Országépítés - Világnézettudományi Szemle, 1939 (1. évfolyam, 3. szám)

Szokolay Béla: A magyarvérüség kérdéséhez

I Az A magyarvérűség kérdéséhez, írta: Szokolay Béla. Az Országépítés szerkesztő­sége többizben használta a „magyarvérű“ kifejezést olyan szerkesztői és kiadóhivatali közleményeiben, melyek az alapítótagságra vonatkoztak. Ezzel kapcsolatban szerkesztő­ségünkhöz több oldalról ér­kezett kérdés „ennek a, kife­jezésnek és fogalomnak“ tar­talmi magyarázatáról. Az alábbiakban ezekre a kérdésekre igyekszem vá­laszolni. Előre kell bocsátanom, hogy mikor azt írjuk: „magyarvérű testvéreink“ — az országépítő gondolat és világnézet szempont­jából ezt a kifejezést csak mint képlegeset használjuk, csak mint a biológiából vett kölcsönzést alkalmazzuk. De ezzel a kölcsönö­­zéssel mindjárt meg is fosztjuk attól a jelentésétől, mely a bioló­giai, tehát természettudományos diszciplínában a sajátja volt és új értelmet adunk neki. A biológiában ennek a kifejezésnek az értelme a vérösszetételnek, a hormonoknak és géneknek azonos­ságát jelenti; olyan sajátos külön csoportot alkotó egyezését ezek­nek a fizikai adottságoknak, mely egyezés azt jelenti, hogy — egy bizonyos típust, mint ideált, mint általánosat, a sokszámú egyénen végzett vizsgálatnak, mondjuk, középértékét felvéve — a kérdé­ses egyénről akkor mondjuk, hogy „magyar“,ha fizikai jellegzetes­ségei, biológiai sajátságai közelebb állnak ehez a magyar típushoz, mint az ugyanilyen általánosítással alkotott bármely más típushoz. Innen vettük a hasonlatot. Mert van ugyan úgynevezett „pszichofizikai paraleliitás-törvény“, de ennek a gyakorlatban nem­igen lehet hasznát venni. Ez a törvény azt mondja, hogy minden biológiai, tehát fizikai sajátságnak, bizonyos meghatározott lelki 321 . hsd is

Next