Ország-Világ, 1930 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1930-11-09 / 36-40. szám

a a fővárost arra, hogy segítő kezét korábban nyújtsa az idén azok felé, akik arra rászo­rultak. Nem a rideg paragrafusok, nem előírásos feltételek vagy kiválogatás, hanem a tisztes szegénység az egyetlen kellék, mely jogot ad mindenkinek, hogy a főváros asztalához ebédelni leüljön. A kezdeményezés megvalósításánál mint megértő támogatót kell üdvözölnünk SipősZ Jenő dr. polgármestert, aki mindenkor és minden esetben az elsők között van, amikor a szegények bajának csökkentéséről kell határozni. A gondos előrelátás, a körültekintő és szerencsés kézzel vezetett szervezés eredmé­nyét üdvözöljük, amikor a főváros IX. ügy­osztályának legaktuálisabb tevékenységét ismertetjük, mert mozgató ereje mindig a A Székesfőváros Anya- és Csecsemővédő Intézete egyik napközi otthonában egy csomó bimbót szív, a szeretet és az önzetlenség. Budapest sok ezernyi szegénye, az óvódás és iskolás gyermekek és a főváros közönsége nevében hálát és köszönetet tolmácsolunk azokhoz, akik munkájukkal és szeretetteljes gondos­kodásukkal hozzájárultak az ínség csökken­téséhez, amikor meleg szívvel asztalt terítettek és ebédet adtak Budapest szegényeinek! Balla Sándor: Akik haza viszik a meleg ebédet. A székesfőváros étkeztetési akciójának áldásos munkája már egy hónapja fo­yik. (Raj István felvétele) Minden iskolásgyermekről gondoskodik a székes­főváros. (Raj István felvétele az iskolásgyermekek étkeztetéséről A baptisták ünnepe A magyar baptistáknak örömü­nnepüik volt október 30-án. Akkor nyitották meg ünnepé­lyesen a Nap­ utcai kápolnát, melyet újjá­építettek, lényegesen átalakítottak és megna­gyobbítottak, hogy befogadhassa az évről évre szaporodó híveket. Ez ünnepség alkalmával a bibliai kereszt­­séggel kapcsolatos hálaadó istentiszteletet dr. Somogyi Imre, a gyülekezet prédikátora és Udvarnoki András reol. szemináriumi igazgató vezették. Imádkoztak és felszólaltak azonkívül Bányai Ferenc, Beharka Pál, Csopják Attila, Gervich György, Kristóf Do­mokos, Nagy Pál és Piszmann Béla prédi­kátorok. A nagyközönség nálunk még mindig csak felületesen ismeri a baptista egyházat és már csak ez okból is felkerestük dr. Somogyi Imre prédikátort, a gyülekezet méltán nép­szerű lelkészét, akit gyakorta keresnek fel még más felekezetbeliek is, hogy tanácsot, segítséget kérjenek tőle. E látogatásunkról itt számolunk be. — Mi a baptismus ? — kérdeztük a pré­dikátor úrtól. — A baptizmus: evangéliumi misszió — hangzott a felelet. Mi baptisták a „baptizzo“ görög szóból vesszük nevünket, mely szó a bibliai keresztséget, a bemerítést jelenti Egyik legjellemzőbb tanításunk ugyanis, hogy el­vetjük a gyermekkeresztséget és a vízzel való meghintést, ezzel szemben csak felnőtte­ket, hitükről önállóan vallást tevőket veszünk fel gyüleke­zetünkbe, bemerítvén őket a folyóvíznek vagy medencé­nek vizébe. A bemerítést újjászületésnek kell megelőz­nie, mely az illető egyén meg­változott életmódján szem­lélhető. Küzdünk a károm­kodás és az iszákosság ellen, komolyan törekszünk a lelki megszentelődésre. A baptiz­mus tehát az emberi élet megújhodását, a hitelveknek ceremónianélküli gyakorlását jelenti. — Mondjon valamit nagy­­tiszteletű uram a baptisták történelméről. — Már a reformáció előtt voltak a bap­tistáknak jelenlegi hitelveikkel azonos irányú vallásos mozgalmaik, melyek főként a bibliát fogadták el a hitélet alapjául és zsinórmér­tékéül A reformáció után pedig egyre hatá­rozottabb formában jegecesedett ki a baptisták egyházi szervezkedése, nem egyszer találva magát szemben a legkíméletlenebb üldözé­sekkel Angliában már 1350 körül volt kifejezetten baptista gyülekezet. Svájcban 1523 körül tűnnek fel, Németországban pedig 1530 körül fejtenek ki jelentősebb mozgalmat a baptisták. A híres müinsteri anabaptista mozgalom azonban (szintén 1530 körül) nem azonos a baptisták mozgalmával. A rendsze­res baptista egyházi élet megalapítója Német­országban J. G. Onckon volt (meghalt 1884.) Ausztriában 1525 körül, Olaszországban 1560 körül kezdtek munkálkodni hitszónokaik, kik közül többen vértanúhalált haltak. Az ame­rikai baptista misszió Rogger Williams volt anglikán pappal veszi kezdetét, ki 1631-ben az üldözött puritánokkal menekült Amerikába. Ő alapította Rhode Island államot és szer­vezte meg az első baptista gyülekezetét. Ma Amerikában a baptisták egyik legnagyobb protestáns felekezetét alkotják, több mint nyolc millió taggal, hatalmas jótékonycélú intézményekkel és főiskolákkal. Legtöbb bap­tista még Svédországban és Oroszországban van (utóbbi államban közel három millió, sokat küzdve a szovjet istenellenes híveivel). Magyarországon már a XVI. és XII. száza­dokban is voltak baptisták, sokan Morva­országból menekültek ide. Fischer András szász származású protestáns prédikátor bap­tista hitelvei miatt 1540-ben, Krasznahorka váránál vértanúhalált halt. Az elmosódott mozgalom élesztgetése a Hamburgból vissza­térő Rottmayer János asztalos által történt (1846), majd később pedig Novák A. biblia­­árus terjesztette országszerte a tant Az igazi szervezkedés munkája Meyer Henrikkel kez­dődött (1875), ki az első budapesti gyülekezet alapítója és pásztora lett. A magyar állam 1905-ben a baptista vallást törvényesen el­ismert felekezetnek nyilvání­totta. Hazánkban ma már szerves munka folyik, a gyü­lekezetek, illetve körzetek száma 60, körülbelül 400 prédikációs állomással. A jelenleg hivatalban levő pré­dikátorok (más szóval: lelki­­pásztorok) száma 79, kiknek mintegy 250 evangélista és 350 vasárnapi iskolai tanító segédkezik a lelki munkában. Híveink száma — családta­gokat is beleszámítva — körülbelül negyvenezerre rúg Csonka-Magyarországon. A trianoni határok sok hittest­vérünket elszakítottak tőlünk, különösen Erdélyben él sok baptista. Hatalmas egyház­­szervezetet alkot a román misszió Bukarest központtal SOMOGYI IMRE dr. a budapesti nap-utcai Baptista Egyház népszerű prédikátora A nap-utcai baptista gyülekezet elöljárósága Álló sor, balról jobbra: Kmed­y József, Kiss Bálint, Sarkad­y Imre, Szász István, Molnár Pál, Gulyás Lajos, Kondor Gyula. Ülő sor, balról jobbra: Kovács Lajos, Steiner János, Házy János, Udvarnoky András (theol. szem. ig.) az egyház volt lelkésze, Somogyi Imre dr. az egyház lelkésze, Nagy Pál, Serfőző Imre, Sárközy Mihály . ORSZAG-VILAG 1930 november 2.

Next