Ország-Világ, 1931 (52. évfolyam, 1-14. szám)
1931-01-04 / 1-2. szám
G ORSZÁG-VILÁG 1931 január 4. A belvárosi reáliskola 75 éves jubileuma Csonka magyarország és a székesfőváros egyik legrégibb iskolája érkezett el fennállásának 75-ik évfordulójához. És amikor e rendkívüli és külsőségeiben is imponáló évfordulóját megünnepelte, az ünnepet legelsősorban a kegyeletnek szentelte, mert felvatta a reáliskola hősi halottainak emlékművét. A nagy ünnepséggel az intézet dokumentálni akarta, hogy a középiskoláknak ez a típusa a magyar közoktatásügynek egyik fontos pillére: hogyan keletkezett és miként terjedt el az országban. A gyönyörűen sikerült ünnepélyen a reáliskola volt tanítványai: öreguraktól kezdve a legfiatalabb generációig százával vettek részt és megható volt nézni azt a ragaszkodást és szeretetet a 75 éves iskola iránt, amely a jelenvoltak arcáról sugárzott vissza. Az ünnepély hálaadó istentisztelettel kezdődött, amelyet az összes tanulók a saját vallásuk templomaiban hallgattak végig. A róm. kath. tanulók az iskola régi, 61 éves lobogója és cserkészzászlók alatt katonás rendben vonultak az egyetemtéri templomba, ahol az ünneplők nagyszámú közönsége várta már a felvonuló ifjúságot. A szentmisét Szabó Imre dr, az iskola hittanára celebrálta. A művészi orgonakíséretben pedig Kudelka dr gyönyörködtette a jelenlevő ünneplőket. Az iskola egyházi énekkarát Cservenka Károly vezényelte, mely mély áhítatott költő és művészien kidolgozott énekeket adott elő. Az istentisztelet végeztével az ünneplő közönség az iskola épületébe vonult, ahol kegyeletes megemlékezéssel a reáliskola hősi halottainak gyönyörű emlékművét leplezték le. Az emlékművet Ligethy Miklós neves szobrászművészünk ajándékozta az iskolának és az „Eötvös Reáliskola” Barátainak Egyesülete” adakozásából öntette bronzba. Méltó elhelyezéséről ugyancsak a régi tanári kar gondoskodott. Ugyanis a kapubejárattal szemben erre a célra külön fülkét építettek, amelyet Gerlóczy Gedeon tervezett, a kivitelezők pedig Szirtes Béla és ifj. Sorg Antal építészek voltak, akik fővárosunk iskoláinak eme legmonumentálisabb hősi emlékművét megalkották. Különös érdekessége volt az ünnepségnek az a gondolat — tekintettel az ünnepségen résztvevők rendkívülien nagy számára, a hely kevés lévén —, hogy a tanulóifjúság az osztályokban helyezkedett el és az oda bevezetett megafonokon hallgatta végig a hősi ünnepség lefolyását. Ugyanígy tették lehetővé a zavartalan részvételt a hősi emlékmű leleplezésén a hozzátartozóknak is, miután részükre a szomszédos tornateremben is helyeztek el megafón. Az emlékmű avatási beszédét Vlaszathy Béla csendőrezredes, az iskola volt növendéke tartotta, aki beszédének lendületével és megindító szépségével mindenkit magával ragadott. Beszédét követően Pur és Győző dr korm. főtanácsos, a székesfőváros közoktatásügyosztályának tanácsnoka lépett elő és a főváros nevében köszönte meg és vette át az emlékművet. Beszédében köszönetet mondott az emlékművet alkotó művészeknek, Erődy Kálmán dr főigazgatónak és az Eötvös Barátok Egyesületének, hogy ily remekművel ajándékozták meg a fővárost. Erődy Kálmán dr korm. főtanácsos, főigazgató rövid, de hatásos szavakkal vette át megőrzés végett az emlékművet, fogadalmat téve, hogy a rábízott ifjúságot a hősök szellemében fogják nevelni. A megnyitó beszédek után az emlékmű megkoszorúzása következett: Bodnár Gyula dr a tanári kar nevében, vitéz Szimay tábornok, a Ludovika parancsnoka, a szülők nevében és Pfeiffer Károly VIII. o. t. az iskola növendékeinek nevében helyezték el koszorúikat kegyeletes szavak kíséretében. Délután 6 órakor folytatódtak az ünnepségek a Vigadóban, melynek hatalmas termét teljesen megtöltötte a kormány, a főváros képviselői, a volt tanítványok és a szülők nagyszámú közönsége. A tanulóifjúság teljes számban vonult fel a tanári kar vezetésével. Többek között ott láttuk: Korniss Gyula dr közoktatásügyi államtitkárt a resszori miniszter képviseletében; Bérczes Jenő dr alpolgármestert a főváros képviseletében; báró Szterényi Józsefet, Bottlik István v. államtitkárt; Rácz Kálmán közokt. min. tanácsos, Erődy— Harrach Béla ny. tanker. főigazgatót, a főváros tanácsából Purébi Győző dr kormányfőtanácsos és Farkas Jenő tanácsnokokat, Gyulay Ágost dr polg. isk. főigazgatót, Glück Frigyes korm. főtanácsost, Hittrich ny. kir. főigazgatót, Gellért Jenő volt tanárt és még számos előkelő személyiségünket. A zsúfolásig megtelt terem felemelő képet nyújtott, igazolva, hogy a belvárosi reáliskola milyen közbecsülésnek és szeretetnek örvend és menynyi kiváló férfiút adott országunknak. A Hiszekegy elhangzása után Erődy Kálmán dr főigazgató tartotta meg ünnepi megemlékező beszédét, ismertetve az iskola 75 éves múltját. Beszéde során kiemelte, hogy Csonkamagyarországnak most ez az iskola a legrégibb reálja, amelyet korban a régi Magyarországban is csak a pozsonyi reál előzött meg. „Az 1855 január 13-án megnyílt belvárosi reáliskola mint hatosztályú, német nyelvű reál kezdte meg munkáját — mondotta —, de már 1861-ben, báró Eötvös József közbelépésére, magyar lett az iskolai tanítás nyelve és így az első volt, ahol magyarul tanítottak, a többi iskolák csak a kiegyezés után tanítottak magyarul.” „A fővárosi Redut épületében kezdte meg munkáját, de kat év múlva már mai otthonába költözött. Az első magyar tanári kar Ney Ferenc igazgatása alatt csakhamar megkedvelteti az idegenből jött intézményt és nemcsak a német pesti polgárok, de a magyar szülők is verekedve küldik fiaikat a jóhírű iskolába. Tíz év múlva majdnem ezer tanulója van és akkor válik ki a reáliskolából a VIII. ker. zergeuccai reáliskola.” ,,A hatosztályú reáliskolának számos tanítványa lett világhírű, így többek között: Alpár Ignác, Hubay Jenő, Steindel Imre (a parlament építője), Schulek Frigyes, Szterényi József báró, Zala György és még sokan mások: a művészet, a tudomány és a technika nagyságai közül. 1875-ben — Trefort tanterve értelmében — a nyolc osztályra kiegészült reáliskola most már a középiskolával, a régi gimnáziummal vetekszik. Kiváló tanári kara: Riedl Frigyes, Preisz Mór, Szabóky Adolf, Harrach József és többen mások országos nevet és tekintélyt vívtak ki az iskolának. Kiválóbbnál kiválóbb ifjakat bocsájt ki az életbe. Itt végeztek: Aggházy Gyula, Gzakó Adolf, Gregus Imre, Innocent Ferenc, Lechner Ödön, Liebermann Leó, Miklós Ödön, Paczka Ferenc, Petz Samu, Schimanek Emil és a főváros vezetőemberei közül: Merly Béla, Csupor József, Rumbach Ferenc, Farkas Jenő és többen mások, akik közéletünk kiválóságai lettek.” „Az iskola utolsó 25 éve nehéz, viszontagságos időket foglal magában. Báthory Nándor igazgató után rövid interregnum következik, majd Kopp Lajos dr lett a főigazgató. A világháború fergetege nagyon megviselte az iskolát. A tanári kar nagyobb része a harc mezején, az idősebb tanulók szintén bevonulnak és az eddigi megállapítás szerint nyolcvanan szenvedtek hősi halált. A folyton változó tanári kart az iskola régi hagyományai kevésbé hatották át és ezt az ifjúság is megérezte. A kommün szomorú napjai után azonban Kopp Lajos úr restaurációja újból rendbe hozza az iskolát; kiváló tanárokat állít élére és a báró Eötvös József nevéről elnevezett iskola ismét a régi fényében tündökölt.” Erődy dr főigazgató végül az ifjúsághoz intézett lelkes szavakat és az iskola két lobogójában kifejezésre jutó eszménynek követésére buzdította őket. Történelmi hűségű, nagyhatású beszédét lelkes ovációval köszönte meg az ünneplő közönség. Kornis úr államtitkár szólalt fel, üdvözölve a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevében a jubiláló iskolát, kifejtve Széchényi küzdelmét a reáliskolai intézmény megteremtése érdekében, gyönyörűen vázolva a katona és jogász mellett az új emberi ideál kibontakozását, akit a gazdasági és technikai ideálként hoz életre az újászervezett közoktatásügy, megteremtve az ipari, kereskedelmi és reáliskolákat és a műegyetemek felállítását, mert csak az ilyen iskolákban felnőtt nemzedéktől várhatja az ország újjászületését. Kitűnő mérnökeink, kezdeményező szellemű iparosaink és kereskedőink tízezereit bocsájtotta ki falai közül a most ünnepelt reáliskola is — mondotta — és mint a természettudományoknak, mint a modern szellemű tudományoknak sok jeles képviselője itt érezte A belvárosi reáliskola hősi halottas emlékművének leleplezése. Az emlékmű Ligeti Miklós alkotása _ _ (Fotó: Pobuda) Dr Erődy Kálmán főigazgató beszédet mond a jubiláló belvárosi reáliskola ünnepén (Fotó: Pobuda)