Ország-Világ, 1930 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1930-11-09 / 36-40. szám

1930 november 2. és a magyar misszió Nagyvárad központtal. Úgy mi, mint hittestvéreink az egész világon a huszonötmilliós sereget képező Baptista Világszövetséghez tartozunk. — Sokat hallottunk a baptisták jótékony­kodásáról. Nagytiszteletű­ úrtól erről is sze­retnék valamit hallani. — Szívesen mondok erről is egyet-mást, bár kérkedni nem szoktunk a jócselekedete­inkkel. Tartjuk magunkat a Biblia tanításához, hogy t. i. „amit tesz a jobb kezed, ne tudja a bal kezed." Csak éppen megemlítem, hogy Amerikában, Angliában és Németországban igen sok a száma a baptista intézményeknek, árvaházaknak, szegényházaknak és kórházak­nak. Mi magyar baptisták is fenntartunk ön­kéntes közadakozásokból Budán egy árva­házat, Kiskőrösön és Hajdúböszörményben egy-egy menházat. Ezenkívül minden gyüle­kezetnek megvannak a maga rendszeresen támogatott szegényei. A háború után ameri­kai testvéreink sok élelmiszert és ruhaneműt szállítottak a lerongyolódott magyaroknak, úgy, hogy éveken át sorfalat álltak irodáink előtt a szegények, kiknek felekezetre való tekintet nélkül önzetlenül mindent kiosztot­tunk. Országos szövetségünk akkori alelnöké­­nek, Csoplak Attila nyug pénzügyminiszteri számtanácsosnak puritán vezetésével éveken át juttattunk nagyobb összegeket a fővárosi szegényeknek, a Huszár-féle akciónak, a pécsi egyetemnek, a mentőknek, a különböző ét­keztetési akcióknak és ezrével magányosok­nak. Magunkra alig-alig gondoltunk, mert hiszen központi székházunkat nem tudtuk felépíteni szegénységünk miatt. Hála legyen Istenünknek, hogy mindezen jót művelhettük embertársainkkal. — Valószínűleg tudja Nagytiszteletű­ uram, hogy olyan hírek is keringnek a baptistákról, mintha a kultúrával nem sokat törődnének. — Hozzá vagyunk szokva, hogy rólunk téves híreket kolportáljanak. Mi igenis hívei vagyunk a kultúrának. Azonban csak a disz­­tingvált, emelkedettebb szellemű kultúrának. Hiszen például közel száz baptista egyetem és kollégium van Amerikában. A baptisták sok kiváló tudóst, írót és művészt adtak a világnak, kik mind a nemes kultúrát terjesz­tették. Baptista volt az első modern indiai misszionárius: Carey, a prédikátorok feje­delme: Spurgeon, a nagy író: Bumigan, a kiváló angliai államférfiul Clifford, hogy a nemrég elhunyt amerikai elnököt, Hardingot és a volt brit miniszterelnököt, Lloyd George­st ne is említsem. A magyar baptisták kultúr­­igényét bizonyítja, hogy négy egyházi lapunk van nagy olvasótáborral és van theológiai szemináriumunk, hol a prédikátorokat képez­zük ki. Gyülekezeteink ifjúsága nagy elő­szeretettel kultiválja az éneket és zenét; az országban több mint 70 énekkar és 80 zene­kar működik. Ifjúsági szövetségünk állandóan tart építő és nevelő konferenciákat a talii-i táborban és másutt. — Kérem prédikátor urat szíveskedjék vá­zolni a templomépítő egyházközség életének egyes mozzanatait. — Egyházközségünk 1928-ban ünnepelte fennálásának 35 éves jubileumát. 1893-ban alakult meg önálló testületté hazánkban az első magyar gyülekezet, amelynek vezetése, valamint igehirdetése magyar volt. A többi gyülekezet ugyanis a német anyanyelvűek központjából (a Wesselényi uccából) igaz­gattalak. A magyar missziómunka székhelye először Tahitótfalu volt, majd Budapest lett. A tulajdonképpeni, mai Nap uccai gyülekezet egy kis pinceszobában alakult meg néhány hívővel, 37 évvel ezelőtt. Ez a tény azonban nincsen szégyenére a ma virágzó egyház- ABBAZIA KÁVÉHÁZ Andrássy út Oktogon. Kellemes vacsorázóhely a községnek, hiszen a világ megváltója, Jézus Krisztus is szegényes istállóban született. Kezdettől fogva rongyok öléről indult el bíborpalástos hódító útjára az evangélium. A gyülekezet alapító pásztora Udvarnoki András volt, ki jelenleg a szeminárium igaz­gató tanára s aki munkában gazdag múltra tekinthet vissza. A nap uccai gyülekezet, mint az ország legnagyobb gyülekezete, ál­talában irányító hatással volt a baptista misszió fejlődésére. Jelenlegi organizációnk: az énekkar, a nőegylet, a leánykor, a férfiak biblia köre, az ifjúsági egylet és a vasárnapi iskola. A leányok vezetését Szakács Erzsébet diakonissza nővér látja el. Már régóta szűk­nek bizonyult a régi kápolna, de a kedve­zőtlen gazdasági viszonyok miatt mindig halasztódott az építkezés. Végre, pár évi előkészület után, minden fillérünket össze­­kuporgatva, erős hittel és imádságos lélekkel hozzáfogtunk az új hajlék emeléséhez. Sokan csóválták a fejüket: most fogunk mi az épít­kezéshez, most, a gazdasági krízisben?! . . . Igen, mi nem alkudoztunk a körülményekkel, hanem imádkoztunk és dolgoztunk és előre mentünk! Nemde a rendkívüli idők bölcső­jében ringott a múltban is minden áldásos protestáns intézmény? . . . Könnyező lélekkel bár, de végtelen nagy örömmel mondhatom szerkesztő úrnak, hogy ez a templom Isten jókedvéből, csodálatos atyai segedelméből épült fel! Isten rendelte ki a szükséges köl­csönöket és Isten gondviselése fogja — a benne hívők áldozatkészségével — végleg szétoszlatni fejünk felől a gondfelhőket . . . Gyülekezetünk tagjainak szent lelkesedése garanciája annak, hogy a Krisztus zászlója a Nap uccában nem hullhat a porba! Soli Deo Glória! Egyedül Istené legyen minden dicséret és dicsőség! b. s. A Baptista Egyház új temploma, amelyet október 30-án este fényes ünnepségek keretében avattak fel " » A nap­ utcai Baptista Gyülekezet régi temploma Dr. LAKATOS SÁNDOR a kiváló hírlapíró most ünnepelte újságírói műkö­désének 40 éves jubileumát s ez alkalomból kar­társai részéről szeretetteljes, meleg ünneplésben részesült ORSZAG-VILAG 3 Somogyi Imre dr. a Nap­ utcai Baptista Egyház prédikátora Egy emberről kell írnunk, kinek hivatása a hivatások mindegyike között a legszebb és legnehezebb. A legszebb, mert nem hivalko­dó és nem vagyont hajhászó, mert békés harmóniában tölti napjait. De a legnehezebb, mert sok-sok ezer ember életét van hivatva irányítani olyan felelőséggel, amelyet egyedül lelkiismerete szab meg. De épen ezért lehet az ő munkáját nehéznek nevezni. 1894-ben született Simontornyán és a világi iskolák elvégzése után érzéseit követve a hitélet szolgájává szegődött. Bel- és külföldi is­koláit sikerrel hagyta maga mögött és az Egyesült Államok Loisvillei egyetemének Baptista szakán folytatta tanulmányait. 1923- ban prédikátorrá avatták és 1927-ben a Bu­dapesti Nap­ utcai Baptista Egyház választja meg prédikátorává. Időközben az amerikai Baptista Egyházak meghívására ismét kiuta­zott és újabb tanulmányútja alatt a magyar kolóniákat is bejárta, ahol a magyar egyle­tekben, angol egyesületekben, baptista egy­házakban értékes, magyar vonatkozású előadásokat tartott. Számos szak- és szépiro­dalmi műve jelent meg és bibliai és szocio­lógiai tanulmányai, gyermekversei és vallásos költeményei megérdemelt elismerést arattak. „Szövétnek“ cím alatt megjelent bibliai el­mélkedései és prédikációi (1929) és „Krisztus tanítása“ — tanulmány (1930)—nagy érték­kel gyarapították az egyházirodalmat. Ezidőszerint a Magyarországi Baptista Gyülekezetek Szövetségének országos alel­­nöke és mint a Revíziós Liga tagja, külföldi összeköttetései révén nagy és értékes szol­gálatot tesz a trianoni átok elleni küzdelem­nek. A „Kürt“ című ifjúsági lapnak hét év óta szerkesztője. A megtérés evangéliumát hirdeti példát adó és mindenki által tisztelt meggyőződéses hivatással.

Next