Ország-Világ, 1931 (52. évfolyam, 1-14. szám)

1931-01-04 / 1-2. szám

G ORSZÁG-VILÁG 1931 január 4. A belvárosi reáliskola 75 éves jubileuma Csonka magy­a­rország és a székesfőváros egyik legrégibb iskolája érkezett el fennállá­sának 75-ik évfordulójához. És amikor e rend­kívüli és külsőségeiben is imponáló évforduló­ját megünnepelte, az ünnepet legelsősorban a kegyeletnek szentelte, mert felvatta a reál­iskola hősi halottainak emlékművét. A nagy ünnepséggel az intézet dokumentál­ni akarta, hogy a középiskoláknak ez a típusa a magyar közoktatásügynek egyik fontos pil­lére: hogyan keletkezett és miként terjedt el az országban. A gyönyörűen sikerült ünnepélyen a reál­iskola volt tanítványai: öreg­uraktól kezdve a legfiatalabb generációig százával vettek részt és megható volt nézni azt a ragaszkodást és szeretetet a 75 éves iskola iránt, amely a jelenvoltak arcáról sugárzott vissza. Az ünnepély hálaadó istentisztelettel kezdő­dött, amelyet az összes tanulók a saját vallásuk templomaiban hallgattak végig. A róm. kath. tanu­lók az iskola régi, 6­1 éves lobogója és cserkész­zászlók alatt katonás rendben vonultak az egye­temtéri templomba, ahol az ünneplők nagyszámú közönsége várta már a felvonuló ifjúságot. A szent­misét Szabó Imre dr, az iskola hittanára ce­lebrálta. A művészi orgonakíséretben pedig K­u­­­delka dr gyönyörködtette a jelenlevő ünnep­lőket. Az iskola egyházi énekkarát Cservenka Károly vezényelte, mely mély áhítatott költő és művészien kidolgozott énekeket adott elő. Az istentisztelet végeztével az ünneplő közön­ség az iskola épületébe vonult, ahol kegyeletes megemlékezéssel a reáliskola hősi halottainak gyö­nyörű emlékművét leplezték le. Az emlékművet Ligethy Miklós neves szobrászművészünk aján­dékozta az iskolának és az „Eötvös Reáliskola” Barátainak Egyesülete” adakozásából öntette bronz­ba. Méltó elhelyezéséről ugyancsak a régi tanári kar gondoskodott. Ugyanis a kapubejárattal szem­ben erre a célra külön fülkét építettek, amelyet Gerlóczy Gedeon tervezett, a kivitelezők pedig Szirtes Béla és ifj. Sorg Antal építészek vol­tak, akik fővárosunk iskoláinak eme legmonumen­­tálisabb hősi emlékművét megalkották. Különös érdekessége volt az ünnepségnek az a gondolat — tekintettel az ünnepségen résztvevők rendkívülien nagy számára, a hely kevés lévén —, hogy a tanulóifjúság az osztályokban helyezkedett el és az oda bevezetett megafonokon hallgatta végig a hősi ünnepség lefolyását. Ugyanígy tették lehetővé a zavartalan részvételt a hősi emlékmű leleplezé­sén a hozzátartozóknak is, miután részükre a szomszédos tornateremben is helyeztek el mega­­fón. Az emlékmű avatási beszédét Vlasz­athy Béla csendőrezredes, az iskola volt növendéke tar­totta, aki beszédének lendületével és megindító szépségével mindenkit magával ragadott. Beszédét követően P­u­r é­s­­ Győző dr korm. főtanácsos, a székesfőváros közoktatásügyosztályának tanács­noka lépett elő és a főváros nevében köszönte meg és vette át az emlékművet. Beszédében köszönetet mondott az emlékművet alkotó művészeknek, E­r­ő­d­y Kálmán dr főigazgatónak és az Eötvös Barátok Egyesületének, hogy ily remekművel aján­dékozták meg a fővárost.­­ Erődy Kálmán dr korm. főtanácsos, főigazgató rövid, de hatásos sza­vakkal vette át megőrzés végett az emlékművet, fogadalmat téve, hogy a rábízott ifjúságot a hő­sök szellemében fogják nevelni. A megnyitó be­szédek után az emlékmű megkoszorúzása követke­zett: Bodnár Gyula dr a tanári kar nevében, vitéz Szimay tábornok, a Ludovika parancsnoka, a szülők nevében és Pfeiffer Károly VIII. o. t. az iskola növendékeinek nevében helyezték el ko­szorúikat kegyeletes szavak kíséretében. Délután 6 órakor folytatódtak az ünnepségek a Vigadóban, melynek hatalmas termét teljesen megtöltötte a kormány, a főváros képviselői, a volt tanítványok és a szülők nagyszámú közön­sége. A tanulóifjúság teljes számban vonult fel a tanári kar vezetésével. Többek között ott láttuk: Korniss Gyula dr közoktatásügyi államtitkárt a resszori miniszter képviseletében; Bérczes Jenő dr alpolgármes­tert a főváros képviseletében; báró Szterényi Józsefet, Bottlik István v. államtitkárt; Rá­cz Kálmán közokt. min. tanácsos, Erődy­­— H­a­r­­­r­a­c­h Béla ny. tanker. főigazgatót, a főváros ta­nácsából P­u­r­é­b­i Győző dr kormányfőtanácsos és F­a­r­k­a­s Jenő tanácsnokokat, G­y­ul­a­y Ágost dr polg. isk. főigazgatót, Glück Frigyes korm. fő­tanácsost, Hittrich ny. kir. főigazgatót, G­el­lé­r­t Jenő volt tanárt és még számos előkelő sze­mélyiségünket. A zsúfolásig megtelt terem felemelő képet nyújtott, igazolva, hogy a belvárosi reáliskola mi­lyen közbecsülésnek és szeretetnek örvend és meny­nyi kiváló férfiút adott országunknak. A Hiszek­egy elhangzása után Erődy Kálmán dr főigaz­gató tartotta meg ünnepi megemlékező beszédét, ismertetve az iskola 75 éves múltját. Beszéde so­rán kiemelte, hogy Csonkam­agyarországnak most ez az iskola a legrégibb reálja, amelyet korban a régi Magyarországban is csak a pozsonyi reál elő­zött meg. „Az 1855 január 13-án megnyílt bel­városi reáliskola mint hatosztályú, német nyelvű reál kezdte meg munkáját — mondotta —, de már 1861-ben, báró Eötvös József közbelépésére, ma­gyar lett az iskolai tanítás nyelve és így az első volt, ahol magyarul tanítottak, a többi iskolák csak a kiegyezés után tanítottak magyarul.” „A fővárosi Redut épületében kezdte meg munkáját, de kat év múlva már mai otthonába költözött. Az első magyar tanári kar N­e­y Ferenc igazgatása alatt csakhamar megkedvelteti az ide­genből jött intézményt és nemcsak a német pesti polgárok, de a magyar szülők is verekedve küldik fiaikat a jóhírű iskolába. Tíz év múlva majdnem ezer tanulója van és akkor válik ki a reáliskolá­ból a VIII. ker. zergeuccai reáliskola.” ,,A hatosztályú reáliskolának számos tanítvá­nya lett világhírű, így többek között: Alpár Ignác, Hubay Jenő, Steindel Imre (a parla­ment építője), Schulek Frigyes, Szterényi József báró, Zala György és még sokan mások: a művészet, a tudomány és a technika nagyságai közül. 1875-ben — Trefort tanterve értelmében — a nyolc osztályra kiegészült reáliskola most már a középiskolával, a régi gimnáziummal vetekszik. Kiváló tanári kara: Riedl Frigyes, Preisz Mór, Szabóky Adolf, Harrach József és töb­ben mások országos nevet és tekintélyt vívtak ki az iskolának. Kiválóbbnál kiválóbb ifjakat bocsájt ki az életbe. Itt végeztek: Aggházy Gyula, G­z­a­k­ó Adolf, Gregus Imre, Innocent Fe­renc, Lechner Ödön, Liebermann Leó, Miklós Ödön, Paczka Ferenc, P­e­t­z Samu, Schimanek Emil és a főváros vezetőemberei közül: M­e­rl­y Béla, Csupor József, R­u­m­b­a­c­h Ferenc, Farkas Jenő és többen mások, akik köz­életünk kiválóságai lettek.” „Az iskola utolsó 25 éve nehéz, viszontagságos időket foglal magában. Báthory Nándor igaz­gató után rövid interregnum következik, majd Kopp Lajos dr lett a főigazgató. A világháború fergetege nagyon megviselte az iskolát. A tanári kar nagyobb része a harc mezején, az idősebb ta­nulók szintén bevonulnak és az eddigi megállapítás szerint nyolcvanan szenvedtek hősi halált. A foly­ton változó tanári kart az iskola régi hagyomá­nyai kevésbé hatották át és ezt az ifjúság is meg­érezte. A kommün szomorú napjai után azonban Kopp Lajos úr restaurációja újból rendbe hozza az iskolát; kiváló tanárokat állít élére és a báró Eötvös József nevéről elnevezett iskola ismét a régi fényében tündökölt.” Erődy dr főigazgató végül az ifjúsághoz in­tézett lelkes szavakat és az iskola két lobogójában kifejezésre jutó eszménynek követésére buzdította őket. Történelmi hűségű, nagyhatású beszédét lel­kes ovációval köszönte meg az ünneplő közönség. K­o­r­n­i­s úr államtitkár szólalt fel, üdvözölve a­ vallás- és közoktatásügyi miniszter nevében a jubiláló iskolát, kifejtve Széchényi küzdelmét a reáliskolai intézmény megteremtése érdekében, gyönyörűen vázolva a katona és jogász mellett az új emberi ideál kibontakozását, akit a gazdasági és technikai ideálként hoz életre az újászervezett közoktatásügy, megteremtve az ipari, kereskedelmi és reáliskolákat és a műegyetemek felállítását, mert csak az ilyen iskolákban felnőtt nemzedéktől vár­hatja az ország újjászületését. Kitűnő mérnökeink, kezdeményező szellemű iparosaink és kereskedőink tízezereit bocsájtotta ki falai közül a most ünne­pelt reáliskola is — mondotta — és mint a ter­mészettudományoknak, mint a modern szellemű tudományoknak sok jeles képviselője itt érezte A belvárosi reáliskola hősi halottas emlékművének leleplezése. Az emlékmű Ligeti Miklós alkotása _ _ (Fotó: Pobuda) Dr Erődy Kálmán főigazgató beszédet mond a jubiláló belvárosi reáliskola ünnepén (Fotó: Pobuda)

Next