Országépítés - Nemzetpolitikai Szolgálat, 1943 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1943-01-15 / 2. szám
Az 1942-es esztendő ágyúdörgés és repülőgépeinek robbanása közben búcsúzott s a ránk köszöntött új esztendőben is változatlan hevességgel folytatódtak a harcok. A keleti arcvonalon 1943 első napjának eseményei előrevetették árnyékát a megpróbáló küzdelmeknek. A bolsevisták offenzívája óriási tartalékok bevetésével végigdobolt az Ilmen-tótól egészen a Kaukázusig mindenütt az elmúlt két hét alatt s az utóbbi napokban egyre inkább technikai mérkőzéssé alakította át a szembenálló felek harcait. A szovjet hadvezetőség az embertömegek bevetésének taktikájáról áttért a páncélosok nagyarányú felhasználására, azonban komoly sikert ezzel a változott módszerrel se tudott elérni. Csupán némi területnyereségre tett szert, ami viszont a küzdelem végső célját tekintve, nem döntő tényező. A sikerekért hozott áldozat semmi esetre sincsen arányban a haszonnal. A német és szövetséges hadsereg céltudatos taktikával, az ember és hadianyag kímélésével s elszánt győzelmi akarattal állnak szemben a támadásokkal. A többi arcvonalon jelentősebb esemény az elmúlt két hét alatt nem történt. Afrikában az angolszászok még mindig csupán a készülődés stádiumáig jutottak el, s visszhangképpen ezeknek a gyenge argumentumoknak halomradöntésével válaszoltak a legközelebbről érdekeltek. A francia kormány mindjárt kijelentette, hogy feleletül rövidesen nyilvánosságra hozza azokat az aktákat, amelyekből kiviláglik: milyen szenvedélyes tevékenységet fejtett ki Washington azért, hogy Franciaország beleavatkozék a német-lengyel viszályba s ezzel kirobbantsa a második világháborút. A KELETI PÁNCÉLOSCSATÁKAT Velikije Luki rendkívül fontos támaszpontjának megszerzéséért kezdeményezte először a bolsevista hadvezetőség. A téli offenzíva egyik legmakacsabb küzdelme folyik itt már hete óta s a német katonai erényeknek valóságos eposzát írják a történelem számára , azok a gránátos ezredek, amelyek Velikije Lukit a naponta többször is megismételt, rendkívül nagy túlerővel folyó támadásokkal szemben mind mostanáig megvédték. A Tereknél, a kalmük szteppén, Sztálingrádban, valamint a Volga és a Don között, meg a Kaukázusban szintén óriási erőfeszítéseket tettek a bolsevisták, hogy a téli offenzívának legalább egyetlen részletcéljául szánt eredményt, az Azovi-tenger keleti partjéig való előretörést megvalósíthassák. A rendkívül rugalmas német védelem a legtöbb támadást elhárította, sőt a legutóbbi héten ennek a »gumiszalagtaktikának« megváltoztatásával már az offenzív védelmet határozta el. Pihent, friss tartalékok bevetésével majdnem mindenütt sikerült is a szovjet csapatokat megfosztani kezdeti eredményeiktől s e harcok során Toropecnél német rohamcsapatok kilenc kilométer mélységben be is törtek a bolsevisták főállásaiba. Igen nagy erőket zártak itt körül, s a kialakított katlanokban napokig tartó elkeseredett harc után teljesen megsemmisítették. A küzdelemben remekül beváltak a német sündisznóállások, amelyek sokszor napokig magukra hagyatva, a támadó bolsevisták házában tartották pozíciójukat s utánpótlásukról repülőgépen gondoskodtak. Szinte minden huszonnégy órában tankok százait pusztította el a hatásos német védelem, ugyannnyira, hogy nem egyszer félig kijavított harckocsikat, vagy egészen el se készült tankokat kellett bevetni az offenzíva rohamaiba. A nagy Don-kanyarban huszonegy szovjet hadosztály, tíz páncélos és tizenhat gépesített dandár morzsolódott fel a téli offenzíva eddigi támadásai alatt. Sztálingrádnál, ahol a befagyott Volga megkönnyíti a szovjet utánpótlásának megszervezését, a támadók szempontjából kedvezőre változott időjárás segítségével igen nagy erőket hoztak át a folyam nyugati partjára. Súlypontot akart kialakítani a bolsevista hadvezetőség, ezt mutatja legalább is, hogy legutóbb tizenhat hadosztálynyi erejű hadseregcsoport kezdett támadást a romvárosban, meg a környéken, de számottevő eredményt itt sem ért el. Végeredményben a kéthónapos offenzíva után a német hadsereg ma is szilárdan kezében tartja a katonailag fontos támaszpontokat ,a gazdaságilag jelentős területeket. I ORSZÁGÉPÍTÉS A keleti fronton sikertelenek maradtak a bolsevisták tömegtámadásai A honvédcsapatok szilárdan tartják állásaikat A POLITIKA ARCVONALÁN nagyobb figyelmet kiváltó esemény volt az Egyesült Államok kormányának úgynevezett Fehér Könyve amelyet közvetlenül a kzngresszus új ülésszakának megnyitása előtt terjesztettek a közvélemény elé. A könyv azt a célt szolgálta volna, hogy bebizonyítsa az Unió népének: Washington nem akarta a háborút, hanem rákényszerítették a küzdelmet, amelyre fel se tudott készülni. Az USA kormánya gyenge lábon álló érvekkel támasztotta alá békebarát szerepét 3 vá