Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye, 1941-1942 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1941-10-01 / 2. szám
sem említi őket, így bártokoskodnnunk, ha említetlenül marad a jegyzékben. "Ugyanez áll Lisznyai Kálmánra, is, akinek művei 1851— 1860-ban jelentek meg, s ma már nem igen kaphatók könyvárusi forgalomban, akárcsak Tolnai Lajos, Petelei István, Justh Zsigmond művei- Szigeti József és Szemere György sem oly nagy fontosságú írók, hogy a Jegyzékből való kihagyásukat a szerkesztő szemére vessük Egyébként az Ifjúsági Könyvtárjegyzéket közzétevő 54.021/1941. V. n. o. cz. rendelet, ha a tanártestület bármelyik tagja a nevelés-oktatás szempontjából az Ifjúsági Könyvtárjegyzékbe már felvett könyveken kívül szükségesnek tartja valamely más könyvnek az ifjúsági könyvtárba való beszerzését, lehetőséget ad arra, hogy a könyv a jegyzékbe felvétessék. Hogy milyen szempontok szerint történjék az ifjúsági könyvek megvizsgálása, megszabja a rendelet. Ennek szellemében a nagy gonddal készült Ifjúsági Könyvtárjegyzék hasznos vademecuma lesz minden intézetnek, hogy végre valahára a valláserkölcsi s hazafias szellemet szem előtt tartó szellem legyen úrrá. Meg kell már szűnni annak a lehetetlen állapotnak, hogy akadjon gimnázium, mely évkönyvében kötelező házi olvasmányul közli Móricz Zsigmond Sáraranyát s Zilahy Lajos két fogolyát. Nehéz munka vár igazgatóra, könyvtárosra, tanárokra az ifjúsági könyvtárak új rendezése során. De ezenkívül is sok a teendő. Akiket érdekel — s vájjon kit nem érdekelne —, olvassa el L. Ujváry Lajos kassai tank. főigazgató könyvét: A magyar gyermek és a könyv (Egyetemi Nyomda kiadása) s Szondy György debreceni áll. gyakorló-gimn. tanárét: A modern iskola és az ifjúság olvasmányai Egyetemi Nyomda kiadása), sok elmemozdító, gondolatébresztő dolgot találhat benne. „A cél minden áldozatot megérdemel. A jobb magyar jövő, гу holnap magyarjának lelki épsége és egészsége forog kockán.“ A hozzáképzelő dolgozatokról. Újvári Gyula. Talán egyik tantárgynál sem érezhető olyan, szinte forradalminak nevezhető változás, mint a magyar irodalomnál. Az új tanterv kitűnő elképzeléssel szétfeszítette az évtizedes béklyókat, a stilisztika-poétika-retorika megkövült elméleteit, és új alapokra helyezte magát az irodalomtanítást is. A magyar nyelv és irodalom tanításának egyik legfontosabb eszköze a dolgozat. Ha irodalomtanításunkat ilyen megújító szelek járják át, természetes, sőt elengedhetetlenül szükséges, hogy a dolgozatok íratásánál is érvényesüljenek az új szempontok. Egy cikkben már rámutattam az élménydolgozatok nagy fontosságára. Erősen kihangsúlyoztam az önállóság, eredetiség jelentőségét és nevelő értékét. A tanulók maguk adták meg dolgozatuk címét és ezzel is tevékeny, teremtő munkára serkentettem őket. Jelen cikkemben a hozzáképzelő dolgozatokról szeretnék néhány gondolatot papírra vetni. Mi a hozzáképzelés? Mi a célja az ilyen dolgozatnak? A hozzáképzelés a tanult vagy olvasott irodalmi anyagnak utánérzése, bizonyos egyéni szempontok szerint való felfogása és csoportosítása. Nem csupán egyszerű tudomásulvétel, hanem kép