Ország-Világ, 1930 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1930-11-09 / 36-40. szám
a a fővárost arra, hogy segítő kezét korábban nyújtsa az idén azok felé, akik arra rászorultak. Nem a rideg paragrafusok, nem előírásos feltételek vagy kiválogatás, hanem a tisztes szegénység az egyetlen kellék, mely jogot ad mindenkinek, hogy a főváros asztalához ebédelni leüljön. A kezdeményezés megvalósításánál mint megértő támogatót kell üdvözölnünk SipősZ Jenő dr. polgármestert, aki mindenkor és minden esetben az elsők között van, amikor a szegények bajának csökkentéséről kell határozni. A gondos előrelátás, a körültekintő és szerencsés kézzel vezetett szervezés eredményét üdvözöljük, amikor a főváros IX. ügyosztályának legaktuálisabb tevékenységét ismertetjük, mert mozgató ereje mindig a A Székesfőváros Anya- és Csecsemővédő Intézete egyik napközi otthonában egy csomó bimbót szív, a szeretet és az önzetlenség. Budapest sok ezernyi szegénye, az óvódás és iskolás gyermekek és a főváros közönsége nevében hálát és köszönetet tolmácsolunk azokhoz, akik munkájukkal és szeretetteljes gondoskodásukkal hozzájárultak az ínség csökkentéséhez, amikor meleg szívvel asztalt terítettek és ebédet adtak Budapest szegényeinek! Balla Sándor: Akik haza viszik a meleg ebédet. A székesfőváros étkeztetési akciójának áldásos munkája már egy hónapja foyik. (Raj István felvétele) Minden iskolásgyermekről gondoskodik a székesfőváros. (Raj István felvétele az iskolásgyermekek étkeztetéséről A baptisták ünnepe A magyar baptistáknak örömünnepüik volt október 30-án. Akkor nyitották meg ünnepélyesen a Nap utcai kápolnát, melyet újjáépítettek, lényegesen átalakítottak és megnagyobbítottak, hogy befogadhassa az évről évre szaporodó híveket. Ez ünnepség alkalmával a bibliai keresztséggel kapcsolatos hálaadó istentiszteletet dr. Somogyi Imre, a gyülekezet prédikátora és Udvarnoki András reol. szemináriumi igazgató vezették. Imádkoztak és felszólaltak azonkívül Bányai Ferenc, Beharka Pál, Csopják Attila, Gervich György, Kristóf Domokos, Nagy Pál és Piszmann Béla prédikátorok. A nagyközönség nálunk még mindig csak felületesen ismeri a baptista egyházat és már csak ez okból is felkerestük dr. Somogyi Imre prédikátort, a gyülekezet méltán népszerű lelkészét, akit gyakorta keresnek fel még más felekezetbeliek is, hogy tanácsot, segítséget kérjenek tőle. E látogatásunkról itt számolunk be. — Mi a baptismus ? — kérdeztük a prédikátor úrtól. — A baptizmus: evangéliumi misszió — hangzott a felelet. Mi baptisták a „baptizzo“ görög szóból vesszük nevünket, mely szó a bibliai keresztséget, a bemerítést jelenti Egyik legjellemzőbb tanításunk ugyanis, hogy elvetjük a gyermekkeresztséget és a vízzel való meghintést, ezzel szemben csak felnőtteket, hitükről önállóan vallást tevőket veszünk fel gyülekezetünkbe, bemerítvén őket a folyóvíznek vagy medencének vizébe. A bemerítést újjászületésnek kell megelőznie, mely az illető egyén megváltozott életmódján szemlélhető. Küzdünk a káromkodás és az iszákosság ellen, komolyan törekszünk a lelki megszentelődésre. A baptizmus tehát az emberi élet megújhodását, a hitelveknek ceremónianélküli gyakorlását jelenti. — Mondjon valamit nagytiszteletű uram a baptisták történelméről. — Már a reformáció előtt voltak a baptistáknak jelenlegi hitelveikkel azonos irányú vallásos mozgalmaik, melyek főként a bibliát fogadták el a hitélet alapjául és zsinórmértékéül A reformáció után pedig egyre határozottabb formában jegecesedett ki a baptisták egyházi szervezkedése, nem egyszer találva magát szemben a legkíméletlenebb üldözésekkel Angliában már 1350 körül volt kifejezetten baptista gyülekezet. Svájcban 1523 körül tűnnek fel, Németországban pedig 1530 körül fejtenek ki jelentősebb mozgalmat a baptisták. A híres müinsteri anabaptista mozgalom azonban (szintén 1530 körül) nem azonos a baptisták mozgalmával. A rendszeres baptista egyházi élet megalapítója Németországban J. G. Onckon volt (meghalt 1884.) Ausztriában 1525 körül, Olaszországban 1560 körül kezdtek munkálkodni hitszónokaik, kik közül többen vértanúhalált haltak. Az amerikai baptista misszió Rogger Williams volt anglikán pappal veszi kezdetét, ki 1631-ben az üldözött puritánokkal menekült Amerikába. Ő alapította Rhode Island államot és szervezte meg az első baptista gyülekezetét. Ma Amerikában a baptisták egyik legnagyobb protestáns felekezetét alkotják, több mint nyolc millió taggal, hatalmas jótékonycélú intézményekkel és főiskolákkal. Legtöbb baptista még Svédországban és Oroszországban van (utóbbi államban közel három millió, sokat küzdve a szovjet istenellenes híveivel). Magyarországon már a XVI. és XII. századokban is voltak baptisták, sokan Morvaországból menekültek ide. Fischer András szász származású protestáns prédikátor baptista hitelvei miatt 1540-ben, Krasznahorka váránál vértanúhalált halt. Az elmosódott mozgalom élesztgetése a Hamburgból visszatérő Rottmayer János asztalos által történt (1846), majd később pedig Novák A. bibliaárus terjesztette országszerte a tant Az igazi szervezkedés munkája Meyer Henrikkel kezdődött (1875), ki az első budapesti gyülekezet alapítója és pásztora lett. A magyar állam 1905-ben a baptista vallást törvényesen elismert felekezetnek nyilvánította. Hazánkban ma már szerves munka folyik, a gyülekezetek, illetve körzetek száma 60, körülbelül 400 prédikációs állomással. A jelenleg hivatalban levő prédikátorok (más szóval: lelkipásztorok) száma 79, kiknek mintegy 250 evangélista és 350 vasárnapi iskolai tanító segédkezik a lelki munkában. Híveink száma — családtagokat is beleszámítva — körülbelül negyvenezerre rúg Csonka-Magyarországon. A trianoni határok sok hittestvérünket elszakítottak tőlünk, különösen Erdélyben él sok baptista. Hatalmas egyházszervezetet alkot a román misszió Bukarest központtal SOMOGYI IMRE dr. a budapesti nap-utcai Baptista Egyház népszerű prédikátora A nap-utcai baptista gyülekezet elöljárósága Álló sor, balról jobbra: Kmedy József, Kiss Bálint, Sarkady Imre, Szász István, Molnár Pál, Gulyás Lajos, Kondor Gyula. Ülő sor, balról jobbra: Kovács Lajos, Steiner János, Házy János, Udvarnoky András (theol. szem. ig.) az egyház volt lelkésze, Somogyi Imre dr. az egyház lelkésze, Nagy Pál, Serfőző Imre, Sárközy Mihály . ORSZAG-VILAG 1930 november 2.