. Fényképem — mondotta - nincs a lap szá­mára, felesleges is: nem érdekli az a nagy közönséget, az életemben sincsenek olyan ki­emelkedő mozzanatok, melyek megérdemel­nék a feljegyzést, ami pedig a munkámat illeti, az sem írható érdemül a javamra: csak a kötelességemet teljesítettem. Nem is mondott többet magáról, de annál szívesebben beszélt az Intézetről, mely úgy látszik a több évtized alatt, mit benne mun­kában eltöltött, teljesen a szívéhez nőtt. Beszélgetés közben is dolgozott - úgy lát­szik : percre sem tud tétlenül maradni. Ismer­tette az Intézet múltját, munkásságát s erről - ismerve olvasóink érdeklődését — az aláb­biakban számolok be: Tudományos életünk fellendülésével, kiváló szakemberek sürgetésére a már meglevő tudo­mányos intézeteink mellé, külföldi mintára ala­pult 1871-ben az Országos Meteorológiai és Földmágnességíani Intézet, mely azonban ha­marosan levetkőzte az idegen jellegét. Ezen kivételes tudományágnak ugyanis ki­váló magyar művelői akadtak, a legjobb ma- fhematikusok és csillagászok — így az új Intézet egy-kettőre magára vonta a külföld figyelmét s minden anyagi magára hagyatott­sága ellenére is vezető szerephez jutott. Ma már nemzetközi Vonatkozásban is számottevő tényező. Különböző osztályain az éghajlati viszonyok megfigyelésével, megállapításával foglalkozik, melyhez az anyagot a íöbbszáz, többnyire önkéntes, csak magáért a tudományért dol­gozó tanítók, papok, gazdatisztek, iskolák je­lentéseiből kapja. Ezen bel- és külföldi jelentések alapján min­den délben rádió útján napi prognózist ad ki s tájékoztatja a légi forgalom vezetőit a szél­viszonyokról. E célból naponta kis ballonokat bocsát fel, időn kint pedig a felsőbb légkör kutatására automatikusan működő mérő mű­szerekkel ellátott könnyű léggömbökkel kísér­letezik. Legújabban az agrometeorológiai osz­tályon az időjárás és a mezőgazdaság közti kapcsolatot vizsgálja. Munkálkodásáról az Intézet: Évkönyvet bo­csát ki, több nyelven, hogy így a külföldi in­tézetek is használhassák az anyagot. Kár, hogy szűkre szabott helyünk gátol a sok érdekes dolog, tüzetesebb ismertetésében, de abban azért még sem, hogy elmondjuk a kerülő utakon megtudott életrajzi adatait dr. Sfeiner Lajosnak, mit ő igazi tudós szerény­ségében nem akart rendelkezésünkre bocsá­tani. Váczon született 1871-ben, ott végezte a kö­zépiskoláit, azután a pesti Tudomány Egye­temre került s itt a bölcsész fakultás mafhe- matika-fizika szakán tanulmányai végeztével doktorátust tett, utána külföldre ment s egy évet töltött Berlinben és Göffingenben. Kiskarfalon volt 1892-ben először csillagász Podmaneczky mellett, majd 1893-ban Gyallára ment s ott dolgozott öt évig, azután a Föld­mágnességi Intézet kötelékébe lépett mint me­teorológus, később főmefeorológus lett, most pedig a miniszter felterjesztésére munkásságá­nak elismeréséül a kormányzó kinevezte az Intézet igazgatójának. Dr. STEINER LAJOS, a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet új igazgatója. Munkái német, francia és hazai tudományos folyóiratokban jelentek meg a meteorológia és földmágnesség köréből. A Balaton körüli föld­mágnességi mérések című nagyobb munkája mindenütt elismerést szerzett. Egyetemi magán­tanár lett 1907-ben, rá fiz évre pedig az Aka­démia választotta be a levelezői sorába. Dr. Sfeiner Lajos munkában töltött élete, munkásságának eredménye s a kapott legfel­sőbb elismerés sokaknak szolgálhat buzdítá­sul, különösen a csendben dolgozóknak: az érdem, a jutalom most is követi a munkát, mikor egyébként csak tülekedéssel lehet si­kert elérni. Stadler István. Dunaparíi forgalmunk. Irta SZABÓ ISTVÁN. A Ferenc József-híd pesti hídfőjétől le az új féli kikötőig félköralakban, - beleértve a Spódium-, Flóra-ipartelepeket, szabad úttal Budapesf-Ki- férő felé — le a Ferencvárosi pályaudvarig, széles sávval fekszik a dunaparíi teherpálya­udvar. Vén, öreg ütőere ez a fővárosnak és legnagyobb teherpályaudvara az országnak. Nélküle vérszegény lenne Budapest. Magába foglalja a Központi Vásárcsarnok elnyújtott vonalait, a közraktárakat, az elevátort, a pálya­udvart huszonnégy hatalmas raktárával, a Duna hosszában elhúzódó franzifó-parfof, a Budapesti helyiérdekű vasút vágóhídi részéhez húzódó görbét, az újonnan létesített Máv. vasbefonaljgyáraf és a gyárakhoz szaladó iparvágányokat. Hegy ennek az óriási telepnek milyen merí- fumú fejének és vezefőkarának kell lenni, arról fölösleges szólni. Érdekes és feltűnő statisztikai adatok festenek képet forgalmáról. Az aránylag gyönge 1924. évben a forgalom 202,993 kocsit számlált, ugyanez év július havá­ban a vonatok száma meghaladta az 1,290-ef, augusztusban az 1,363-af, ezzel szemben az évi átnézet már 13,700 vonatot mutat fel. Magas számokkal teletűzdelt statisztikai íze­lítő ez, de ha elgondoljuk, hogy aránylag a leggyöngébb hónapok már nehéz feladatok elé állítják a vezetőséget, (amikor is legalább 20,000 kocsi fordul meg az állomáson) világos képet alkothatunk az ezzel járó példátlan munkáról és felelősségről. Hosszanti csíkban húzódó franzifó-parfja az elsők közé tartozik Európában úgy a for­galom, mint szépészeti szempontból. A Központi Vásárcsarnokkal páratlanul élénk forgalmat bonyolít le. Gyönyörűen fest az elevátor és a közraktárak nagy telepe. Az ötemeletes magas elevátort külön is érdemes felemlíteni. Az épület csölöpökön áll és 160 vasoszlopból van szerkesztve, a belső épület teljesen vasból készült, a benne elhelyezett 10 emelőgép 290 gabonafölcsérf lát el, melyek a hajón érkezett gabonát gőzerővel és légnyomással kiemelik és elraktározzák. Ezek munkaképessége 12 óra alatt 300,000 métermázsa. Az_ elevátorhoz csat­lakoznak a közraktárak. Úgy az elevátor, mint a közraktárak 400,000 métermázsa áru befogadására alkalmasak és közvetlen össze­köttetésben állanak a teherpályaudvarral. Úgy ezeknek, mint a vásárcsarnok zavartalan együttműködését, kereskedelmi ténykedéseit csak olyan erők biztosíthatják, mint akik most az élén állnak és vezetnek. A dunaparíi teherpályaudvar a főváros életé­ben az anémia megszünfefője ... Mert vannak emberek és egyéniségek, akik egész életüket munkába merülve, a köz egészséges vérkerin­gésének előmozdításában töltik el és ezek az egyéniségek, nem a mindent hamisan kollau- dáló világ jelöltjei... Wolf István magyar államvasúfi főfelügyelő, állomásfőnök erős és szigorú kezekkel tartja a kormánykerekef kezében. Szegeden született 1869. október 7-én. Tanulmányait ugyanott végezte. A katonaságnál huszárfiszfi minőség­* FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA? RSZÁoVlLÁö •-<cnastí6i KÉPES HETILAP

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék