Országépítés - Világnézettudományi Szemle, 1939 (1. évfolyam, 3. szám)
Szokolay Béla: A magyarvérüség kérdéséhez
I Az A magyarvérűség kérdéséhez, írta: Szokolay Béla. Az Országépítés szerkesztősége többizben használta a „magyarvérű“ kifejezést olyan szerkesztői és kiadóhivatali közleményeiben, melyek az alapítótagságra vonatkoztak. Ezzel kapcsolatban szerkesztőségünkhöz több oldalról érkezett kérdés „ennek a, kifejezésnek és fogalomnak“ tartalmi magyarázatáról. Az alábbiakban ezekre a kérdésekre igyekszem válaszolni. Előre kell bocsátanom, hogy mikor azt írjuk: „magyarvérű testvéreink“ — az országépítő gondolat és világnézet szempontjából ezt a kifejezést csak mint képlegeset használjuk, csak mint a biológiából vett kölcsönzést alkalmazzuk. De ezzel a kölcsönözéssel mindjárt meg is fosztjuk attól a jelentésétől, mely a biológiai, tehát természettudományos diszciplínában a sajátja volt és új értelmet adunk neki. A biológiában ennek a kifejezésnek az értelme a vérösszetételnek, a hormonoknak és géneknek azonosságát jelenti; olyan sajátos külön csoportot alkotó egyezését ezeknek a fizikai adottságoknak, mely egyezés azt jelenti, hogy — egy bizonyos típust, mint ideált, mint általánosat, a sokszámú egyénen végzett vizsgálatnak, mondjuk, középértékét felvéve — a kérdéses egyénről akkor mondjuk, hogy „magyar“,ha fizikai jellegzetességei, biológiai sajátságai közelebb állnak ehez a magyar típushoz, mint az ugyanilyen általánosítással alkotott bármely más típushoz. Innen vettük a hasonlatot. Mert van ugyan úgynevezett „pszichofizikai paraleliitás-törvény“, de ennek a gyakorlatban nemigen lehet hasznát venni. Ez a törvény azt mondja, hogy minden biológiai, tehát fizikai sajátságnak, bizonyos meghatározott lelki 321 . hsd is